Két dologra kell felkészülni: a kudarcra és a sikerre

-

Kezdeti szakaszban lévő startupok beizzításával foglalkozik immáron második éve az OXO Labs, amely körül egy impozáns befektetői angyali kör is összegyűlt - köztük valódi nagyágyúval. Az Oszkó Péter által életre hívott tőkebefektető legalább tucatnyi projekten dolgozik és már jó néhány sikeres nemzetközi tőkebevonást is levezényelt.


“2014 nyarán indultunk el a piacon, ekkor jutottam el arra az elhatározásra, hogy szeretnék próbát tenni befektetésekkel és technológiai cégek támogatásával” - kezdi a volt pénzügyminiszter, aki rövid politikai pályafutást követően az OTP csoport színeiben foglalkozott startupokkal. Mivel azt az alapkezelőt nem tudta kivásárolni, ezért döntött úgy, hogy önállóan lép be erre a piacra.

“Ez tulajdonképpen ez az én saját startupom” - amely tanácsadás jellegű akcelerátor munkákkal kezdődött és aztán folyamatosan haladtak a befektetések felé. Tavaly csatlakoztak hozzájuk más angyal befektetők, amely azóta egyfajta klubként működik.

“Együtt állunk bele a projektekbe, akceleráljuk őket, befektetésre alkalmas állapotba hozzuk őket és aztán magunk, vagy másokkal társulva visszük tovább őket nagyobb intézményi befektetőkhöz” - magyarázza Péter, hozzátéve azt, hogy most értek egy nagyobb intézményi alap felállításának finisébe is. Így már a 3-5 millió eurós (1,5 milliárd forintos) befektetési kategóriáig is aktívak tudnak lenni a piacon, vagyis a teljes befektetései spektrumot le tudják fedni.

Az látszik egyébként a nemzetközi statisztikai adatokon, hogy az üzleti angyalokkal működő befektetési struktúrák jobban teljesítenek, mert nem csak intézményi pénzt helyeznek ki, hanem olyan hálózatot tudnak kialakítani, ahol az adott projekttel mindig az ahhoz éppen értő és tapasztalatokkal rendelkező szakember foglalkozik.

Az OXO Labs által futtatott akcelerátor program elég szerteágazó. Alapvetően áll az üzleti tervezésből, termék és piaci validációból, workshopokból. Ezen kívül számos külső partnert hoznak még be az akcelerátori programba. Így például az Amazont, vagy a Facebook-ot, amelyeknek a saját startup programjaival szerződtek le partnerként. Tehát az ott elérhető támogatásokhoz is be tudják csatornázni a mentoráltjaikat.

Az akcelerátor program általában 3-6 hónap az OXO Labs-nál, amelyet minden esetben testre szabnak. “Általában azokra a témákra igyekszünk fókuszálni, ahol hiányosságokat látunk. A cél az, hogy kialakuljon egy önálló céges működés és akár tőkebevonásra is alkalmas legyen a vállalat.” Az OXO teljes körű támogatása azt jelenti, hogy a mentoráltakkal együtt végiggondolják, hogy mire kell válaszolni, hogyan lesz kész az üzleti stratégia, meg hogyan lesz képes piacra lépni a cég. “Ezen kívül nyilván rengeteg cégvezetési, menedzsment és stratégiatervezési tapasztalatunk van, ehhez jön egy nagyon erős kapcsolatrendszer. Sok cégnél, az erősebb csapatoknál a mentorálás csak arra fókuszál, hogy ajtókat nyitunk meg nekik. Elmondjuk a befektetőknek, hogy szerintünk jó az üzleti ajánlat, kész a termék. Ez így nyilván nem ugyanaz, mintha ők ismeretlenül bekopogtatnának.”

Egyébként mindenkivel szóba állnak, még azokkal is, akik csak úgy az utcáról esnek be, de a kiválasztási folyamatot egyik startup-jelölt sem kerülheti el. Online érkeznek be a jelentkezések, ezek közül válogatják ki a használhatókat. A következő körben egy videós interjúban kell válaszolni néhány egyszerű kérdésre. Így kiderül az, hogy az adott illető egyáltalán el tudja mondani azt, hogy mi is az a bizonyos dolog, amivel foglalkozni kellene. Néhány hét alatt lefut a folyamat. Az biztos, hogy a jó ötlet nem elég. Be kell bizonyítani, hogy az adott illető tud is valamit kezdeni az ötletével.

“Jó ötlete nagyon sok embernek van. Az mindig egy óriási tévedés a startup világban, hogy itt ötletembereket keresnének. Ez tévedés. Valójában megvalósító embereket keresnek. Ha valaki azzal jön, hogy van egy jó ötlete, akkor azt mondjuk, hogy jöjjön vissza két hónap múlva és lássuk, hogy az ötletéből mit tudott megcsinálni saját erőből” - mondja Péter hozzátéve, hogy nem egy piackész terméket várnak, hanem csupán annyit, hogy például tudott-e egyáltalán maga köré csapatot szervezni. Talált-e mondjuk jó fejlesztőket az ötlete mellé, vagy jó üzleti gondolkodású embereket és, hogy tud-e egyáltalán időt, munkát és energiát szánni a saját projektjére.

Nem azt várják el, hogy mindenki zsebében ott legyen a kezdéshez szükséges pénz, vagyis hajlandók korán beleállni egy-egy projektbe, de csak akkor, ha fel tudják mérni azt, hogy van potenciál a csapatban. Nem az a fontos, hogy valaki kész vállalkozó legyen, sokkal fontosabb az, hogy tudják magukról mire képesek és mire nem.

Bár az OXO Labs foglalkozott már divatcéggel, sportszergyártóval és sok minden mással is, főleg a technológiai cégekre koncentrálnak. Az általuk képviselt befektetési típus ugyanis olyan projekteket kíván, amelyek nagyot tudnak robbanni, vagyis a magas kockázatszint mellett magas hozam is szükséges. Ezt pedig általában technológiai típusú befektetések hozzák, mert ott elég gyorsak a növekedési lehetőségek. Ennek velejárója a nemzetközi piacra lépés is. A magyar piac ugyanis nem tud megfelelni annak a fajta hozamelvárásnak, amit az ilyen cégekkel szemben támasztanak.

A portfóliójukban található például a Ring Clock, amely lényegében a gyűrűt és az órát keresztezi. 2-3 éve ők voltak azok, akik közösségi finanszírozás útján gyűjtöttek össze majdnem 400 ezer eurót! Aztán szintén “OXO-nevelés” a L!ber8, ami változó színű okos karórákat gyárt. Vannak még B2B szoftver típusú cégek, reklám- és hirdetéstechnológiára koncentráló vállalkozások és HR-es projektek is.

Az OXO Labs nem feltétlenül az eladásra gyúr, bár kétségtelen, hogy a jelentős nemzetközi növekedéshez ők már nem mindig elegek, így szükség van más pénzügyi befektetőkre.

És, hogy mire kell felkészülniük a startupoknak? “A kudarcra és a sikerre. Egy startup legfontosabb képessége a kudarctűrő képesség. Sosem sikerül az első ötlet és az első terv. Az Angry Birds készítői az 52. fejlesztéssel tudtak befutni. Előtte 51 alkalommal elhasaltak. Az 52. volt az, amivel aztán letarolták a világot, de addig el kellett jutni. Azt tudomásul kell venni, hogy ez a világ nem arról szól, hogy valaki előáll egy világmegváltó ötlettel és a világ aztán alkalmazkodik hozzá és mindenki arra lesz kíváncsi. Nagyon sokat kell tanulni, nagyon sokat kell alkalmazkodni. A túlélőképesség a kulcs.”

Ugyanakkor a sikert is legalább ennyire tudni kell kezelni. “A hazai projektek legnagyobb gyengeségének azt látjuk, hogy az első lépcsőfok megtételét akkora sikerként értékelik, hogy pezsgőt bontanak, hátradőlnek és azt hiszik, hogy nincs több munka. Induló projekteket ma az újságok címlapján úgy ünnepelnek, mintha a Facebook-kal egyenrangú óriási példákról lenne szó.” Volt már olyan projekt Oszkóék keze között, amelynél már olyan méreteket öltött az önsztárolás, hogy a valós tevékenységre már nem is jutott idő. Le kellett ülni az illetővel “és elmagyarázni neki, hogy majd 5 év múlva, ha tényleg révbe ért, akkor mehet ez, de most még tényleg korai”. Már az is sokszor egy érdekes pszichológiai próbatétel egy projektnél, amikor befektetéshez jut. Egy csomó projektgazda azt hiszi ugyanis, hogy az a végállomás, amikor megkapta a befektetést, pedig az a helyzet, hogy még csak akkor dördült el a startpisztoly.

Magyarországon a bukás továbbra is különösen ijesztő, ezért tehet jót a hazai általános üzleti kultúrának a startup ökoszisztéma épülése. “Itt ugyanis csak akkor lehet sikeres valaki, ha nem tagadja le a kudarcait, hanem hasznosítja és feldolgozza és abból is előnyt próbál kovácsolni. Továbbá csak akkor lehet sikeres, ha nem ájul el a saját sikereitől.”

Hogy van-e ideális startup-ország? A válasz az, hogy nincs és mégis van. Egészen pontosan: bármelyik országból lehet startup főhadiszállás. Elég csak Izraelre gondolni, amelynek szinte semmi előnye nem volt, mégis onnan indult világhódító útjára rengeteg startup. De ugyanez igaz Észtországra is, ahol megszületett például a Skype. “A hátrányból is lehet előnyt kovácsolni és az előny is lehet hátrány. Nem gondolom, hogy Magyarországnak csupa előnyös tulajdonsága lenne e tekintetben. Nem igazán erős az oktatási rendszerünk. Ennek viszont pont az is az eredménye, hogy egy csomó, oktatásból kikerülő embernek muszáj szerencsét próbálnia.”

Bár Magyarországnak nincs sok nyersanyaga, se erős gazdasági alapja, amire építkezni tud, sőt valójában az uniós támogatások azok, amelyek a magyar gazdaság egyetlen komoly kompetitív előnyét jelentik pillanatnyilag. “Ezek azonban megint olyan hátrányok, amelyekből előnyt lehet kovácsolni. Nincs olyan evidens, egyértelmű karrierpálya, ami a tehetségeket felszívja, amikor kijönnek az egyetemről. Pont ez az a környezet, ahol az önálló vállalkozóvá válás gondolatát találhatják sokan a legvonzóbbnak. Ez pedig innentől egy szubkultúrává, önálló folyamattá válik.” Elég csak arra gondolnunk, hogy néhány éve még senki meg nem mondta volna, hogy egy olyan intenzív startup élet lesz Budapesten, mint ami lett. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy szabad szemmel láthatóvá váltunk a nemzetközi térképen, de sokkal gyorsabb tempóban fejlődünk, mint amit gondolni lehetett volna.

És, hogy miért jó ilyesmiben Oszkó Péterként részt venni? “Olyan szempontból szerencsés embernek mondhatom magam, hogy negyven éves korom elmúltával eljuthattam odáig, hogy azzal foglalkozhatom, ami inspirál és, ami érdekel. Itthonról induló, világmegváltó ambíciókkal rendelkező tehetséges csapatokat felkarolni és velük foglalkozni és ennek megtalálni azt az üzleti modelljét, amely számomra és a csapatom számára is értelmezhető, hogy hosszútávon kitermeljen potenciális hozamot, talán az egyik legvonzóbb dolog. Azért foglalkozom startupokkal, mert úgy látom, hogy ennek van értelme, pozitív hatással lehetek rájuk és ráadásul az ország számára is értékteremtő”.