Kiderült, kinek a strómanjai a Fejér megyei földvásárlók

Fotó: MTI/MTVA / H. Szabó Sándor

-

Decemberben rejtélyes üzletemberek vásároltak földeket az államtól több száz millióért. Aztán egy hónapja tulajdonost cseréltek a cégek, amelyek addig ezeken a területeken gazdálkodtak. A szálak Garancsi Istvánnál futnak össze. Ezzel éppen a szocialistákhoz közelállónak mondott Leisztinger Tamás agrárüzletének negyedét hasította ki.


Jókora földekkel lettek gazdagabbak néhányan az őszi földárveréseken Fejér megyében. Mindenki csak találgatott. Vajon kik lehetnek a budapesti Eppelék vagy Gyalog Zsolt, akik egyenként 600-700 millió forintot tudtak elkölteni állami földek megvásárlására?


Az is feltűnt sokaknak, hogy mintha nem lenne véletlen, miből szemezgetnek. Ezer hektárt is meghaladó szerzeményeik egytől-egyig olyan birtokokból álltak, amelyeket ugyanaz a cégcsoport bérelt az államtól. Ez a cégcsoport pedig Leisztinger Tamáshoz kötődött, egy évvel ezelőttig övé, azóta pedig a vele üzleti kapcsolatban álló Nana Eleké volt az Agárdi Farm, valamint a Selymes-, a Baráka-, a Tükrös- és a Cserepes-major.

Mára kiderült, mi vagy pontosabban ki lehet az akció mögött. Március 25-én ugyanis új tulajdonos jelent meg ezekben a volt Leisztinger-cégekben, méghozzá a GyTT Agrár Kft. A 2015 decemberében alapított cégben a "Gy" betű a fentiekből már ismert Gyalog Zsoltra utal, míg a két "T" betű Tamási Lászlóra és Telek Csaba Péterre.

Március végére Gyalog Zsoltot a tulajdonosi poszton egy még fontosabb személyiség váltotta, aki nem más, mint Garancsi István. Ő az, aki a Videoton focicsapatának tulajdonosaként az elmúlt években az építőipartól a gáziparon keresztül a reklámiparig egyre-másra gyarapította üzletrészeit és vagyonát.


Garancsi István (balra) Csányi Sándor és Orbán Viktor társágában


A bennfenteseknek persze már Tamási és Telek neve is sokatmondó volt, hiszen mindketten jelen vannak Garancsi cégeiben. A Duna Takarék Bankban például Telek Csaba Péter, Garancsi korábbi agáráüzleteiben pedig Tamási László segítette a legmagasabb körökben is megforduló vállalkozót.

Gyalog Zsolt esetében apró szépséghiba, hogy egy 628 ezer forintos adótartozásért kényszertörölték egy másik cégét, és emiatt 2015 januárjától öt évre eltiltották az ügyvezetéstől. Amikor Garancsi István március 7-én beszállt a GyTT-be, Gyalog el is hagyta a kft-t.


Mi lett Garancsié?

Garancsi István ezzel a manőverrel megszerezte Leisztinger Tamás korábbi agrárvállalkozásainak mintegy negyedét, amely decemberig több ezer hektár földet bérelt az államtól, és azon termesztett növényeket, nevelt szarvasmarhákat. Nem utolsósorban pedig besöpörte az uniós agrártámogatásokat.


Ha egyenként végignézzük az öt agrárvállalkozás 2015-ben kapott támogatásait, akkor az összesített eredmény 883 millió forint. Leisztingernek persze még így is bőven maradt agárcége, az Alcsiszigeti és a Komáromi például tavaly együtt több mint 2,8 milliárd forint támogatást zsebelt be.


Leisztinger Tamás a diósgyőri focicsapat tulajdonosaként éppen a napokban találkozott Orbán Vikorral a DVTK edzőközpontjának átadásán


Az Agárdi Farm és a négy major 2015-ös üzleti eredményéről még nincsen utolérhető adat, viszont 2014-ben együttesen 3,7 milliárd forint árbevételre tettek szert, amiből mintegy 700 millió forint profit keletkezett. (Leisztinger ebből tavaly 330 millió forintot osztalékként ki is vett.)

A bérelt föld és az üzlet tehát jól fialt. Most ebből - legalábbis részben - Garancsié lett az üzlet, míg a Fejér megyében elterülő földek jelentős része még mindig állami, amiért aranykoronánként évente 1250 forintot kell fizetni. A birtok egy része pedig már olyan személyek tulajdonában van, akik a jelek szerint kötődnek Garancsi Istvánhoz.

Az őszi földárverésen Gyalog Zsolt 510 hektárt szerzett meg (egyelőre nem tudni, miként sikerült túllendülnie a 300 hektáros korláton). Gyalog még tavaly alapított egy céget, a Cserepes Agrár Kft.-t, amelyben immár két tulajdonostársa van. Fonyó Gábor a liciteken 270 hektárt szerzett meg, Fehér Zsolt pedig 233 hektárt.

A sor azonban itt még nem ér véget, hiszen az Eppel-családdal is van üzleti kapcsolatuk egy cégen keresztül. Eppel Dániel Soma és Eppel Krisztián Péter éppúgy a Cserepes-major, a Baráka és az Agárdi Farm területeit vásárolta fel 270, illetve 261 hektárt), mint Gyalogék. Édesapjuk, Eppel János pedig tavaly júliusban gründolt egy vállalkozást, az IVF Holding Zrt.-t Gyaloggal, Fonyóval és Flier Nikolettel.


Orbán Viktor Flier János marhatelepének avatóján


Ez utóbbi név nem véletlenül ismerős a földügyekben elmélyültek vagy éppen Nárcisz kutya iránt érdeklődők számára. A Flier-család szoros üzleti, baráti kapcsolatban áll az ugyancsak felcsúti Mészáros Lőrinccel és személyesen Orbán Viktorral, valamint a kormányfő feleségével, Lévai Anikóval.

Úgy tűnik, a sikeres árverési licitálás után Garancsiék kellően vonzó üzleti ajánlatot tudtak tenni Leisztinger Tamás érdekkörének, így idén már hozzájuk folyhat be az uniós agrártámogatás és a cégek árbevétele. Az alkunak könnyen része lehetett az a fideszes törvénymódosítás, amely alapján az új földbirtokosok lehetőséget kaptak rá, hogy emeljék a bérleti díjakat. A korlát csak annyi volt, hogy ha az emelés mértéke 20 százalék fölött van, akkor a bérlő felmondhatja a szerződést.

Garancsi Istvánnak egyébként nem ez az első olyan üzlete, amelyet Leisztinger nyomdokán járva köt meg. Garancsi decemberben szerezte meg a budapesti Kopaszi-gátnak egy értékes ingatlanát. Ezeken a területeken korábban Leisztinger is üzletelt Újbuda akkor még szocialista városvezetésével.