Ki az az őrült, aki most orosz céget vásárol?

Fotó: RIA Novosti / Evgeny Biyatov

-

Vlagyimir Putyin 1400 kisebb-nagyobb állami vállalatból ajánl fel részesedést, hogy egyenesbe hozza az orosz gazdaságot. A külgazdasági tárca diplomatái is folyamatosan figyelik a tendereket, pedig nagyok a kockázatok.


Tavaly 6 százalékos termelésnövekedést ért el az a gyémántbányászattal foglalkozó orosz társaság, az Alrosa, amelyben akár egy magyar tulajdonú cég is részesedést szerezhet, ha van oroszországi bejegyzésű leányvállalata, és persze kellő vállalkozókedvvel van megáldva. Ez a cég is az egyike azoknak, amelybe befektetőket vár az orosz állam. Moszkvának szüksége van a pénzre: megroggyant a gazdaság, ennek ellensúlyozására kerülhetett elő ismét a privatizáció ötlete.


Oroszországot nemcsak az ukrajnai konfliktus miatti elszigetelődés sújtja, hanem az is, hogy a legfontosabb exporttermékének számító energiahordozók ára 2015 nyara óta kevesebb mint a harmadára zuhant vissza. Még 2014-ben is a büdzsé több mint felét az olajiparból származó bevételekből finanszírozták. Ez tavaly 43 százalékra esett vissza, és ha az olaj hordónkénti ára tartósan 30 dollár körül marad, akkor ez az arány 35 százalékra mérséklődhet.

Erre az volt Putyinék válasza, hogy 10 százalékos kiadáscsökkentést jelentettek be, és közölték, hogy akár 1000-1500 milliárd rubel (jelenlegi árfolyamon 3670-5500 milliárd forint) értékben is készek eladni állami cégekből kisebbségi részesedéseket, csak sikerüljön a felére mérsékelni a 6 százalékos költségvetési hiányt.


Gazdasági növekedés Oroszországban


A Külgazdasági és Külügyminisztérium arra a kérdésünkre, hogy látnak-e lehetőséget magyar részvételre az oroszországi privatizációban, azt válaszolta, hogy bár még a magánosításra felajánlott cégek listáját nem tették közzé, de a tárca


folyamatosan figyelemmel kíséri az ezzel kapcsolatos politikai döntéseket, és a külgazdasági attasék azonnal jelentenek azokról az esetleges tenderekről, amelyekben a magyarországi kis- és középvállalati szektor potenciális cégei nagy eséllyel indulhatnak.

A privatizációban résztvevő vállalatok csak orosz joghatóság alatt működő vállalatok lehetnek (ezáltal kizárva az offshore cégeket és a külföldi vállalatokat), továbbá a privatizáció csak olyan mértékben történhet meg, hogy az állam birtokolja továbbra is az ellenőrzéshez szükséges részvényarányt – hívta fel a figyelmet a minisztérium.


Ez ugyanakkor nem zárja ki a külföldi tulajdonlást, sőt Putyin szóvivője külön hangsúlyozta, hogy Oroszország eddig is nyitott volt és továbbra is az marad a külföldi befektetők előtt, és érdekelt abban, hogy új külföldi partnereket csábítsanak az országba. Ehhez mindössze Oroszországban kell céget alapítaniuk.

A privatizációs csomagok megvétele saját tőkéből vagy kereskedelmi hitelekből lehetséges. Vagyis nem használhatnak fel a jelentkezők nagy állami bankoktól felvett hiteleket, emellett azt is elvárják, hogy rendelkezzenek az adott vállalat fejlesztésére irányuló stratégiával.

Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin véletlenszerűen emelt ki néhány vállalatot, amelyben a tervek szerint részesedést lehet szerezni. Ilyen az említett gyémántbányászati cégen kívül az olajiparban tevékenykedő Rosznyeft és Basnyeft, ez utóbbira a Magyarországon is ismert Lukoil állítólag már ajánlatot is tett. A tervek szerint dobra verik az Aeroflot légitársaság, valamint az orosz állami vasút részvényeinek egy részét, illetve tulajdonrészt lehet szerezni a legnagyobb hajózási vállalatban, az olajat és cseppfolyós gázt szállító Sovcomflotban és a VTB Bankban is.



Hatalmas a rizikó

Privatizációról már évek óta beszélnek Oroszországban, legfeljebb korábban nem költségvetési kényszerből, hanem amiatt merült fel a magánosítás, mert bizonyos csoportok ki akarták szervezni az állami vagyont – mondja az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének kutatója, Deák András.


Szerinte a magánosítás meghirdetésének ez a hulláma sem tekinthető komolynak, mert csak kisebbségi részesedésekről van szó, ami az orosz állam mellett semmit sem ér ezekben a cégekben. Igaz, fordítva is ez volt a helyzet, amikor a Szurgutnyeftegaznak volt 21 százaléka a Mol-ban. Még a közgyűlésre sem engedték be az ötödrészben tulajdonos oroszokat.


És egyáltalán, ki az az őrült, aki most külföldiként orosz cégben akar tulajdonossá válni?

– szegezi a kérdést a világnak Deák András. Ki tudja, maradnak-e a szankciók vagy sem? A Krím bekebelezését követően elfogadott nyugati büntetőintézkedések máig érvényben vannak egyebek között olyan óriáscéggel, mint a VTB Bank, vagy olyan nagy hatalmú, az orosz elnökhöz köthető magánszemélyekkel szemben is, mint Igor Szecsin, a Rosznyeft vezére, illetve az orosz vasutak elnöke, Vlagyimir Jakunyin.


A brit olajcég, a BP ettől még gond nélkül üzletelt az orosz olajvállalattal a palaolaj kitermeléséről a Volga-Urál régióban. A BP amúgy már 20 százalékban tulajdonos a Rosznyeftben. És tény az is, hogy Putyin bizalmasával, Jakunyinnal rendszeresen tárgyal a MÁV elnök-vezérigazgatója, Dávid Ilona.


orosz privatizáció, Aeroflot


Az Oroszország-szakértő mindenesetre úgy látja, hogy ezeknek az üzleteknek a politikai kockázata hatalmas, és inkább csak a voluntarista, kockázatvállaló üzletemberek merészkednek most az orosz piacra.

Ezt erősítik meg azok a hírek is, melyek szerint egyre-másra jelentkeznek be az oligarchák a kívánságlistájukkal. Az egyik leggazdagabb orosz, Viktor Vekszelberg, aki barátaitól már horvát szigetet is kapott születésnapi ajándékként, közölte, hogy néhány bányát szívesen vásárolna, ha felkínálnák azokat.

A józanabbak azonban, például a VTB Bank vezérigazgatója, Andrej Kosztin arra figyelmeztette az állami tulajdonost, hogy rossz pillanatban akarja elpasszolni a vagyont. Amint ugyanis kezdenek felfelé kúszni az olajárak, ezek a cégek és tulajdonrészek is értékesebbek lesznek. Más kérdés, hogy éppen ebben reménykednek a potenciális vevők is.