Ki lehet-e szabadulni Budapest fojtogató öleléséből?

Fotó: MTI/MTVA / H. Szabó Sándor

-

Több munkahely, minőségibb egészségügyi és szociális ellátás, jobb oktatási körülmények, szépülő települések, könnyebb közlekedés – egyebek mellett ezt várja Pest megye attól, ha sikerül leválnia Budapestről. A tét nagy: akár 600 milliárd forinttal is több uniós támogatás jöhet a térségbe, igaz, ezt valahonnan el kell vonni, vagyis a váltásnak vesztesei is lennének.


Pest megye jelenleg a fővárossal együtt a Közép-Magyarország régióhoz tartozik, aminek következtében az ország más részeihez képest jóval kevesebb uniós támogatáshoz juthat, mivel Budapest hatása miatt túl fejlettnek számít.

A mostani, 2014–2020-as időszakban például mindössze 50-70 milliárd forintnyi EU-s forrás kerülhet Pest megyébe, ami a különválással 700 milliárdra nőhet – magyarázta a VS.hu-nak Ambrus András, a Pest Megyei Önkormányzat sajtófőnöke, hogy miért akarnak leválni a központi régióról.



Szerinte az önállósággal járó pénzmennyiség óriási fejlődést hozna a térség számára, amire szüksége is lenne, hiszen az elmúlt évek forráshiánya látható nyomot hagyott: az óvodákban elfogytak a férőhelyek, nincs minden településen általános iskola, ahol van is, ott az épületek állagromlása és az infrastruktúra elavultsága okoz problémát, miközben a helyi háziorvosokra másfélszer annyi lakos jut, mint Budapesten. Ezzel párhuzamosan nem tudták fejleszteni a közlekedési rendszerüket sem, így elmondható, hogy a megyei vasúthálózat lényegében a XIX. század óta változatlan, a vasúti pályaudvarok állapota pedig kevés kivételtől eltekintve „drámai színvonalú”. Folyamatosan romlik az utak állapota is, ami szinte már a biztonságos közlekedést fenyegeti. Mindezek ellenére Pest az egyetlen magyarországi megye, ahol nő a lakosságszám, ám ezt a növekedést egyre kevésbé bírja el a csatornarendszer.

Mindezek a folyamatok vezettek el odáig, hogy a megye peremén elhelyezkedő, fejlődésben egyre inkább lemaradó térségek gazdasági-társadalmi mutatói már leginkább a legszegényebbnek számító kelet-magyarországi régiókéhoz hasonlíthatóak – vélte Ambrus.


Mit hozna a különválás?

Az önkormányzat szerint tehát a szétválás után akár meg is tízszereződhetne a Pest megyének járó uniós pénzmennyiség, ám a leszakadásnak nemcsak ez a hozadéka lenne, hanem az is, hogy a jelenleginél több célt lehetne támogatni. Manapság ugyanis a cégek nem kérhetnek pénzt munkahelyteremtésre, de említhetnénk azt is, hogy 2020-ig nem lesz támogatás a megváltozott munkaképességű emberek munkaerőpiaci integrációjára, a népegészségügyi programokra, a tehetséggondozásra sem. Ugyanígy a gyermek sürgősségi baleseti ellátás, a szociális humánerőforrás, a háziorvosi, a járó- és fekvő-betegellátás, illetve az iskolarendszer fejlesztésére, iskolaközpontok kialakítására és a testmozgást javító infrastrukturális fejlesztésekre sem lehet pályázni. Nem lesz lehetőség ezenfelül az ivóvíz minőségének javítására és csatornafejlesztésre sem, miközben az áradások évről évre milliárdos károkat okoznak – tudtuk meg a Pest Megyei Önkormányzattól.



A váltás után mindezekre a célokra már juthatna uniós pénz, de jól járnának a térség vállalkozásai is. Amíg jelenleg hét év alatt településenként jó, ha egy, esetleg két projektet lehet támogatni, addig a szétválással akár meg is tízszereződhetne a számukra elérhető keret. De a cégek jobban meg tudnák valósítani a saját ötleteiket is, hiszen innovációra, kutatásfejlesztésre is négy-ötször annyi pénz juthat. Ide kapcsolódóan ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a leválás csak 2020 után valósulhatna meg, azt pedig egyelőre senki sem tudja, hogy akkortól pontosan mekkora mennyiségű forrás jut majd hazánknak.


Év végéig eldől a kérdés

Önmagában persze az, hogy a Pest megyei önkormányzat megszavazta a változást, nem elegendő. Erről a kormánynak is döntenie kell, mégpedig gyorsan, hiszen Magyarországnak 2016 februárjáig kellene jeleznie az EU-nak, ha módosítani akarna a 2020 után érvényes régióhatárokon.

Végleges kormányzati döntés még nincs, egyelőre folyamatban van a szóba jöhető alternatívák vizsgálata – közölte érdeklődésünkre a Miniszterelnökség, amely szerint a kormány az év végéig meghozza a döntését. Mint írták, olyan szempontokat is mérlegelniük kell, hogy ha hozzá is nyúlnak a rendszerhez, akkor is hosszabb távon működőképes, közigazgatás-szervezési szempontból is optimális rendszer jöjjön létre Közép-Magyarországon.


Mások kárára gazdagodhatna Pest megye

A lépést, mely szerint Pest megye leválik Budapestről már egy évtizede meg kellett volna hozni – mondta a VS.hu-nak Kengyel Ákos, a Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének egyetemi docense. A szakember szerint az ilyen szétválasztás nem lenne példa nélküli, erre Portugáliától Írországon át Németországig több példát látni, ahol mind az volt a cél, mint itthon: hogy több pénzhez jusson az adott terület.

Bár területfejlesztési szempontból racionális, hogy egy egységes közép-magyarországi régióban gondolkozzunk, hiszen így könnyebb a közlekedési, szennyvízkezelési vagy éppen hulladékgazdálkodási nagyprojekteket végigvinni, ám azt is látni kell, hogy az utóbbi időben egyre kevesebb uniós forrás jut a fizikai infrastruktúrára, a kormány inkább a gazdaságfejlesztést támogatja – magyarázta Kengyel.

A változás ugyanakkor egyfajta értetlenséget is szülne Kengyel szerint, hiszen más megye is gondolhatná azt, hogy ők miért nem válhatnak ki az eddigi régióból, hogy több pénzhez jussanak. Ez persze több megyénél eleve kizárt, mivel az ilyen, úgynevezett NUTS 2-es régióknál az egyetlen uniós előírás az, hogy a lakosság számának 800 ezer és 3 millió fő között kell lennie, ezt pedig nem mindenki tudja teljesíteni. A Corvinus Egyetem docense arra is emlékeztetett, hogy az uniós forrásoknál van egy felső plafon, amelynél több támogatást az ország nem kaphat, így ha például Pest megye önálló régióvá is válik, úgy pénzt várhatóan más területektől venne el. A felvetésre reagálva Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára lapunknak elmondta, az nem történhet meg, hogy a halmozottan hátrányos térségek – például Északkelet Magyarország vagy a Dél-Dunántúl – hátrányosan jöjjenek ki ebből az elosztásból, egy „értelmes kiegyenlítésen” azonban érdemes lenne elgondolkodni.


A cégek boríthatják a tervet

Budapestre ugyanakkor a váltás nem gyakorolna nagy hatást, és bár elképzelhető, hogy valamennyivel kevesebb tőkéhez jutna, ez nem lenne jelentős különbség – vélte Kengyel, aki szerint az viszont reális forgatókönyv, hogy a több uniós támogatás érdekében sok fővárosi cég kiköltözne úgymond a szomszédba. Ennek pedig akár komoly statisztikai hozománya is lehet, hiszen ezek a cégek Pest megyében könyvelnék el az általuk termelt GDP-t, tehát idővel a megye önmagában is egy fejlettebb kategóriába lépne – így pedig az egész szétválás akár értelmetlenné is válhat. Amennyiben ez megtörténne, úgy az trendforduló is lehetne, hiszen Pest megyében 2013-ban 20,5 százalékkal kevesebb új vállalkozás indult, mint 2007-ben, de sokatmondó adat az is, hogy 2012-ben több mint kétszer annyi cég szűnt meg, mint öt évvel korábban.

Magyarországon az már szinte rutinszerűen megy, hogy ha egy vállalkozó úgy érzi, érdeksérelem érte – például nem juthat elég forráshoz –, akkor átköltözik egy másik régióba – mondta a VOSZ főtitkára, aki szerint ugyanakkor ezek a mozgások hosszabb távon kiegyenlítődnek. Az új térségben lehet, hogy könnyebb uniós forráshoz jutni, viszont elképzelhető, hogy éppen emiatt a cég a hazai pályázati lehetőségektől – például foglalkoztatást támogató forrásoktól – esik el. Dávid nem felejtette el megemlíteni azt sem, hogy a vállalkozások számára az „igazán nagy kincs” a vissza nem térítendő támogatás. Ez azonban jelen állás szerint csak 2020-ig lesz elérhető, márpedig Pest megye leválása csak ezután történhetne meg, így biztosan lesz olyan cég is, amelyik elgondolkodik azon, megéri-e a költözéssel járó hercehurca. Nem fél a fővárosi cégek megnövekedett rohamától Ambrus András sem. Mint mondta, jelenleg is sok cég költözik ki a térségbe a különböző kedvezmények, például a kisebb mértékű iparűzési adó miatt, ebben pedig nagy változást a jövő sem hozna.