Kétséges a népszavazás eredménye a Medián szerint

Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt

-

A referendum végeredménye valószínűsíthető, csak az aránya kérdéses. Illetve az, hogy egyáltalán érvényes lesz-e.


Nagy többségben lesznek a nem szavazatok, de aligha lesz érvényes a népszavazás, mivel várhatóan a jogosultak kevesebb mint fele járul majd az urnákhoz – írja Hann Endre a Medián igazgatója a HVG számára készült felmérésük alapján.


A tájékozottságot a nyár végén gőzerőre kapcsolt kormányzati Tudta?-kampány is nagymértékben előmozdíthatta: szeptemberben a júniusi 70-nel szemben már a megkérdezettek 89 százaléka állította, hogy ismeri a népszavazásra feltett kérdést, további 9 százalék pedig azt, hogy ha a kérdéssel nem is, de a népszavazás tényével tisztában van.

Ennél megosztottabb a közvélemény, amikor a népszavazás megítéléséről van szó. Bár a nyár eleje óta egy kicsit csökkent a támogatók aránya, bő kétharmados többségben vannak azok, akik – miután a Medián kérdezőbiztosai felolvasták a kérdés pontos szövegét – azt mondták, helyeslik, hogy erről népszavazást tartsanak (68 százalék). A Fidesz és a Jobbik szavazóinak körülbelül kilenc-, illetve nyolctizede tartozik a helyeslők közé, de még a baloldali ellenzék támogatói körében is több mint négytizednyien vannak a referendum igenlői.


Kockázatos előrejelzés

Nagyjából minden negyedik ember (28 százalék) mondta azt, hogy nem helyesli a népszavazást. Tőlük azt is megkérdezték a kutatók, hogy az elutasítás közszájon forgó három változata közül melyiket tartanák üdvözítőnek. A relatív többségük (36 százalék, tehát a teljes szavazókorú népesség tizede) a távolmaradást pártolja, az érvénytelen és az igen szavazat együtt ért el ugyanennyit (18-18 százalék).

A népesség 42 százaléka állította, hogy az október 2-ai referendumon biztosan leadja a szavazatát, az ilyen felmérések általában tapasztalható becslési hibáját bekalkulálva sem valószínű, hogy vasárnap ennél sokkal többen járulnának az urnákhoz. Hogy nem csupán általános politikai érdektelenségről van szó, az abból látszik igazán, hogy ez az arány számottevően kisebb még azokénál is, akik állításuk szerint „egy közeljövőben megtartandó” országgyűlési választáson biztosan voksolnának (48 százalék). Az előrejelzés persze még a szokásosnál is kockázatosabb, hiszen az alapjául szolgáló felmérés óta bekövetkezett, rendkívülinek mondható fejlemények, nevezetesen a terrorfenyegetés rémét felidéző körúti robbantás hatását nagyon nehéz bekalkulálni.


Csak az arányok bizonytalanok

Ha az érvényesség kérdését nem vesszük figyelembe, a népszavazás végeredménye nem kérdéses, csak az arányok bizonytalanok. Ha azokból indulunk ki, akik a felmérésben biztos szavazónak mondták magukat, a négyötödöt is meghaladhatja a nem szavazatok aránya, igennel várhatóan 13 százalékuk szavaz, és érvénytelen szavazat leadására készül a magukat biztos szavazónak mondók 3 százaléka. A teljes népességre vetítve valamivel mérsékeltebb a nemek aránya, de még ott is meghaladja a kétharmadot (69 százalék).

A szavazótáborok esetében a nemmel szavazók arányában gyakorlatilag nincs különbség a fideszesek (86 százalék) és a jobbikosok (88 százalék) között, de még a többi ellenzéki párt hívei és a bizonytalanok körében is relatív többségben vannak (48 és 51 százalék). Az utóbbiaknak viszont csak körülbelül az ötöde ígéri biztosra a részvételét a szavazáson, szemben a fideszesek 62, a jobbikosok 47 és a nem jobbikos ellenzéki pártok híveinek 33 százalékával.