Kiderült, kikkel vitetik el a Quaestor-balhét

Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor

-

Mint a hagymát, úgy lehet kihámozni a Fidesz frakcióvezetőjének törvényjavaslatából, kik és honnan állják a befektetőket becsapó brókercég 300 milliárd forintos cechét. Mire minden réteget lehántunk, kiderül: végső soron mindannyiunk zsebéből. A héten újabb részletek derültek ki arról is, hova vándorolnak a pénzek a Simicska-éra után. Ez történt a héten a gazdaságban.


Első nekifutásra a Befektetővédelmi Alap (Beva) tagjai, 62 pénzügyi vállalkozás feladatává teszi a kormánypárti törvényjavaslat, hogy helytálljon azokért a károkért, amelyet egyikük okozott a befektetőknek. Mivel a 62 Beva-tag közül kettő Quaestor-cég, egy pedig a Hungária Értékpapír Zrt., legfeljebb 59 esetében látszik esély arra, hogy valóban fizetőképes a vállalkozás.


A Rogán Antal által péntek este benyújtott törvényjavaslat kidolgozói azonban maguk is úgy ítélik meg, hogy ezek a befektetési szolgáltatók nem tudják gond nélkül kicsengetni azt a pénzt, amely jegyzett tőkéjük arányában rájuk esik. Így egyrészt kötvény kibocsátásával hitelt vehetnek fel a fizetnivalók rendezésére, másrészt a Magyar Nemzeti Banktól (MNB) áthidaló kölcsönt vehetnek fel. Bár utóbb a Quaestor vagyonából a teher arányában részesülhetnek, vélhetően ez csak töredéke lesz annak, amit saját forrásból és hitelekből összekaparnak, és az egykori Quaestor-ügyfelek kártalanítására fordítanak.

Mindebből az következik, hogy az előttünk álló években – mivel a kártalanítás kiheverése egy évtizedbe is beletelhet – jócskán megnőhet ezeknek a cégeknek a költsége, és persze az MNB-hitel és az állami garanciavállalás is pénzbe kerül. Ezeket a költségeket viszont sem a pénzügyi vállalkozások, sem az állam nem szokta csak úgy lenyelni. A számla végösszege előbb-utóbb megjelenik részben a befektetési szolgáltatók tarifáiban, részben az állami büdzsét tápláló adókban. Ezek pedig mindenkit érinthetnek.

Nem véletlenül ágált a törvényjavaslat ellen már a benyújtás előtt a legnagyobb tőkéjű és ezáltal a legnagyobb kártalanítási terhet elszenvedő OTP elnök-vezérigazgatója. Csányi Sándor indokolatlannak mondta, hogy a szektor több szereplője fizesse meg a hiányt, mert a befektetési szolgáltatók tevékenysége központilag szabályozott és ellenőrzött:


fizetjük a felügyeleti díjat, a biztosítási díjat a Befektetővédelmi Alapnak, de semmilyen módon nem tudjuk befolyásolni a többi befektetési szolgáltató működését.

Az mindenesetre már biztos, hogy a Beva azoknak a kötvényei után is fizet, akik valójában csak egy papírfecnit kaptak a pénzükért, mert a Quaestor nem is bocsátotta ki azt a kötvényt, amiért fizettek. A kártérítés mértéke pedig a Quaestor esetében mindenképpen 30 millió forintig terjed, legalábbis ezt tartalmazza a törvényjavaslat. És bár a tervek szerint a jövőben más befektetések esetében is ekkora lesz a Beva garanciájának az összege, arról egy árva szó sem esik, hogy a Buda-Cash vagy a Hungária károsultjai miért kerülnek relatíve hátrányosabb helyzetbe.


Az MNB javaslatára a befektetési szolgáltatók mindenesetre beletörődtek, hogy a befizetéseikből a jövőben már nemcsak 20, hanem 100 ezer euróig állják a károkat, a Fidesz frakcióvezetője pedig megígérte, hogy két héten belül az erről szóló törvényjavaslatot is benyújtják. Már azt is kiszámolták, hogy így mindössze 73 Quaestor-ügyfélnek nem lesz teljes körű a kártalanítás, ugyanis csak ennyinek volt 30 millió forintnál több pénze a bedőlt brókercégnél.

Mindeközben zajlik a Buda-Cash hoppon maradt ügyfeleinek a kárfelmérése. Már csak április 14-éig, vagyis keddig van idejük, hogy postára adják követeléseiket, ellenkező esetben elvesztik a lehetőséget igényeik érvényesítésére.


A baloldali ellenzék a szombati tüntetésen teljes körű kártérítést követelt


Így vándorolnak a pénzek a Simicska-éra után

Ha eddig a közvélemény úgy tartotta számon, hogy az állam tömte Simicska Lajos zsebét, akkor most megismerkedhet azzal, milyen, amikor Simicska tömi az állam zsebét. Legalábbis ezt igyekszik elérni a kormány. Az Európai Unióra hivatkozva ugyanis kartellgyanú miatt leállította az M4-es építését. Az állam egyúttal 22 milliárd forintot visszakövetel a kivitelező cégektől, köztük a Közgéptől.


Ezzel akár el is úszhat a részben Simicska Lajos tulajdonában álló cég tavalyi nyeresége, illetve az abból kifizetett osztalék. A Fidesz gazdasági holdudvarát kiépítő Simicska vállalkozása tavaly még igen szép, 100 milliárd forint fölötti forgalmat ért el, és ebből a tulajdonosok 11 milliárd forint osztalékot tudtak felvenni.

Csakhogy az év elején már nyílttá vált a Fidesz vezetésével, sőt, személyesen Orbán Viktor kormányfővel a konfliktus, amivel azt is összefüggésbe hozzák, hogy a termőföldben is dúskáló Simicska lassan már nem is „agrárbáró”. Az ősszel lejárt állami földbérleteket állítólag nem újították meg Simicska Lajos cégeivel, így több mint 1400 hektár birtokot veszített a kormánnyal ujjat húzó üzletember.



Fociklubok kerültek veszélybe

A szurkolóknak ezentúl ajánlatosabb lesz kedvenc csapatuk finanszírozójának a körmére nézni, mintsem a bőrt rúgó focistákéra, ha biztosak akarnak lenni a sikerben. A héten a Quaestor által pénzelt győri ETO után a pápai csapat is megroggyant. Utóbbit ugyanis éppen az a Lombard Kézizálog Zrt. finanszírozta, amely a lassan szokásos heti pénzügyi bukta alanya.


A tulajdonos kedden jelent meg a rendőrségen jogi képviselőjével, az önfeljelentés nyomán indult nyomozás csalás gyanújával. A cégnél egyébként január óta felügyeleti biztosok vannak – helytelen hitelezési és refinanszírozási gyakorlat miatt.

A történtek után az MLSZ frissen kinevezett elnökségi tagja megkongatta a vészharangokat. Garancsi István, aki a miniszterelnök kedvenc focicsapatának, a Videotonnak a tulajdonosa, kemény fellépést és szigorúbb gazdálkodást ígért a focikluboknál.


A Győri ETO vezetőedzője, Pintér Attila (a Quaestor-vezér Tarsoly Csaba oldalán) 2013-ban még a válogatott szövetségi kapitánya is lett, igaz, alig háromnegyed évre


Vasárnapi zárva tartás: már puhulnak a szabályok

Bár a kormányzat még a pénztárgépeket online megfigyelő adóhivatalt is segítségül hívta, hogy eloszlassák az aggodalmakat a bolti nyitva tartás korlátozása miatt, máris módosító indítványokon gondolkozik. A NAV szerint az első negyedévi online pénztárgépi adatok azt bizonyítják, hogy nem csökkent a hazai kereskedők forgalma a vasárnapi pihenőnapról szóló jogszabály március 15-i hatályba lépését követően.


A kereskedők azonban ezt vitatják. Szerintük az adóhivatal olyan időszakokat hasonlított össze, amelyek nem jól mutatják az eredményt, hiszen a húsvét előtti hetekben máskor is megugrik a fogyasztás, míg a január–februári forgalom a karácsonyi költekezések után mindig is gyatra volt.

Szatmáry Kristóf, a kereskedelempolitika kormányzati összehangolásáért felelős miniszteri biztos bejelentése szerint módosító indítványt nyújtottak be a parlamentben, amelynek alapján az üzletek reggeli nyitásának legkorábbi időpontja 4 óra 30 percre módosul a jelenlegi 6 óráról. A kizárólag pékárut, tejterméket, cukrászati készítményt és alkoholmentes italt értékesítő üzletek vasárnap és munkaszüneti napokon 5 óra és 12 óra között is nyitva lehetnek. A javaslat szerint a törvény hatálya alól kikerülnének a metrómegállók területén kialakított boltok, amelyek vasárnap is nyitva tarthatnak.

Ami biztos, hogy egyre olcsóbban vásárolhatunk, még ha ezt nehéz érzékelnünk is: márciusban átlagosan 0,6 százalékkal alacsonyabbak voltak az árak, mint egy évvel korábban.


Másutt sem a vevő és az eladó dönti el, mikor csapnak egymás tenyerébe


Kókusztejben fürdik a magyar ipar új üdvöskéje

Habár 2008-ban a Fidesz még népszavazást is kezdeményezett az Apollo Tyres Magyarországra tervezett beruházása ellen, Orbán Viktor most indiai módra, egy kókuszdió feltörésével lelkendezett az abroncsgyár letelepedésén, amikor letették az új üzem alapkövét Gyöngyöshalászon. A 146 milliárd forintos beruházással a tervek szerint 2017 elejétől naponta 16 ezer személyautóhoz és 3000 haszongépjárműhöz gyártanak kerekeket az európai piac számára. A gyár csaknem ezer embert foglalkoztat majd, amihez tetemes támogatást is ad a kormány.

Az újdonsült állami bank, az MKB azonban koránt sincs ilyen jó kondícióban, igaz, nem is gondolták róla, mert mielőtt az állam megvette volna, évek óta százmilliárdos veszteséget halmozott. Most a tulajdonosi jogokat gyakorló MNB úgy döntött, hogy még az idén 300 embert bocsátanak el a pénzintézettől, hogy előbb-utóbb kifizetődő lehessen a működése.

Nem jók a kilátások a csődvédelembe menekült Ulpius Háznál sem, bár a kiadó új menedzsmentje még nem adta fel a reményt, hogy talpra állítsa a céget. Az üzleteket ugyan egytől egyig bezárják, de a kiadóra szakmai befektetőt keresnek.

És hogy a végére egy jó hírt mondjunk, a forint szinte egész héten erősödött, és stabilan a 300-as euróárfolyam alatt tartotta magát. Hogy ez miért van, meddig tarthat, és főleg, hogy hogyan lehet kihasználni, arról itt írtunk.


Ceremónia indiai módra

Posted by Orbán Viktor on Friday, April 10, 2015