Tényleg két nagyon rossz csapat játszik ma Norvégiában?

-

Oslóig kellett utaznunk, hogy rájöjjünk, Király Gábor és az ő mackóalsója a leghíresebb a magyar fociválogatottból. Egy svéd szurkoló helyretette mindkét csapatot.


Az Ullevaal Stadion néhány metrómegállóra van a központtól, ugyanúgy kell elképzelni az odajutást, mint Budapesten például a Ferencváros stadionjához, az Oslo S pályaudvar a központ, ott futnak össze a metróvonalak, ez az oslói Deák tér, innen tíz perc a stadion, akárcsak a Groupama Aréna a Deákról. Egyedül a reflektorok árulkodnak arról, hogy 100 méterre mellettünk egy stadion terül el. A létesítmény ugyanis úgy néz ki, mint egy bevásárlóközpont, és valahol az is, éttermek és üzletek váltogatják egymást az alsó szinten, mögötte van a pálya. A stadiont 1926-ban építették, 2013-ban felújították, 28 ezer néző fér el benne, és amellett, hogy 2007 óta itt játssza a norvég válogatott a hazai meccset, a Lyn Oslónak és a Valerengának is ez az otthona.


A bevásárlóközpont és ami mögötte van


Miközben keressük a stadion bejáratát, segítségül hívjuk az egyik étterem vezetőjét, aki megkérdezi, hogy mit várunk a meccstől. Elmondjuk az igazat: egy döntetlent már jó eredménynek tartanánk. Mosolyog, azt mondja, elhiszi, de szerinte két-három góllal nyernek a norvégok. Azzal indokolja, hogy egyszerűen jobbak, és jobban is akarják a sikert. Arra kérjük, hogy mondjon legalább egy magyar játékost a válogatottból, erre újra csak egy mosoly jön, és a „You must be kidding” (Biztos csak viccelsz). Fogalma sincs, csak azt tudja, hogy borzasztóan örültek a sorsolásnál, szerinte a magyarnál jobb (pontosabban rosszabb) válogatottat nem is kaphattak volna.


A stadion angol mintára épült, nincs kerítés


Megtaláljuk a stadion bejáratát, ahol két fiatal norvég srác érdeklődik, hogy magyar focisták vagyunk-e. Nem tudjuk, hogy ezt bóknak vagy sértésnek vegyük, de miután közlik, hogy szerintük sokkal jobb a magyar válogatott, és biztosan kikapnak a norvégok már a csütörtöki meccsen is, így inkább kihúzzuk magunkat, de sajnálattal közöljük, hogy mi csak újságírók vagyunk.

Ugyanaz a kérdés feléjük is, mondjanak egy magyar játékost. „Várj csak, mindjárt mondom, a kapus, hogy is hívják. Szürke melegítőnadrágban véd! Ő egy nagyon jó kapus.”


Király és a mackóalsója a leghíresebb magyar


A szerda esti edzés után órával később egy pubban összefutunk egy ír pólóban feszítő svéd sráccal, aki miután megtudja, hogy magyarok vagyunk, elkezdi sorolni a magyar focistákat: a Real Madridban játszott, talán minden idők legjobb játékosa, fantasztikus bal lábbal: Puskás Ferenc. És ott volt Kocsis Sándor és Bozsik József, Cucu volt a beceneve (ezt azért ritkán vágják így az emberhez külföldön, mint a Puskás nevet). A maiak közül pedig ott van Gera Zoltán, na ő is egy remek focista.


És az a kapus abban a szürke mackóalsóban, de a nevét nem tudom.

Bernd Storck szerdai sajtótájékoztatón is két kérdést tettek fel a norvég újságírók, ebből az egyik a szürke gatyás kapusra vonatkozott. Egészen hihetetlen, hogy ekkora kultusza van Király Gábornak Európa-szerte, a 39 éves kapus csütörtökön már századszor húzhatja magára a válogatottban azt a bizonyos mackóalsót.

Kíváncsiak vagyunk, kívülállóként hogy látja a norvég-magyar párharcot a svéd srác, erősen ittas és egyben kendőzetlen őszinteséggel vágja az arcunkba: „A magyarok fognak továbbjutni, de azért ne felejtsük el:


két nagyon rossz csapat játszik Oslóban az Eb-ért.

Erről a két rossz csapatról az Eb-selejtezők alapján összeállított az InStat néhány infografikát, ezekből kiderül például, hogy amíg mi kétszer kaptunk ki a sorozatban, addig a norvégok háromszor, bár az nem szerepel a számok között, hogy ebből kétszer Olaszországtól, egyszer pedig a horvátoktól szenvedtek vereséget, vélhetően mi is hasonlóan végeztünk volna ezzel a két csapattal.


Jelentősen többet ér a norvég csapat


A két válogatott a meccs más részében szerzi a góljait, a norvégok az első harmadban (16-30. perc), a magyarok a végén (60-90.), bár ez inkább Dárdai Pál csapatára volt jellemző, Bernd Storck irányítása alatt csak egy gólt lőttünk a hajrában. Ami a kapura lövéseket illeti, nagyjából hasonló hatékonysággal dolgozik mindkét csapat, magyar részről 126-ból 50 találta el a kaput, ebből 11 lett gól, a norvégoktól 119-ből 42 találta el a kaput, 13-ból született gól. A legtöbbet Dzsudzsák Balázs próbálkozott, 33 lövéséből azonban csak kilenc találta el a kaput, a norvégok részéről Markus Henriksen vállalkozott a legtöbbet, 11 lövéséből három ment kapura.


Dzsudzsák lőtt a legtöbbet


Bernd Storck felhívta a figyelmet arra, hogy a norvégok rögzített szituációból rendkívül veszélyesek, szabadrúgás után eddig 40 kísérletből három gólt szereztek, szögletből 63-ból csupán egyet. Mi szögletből veszélyesebbek vagyunk (53/3), szabadrúgásból kevésbé (54/3), meglepő viszont, hogy a párharcokat nagyobb arányban nyerték meg a magyarok a levegőben (55-52 százalék).


Így szerepelt a két csapat a selejtezősorozatban


A két válogatott egymás elleni történelme száz évre tekint vissza, először 1912-ben, ugyancsak Oslóban találkozott egymással a két csapat, akkor 6-0-ra győztünk, utoljára viszont 1981-ben, akkor világbajnoki selejtezőn 2-1-re vertük a norvégokat, azóta tíz meccset játszottunk, egyszer sem sikerült nyerni. A legutóbbi három egymás elleni meccs eredménye: Magyarország-Norvégia 1-4 (Eb-selejtező), Norvégia-Magyarország 4-0 (Eb-selejtező), Magyarország-Norvégia 0-2 (barátságos meccs). Ma 20.45-től vághatunk vissza az elmúlt tíz évért.


Legutóbb csúnya verést kaptunk Norvégiában:



KÖVESD A VS SPORTROVATÁT A FACEBOOKON IS!