Két nap alatt két életfogytiglant gyűjthet be a Patkány

Forrás: AFP/MTI/Mihádák Zoltán

-

Szerdán Besztercebányán kapott életfogytiglani büntetést, csütörtökön Budapesten is ítéletet hirdetnek Jozef Roháč ügyében. A szlovák és magyar alvilág hírhedt bérgyilkosát Magyarországon hat ember megölésével vádolják, ügyei között van az Aranykéz utcai robbantás és Fenyő János meggyilkolása. Besztercebányán négy gyilkosságot róttak fel neki. Ha a magyar bíróság bizonyítottnak látja a vádakat, sok minden a helyére kerülhet, amiket eddig legfeljebb sejthettünk az 1990-es évek maffiaügyeiről.


Ha két nap alatt két életfogytiglani börtönbüntetést kap valaki, az talán elmondhatja magáról, hogy veszélyes bűnöző. Az alvilágban sem túl hízelgő Patkány becenéven ismert Jozef Roháč pedig az: szerdán távollétében a szlovákiai Besztercebányán szabták ki rá – nem jogerősen – a legsúlyosabb ítéletet, csütörtökön pedig Budapesten hirdetnek elsőfokú ítéletet, és ha a Fővárosi Törvényszék is bizonyítottnak találja a vádakat, Magyarországon is valószínű az életfogytiglani büntetés.

Roháč talán a legkeményebb és legveszélyesebb bűnözők egyike, akik valaha rendőrkézre kerültek Közép-Európában. Nem is tegnap kezdte az ipart: már 1985-ben terrorizmus miatt kapott 15 évet, miután elrabolta a csehszlovák egészségügyi miniszterhelyettest, hogy a segítségével jusson ki Ausztriába. Ő volt az első a kommunista rendszerben, aki megszökött az illavai börtönből, de ismét elkapták. 1990-ben az egyik szervezője volt a lipótvári börtönben kitört zendülésnek, majd a rendszerváltás utáni amnesztiának köszönhetően kiszabadult.

Roháč ezután hírhedt alakja lett az 1990-es évek szlovákiai alvilágának, főleg mint bérgyilkos és a robbanószerkezetek szakértője. Bár soha nem ítélték el, egyes vallomások szerint ő volt az egyik elkövetője annak az 1996-os bombamerényletnek, amely megölte Róbert Rémiás egykori rendőrtisztet. Ugyancsak kulcsfigurája annak a nyomozásnak, ami Michal Kováč köztársasági elnök fiának elrablása ügyében folyt, így útjában lehetett a szlovák titkosszolgálatnak. A szlovák ügyészség egyebek mellett az ő számlájára írja Eduard Dinič pozsonyi maffiavezér 1998-as felrobbantását, illetve a testvére agyonlövését.


Jozef Roháčot (jobbra, nyakkendőben) meghozzák a bíróságra


Bérgyilkosként Roháč Magyarországon is tevékenykedett, az ő számlájára írnak több gyilkosságot és robbantásos merényletet is. A Seres Zoltán vállalkozó elleni sikertelen bombamerénylet ügyében ugyan felmentették, de csütörtökön hirdetnek ítéletet a négy ember életét követelő Aranykéz utcai robbantás (amelynek célpontja az olajügyekben tanúskodó Boros Tamás volt), Fenyő János vállalkozó meggyilkolása, illetve a Cinóber-gyilkosság ügyében. Nem vádolták meg hivatalosan vele, de őt vélik a Fidesz székházánál, a Szájer József és Torgyán József lakásánál elkövetett robbantások mögött is.

Magyarországon már 2000 óta körözték, de végül csak 2008-ban, Prágában került rendőrkézre, egészen balszerencsés módon: ittasan vezetett, és fennakadt egy rutinellenőrzésen, ráadásul a papírjai is hamisnak bizonyultak. A csehek kiadták Magyarországnak, itt pedig emberölés kísérletével vádolták meg, konkrétan a Seres Zoltán elleni sikertelen bombamerénylettel. Roháč tagadta bűnösségét, és 2010 októberben bizonyítottság hiányban felmentették az emberölés vádja alól. Két évet kapott ugyan robbanószerrel visszaélés miatt, de azt előzetesben már le is töltötte.

Nem sokáig örülhetett a szabadságnak, mert 2011 februárjában Szlovákiában őrizetbe vették, egy Magyarországon kiadott elfogatóparancs alapján. Szlovákiai ügyvédje erősítette meg, hogy Fenyő János meggyilkolása az újabb ügy, amivel meggyanúsították. 2011 áprilisában hozták ismét Magyarországra. Már a bírósági szakaszba jutott az ügy, amikor 2013-ban Roháčot meggyanúsították az Aranykéz utcai merénylettel is, amelyben Boros Tamás egykori olajmaffiózót gyilkolták meg, mert rendőrségi besúgó lett. Az eljárás azért is húzódott sokáig, mert az ügyészség egyesítette az ügyeket: előbb az Aranykéz utcai robbantást, majd az úgynevezett Cinóber-ügyet, vagyis Domák Ferenc meggyilkolását is.


Portik Tamást, az állítólagos felbujtót vezetik a TEK-esek


Az ügyészség szerint mindhárom ügyben Portik Tamás, az olajügyekben meggazdagodott vállalkozó volt a felbujtó, aki egészen 2013-ig zavartalanul élt, sőt, egy nyilvánosságra hozott jegyzőkönyv tanúsága szerint még a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójával is találkozott. 2013-ban azonban őrizetbe vették, majd tavaly októberben első fokon tíz év fegyházra ítéltek egy másik alvilági leszámolás, az úgynevezett Prisztás-gyilkosság miatt, igaz, januárban a másodfokú bíróság új eljárást rendelt el. Elvileg tehát, majdnem két évtized után összeértek az 1990-es évek leszámolásainak szálai, a rendőrség és az ügyészség Portik Tamást látja ezek központi figurájaként. Más kérdés, hogy ezt ennyi idő elteltével mennyiben lehet bizonyítani.

Szlovákiában is sokéves késéssel kezdték felderíteni az 1990-es évek hasonló, alvilági leszámolásokhoz köthető bűncselekményeit, és állították bíróság elé a Sýkora-klán néven ismert bűnszervezet vezetőit, a tavaly ősszel Kölnben elfogott Róbert Lališt és társait. A besztercebányai maffiaper néven is ismert eljárásban Roháč is vádlott, az ügyészség szerint négy emberölésben vett részt. A magyar bíróság csak egyszer, ideiglenesen adta át a szlovákoknak Roháčot kihallgatásra, de a besztercebányai per a távollétében zajlott, és zajlik majd a fellebbezések után is.