„Készülnünk kell rá, hogy Putyin nyáron támad” – interjú

Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor

-

Bár a NATO főtitkárával ellentétben az ukrán hadvezetés nem tart a konfliktus élesedésétől, a budapesti ukrán követség ügyvivője szerint nem lenne meglepő Putyin orosz elnöktől egy ilyen lépés. A budapesti ukrán nagykövetség ideiglenes ügyvivője, Mihajlo Junger úgy véli, tudatosan tették tönkre az ukrán hadsereget Viktor Janukovics elnöksége idején, miközben Oroszország a legmodernebb eszközökkel támogatja a szeparatistákat.


Feltűnően baráti hangvételű interjút készített az olasz Corriere della Sera Vlagyimir Putyinnal nemrég. Az orosz elnök régen beszélt ilyen terjedelemben az ukrán konfliktusról, így érdemes kicsit felidézni. Putyin szerint Ukrajna, az EU és az Egyesült Államok a felelős a konfliktus miatt. Mit gondolt, amikor ezt olvasta?

Valóban szokatlanul hosszú interjú volt, sok elemével nem értek egyet. Kezdve, hogy Putyin puccsnak nevezi azt, amire a legtöbb ukrán a „méltóság forradalmaként” emlékezik. Putyin azt mondta, hogy ha az akkori ukrán ellenzék, amely 2014-ben vezette az Euromajdant, elindult volna az elnökválasztáson, akkor „százszázalékos eséllyel megnyerte volna” azt. Ez nagyon ironikusnak hangzik. Mert mindenkinek világos volt 2013-ban és főleg 2014-ben, hogy ha Janukovics elnök maradt volna, éppen ő „nyerte volna meg” simán a választásokat, nem az ellenzék. Mert addig teljesen bebetonozta volna a hatalmát. Így ellenzéki jelöltnek esélye sem lett volna.

Másrészt Putyin elnök önmagának is ellentmondott, amikor elismerte, az önhatalmúlag kikiáltott donyecki és luhanszki „köztársaságokat” senki nem ismeri el – még Oroszország sem. Ezek után azt mondta, hogy a kijevi kormány ismerje el őket legitim tárgyalófélnek, és beszéljen velük. Szerintem ezek csak olyan propagandakijelentések, amelyeket csak tájékozatlan emberek hisznek el.

Arról is beszél Putyin, mennyire sajnálja, hogy Ukrajnával most ilyen a viszony, pedig a két nép barátságban élhetne, fontos gazdasági partnerei egymásnak, ukrán gyárban készülnek motorok orosz harci helikopterekbe, és hasonlók.

Mit mondjak? Mi is nagyon sajnáljuk, hogy most ez történik. De ebben


van felelőssége az orosz elnöknek,

így hamis, amit mond.

Nem érzi úgy, hogy Putyin korábbi elszigetelődése kezd oldódni? Tavaly nyáron, a Malaysian Airlines gépének lelövése után volt egy hallgatólagos megegyezés, hogy európai vezetők nem folytatnak vele kétoldalú tárgyalásokat. Ennek már rég vége, Putyin éppen most találkozott az olasz kormányfővel, a finn államelnökkel.

Lehetett rá számítani, hogy előbb-utóbb egyes európai vezetők újra felveszik a kapcsolatot vele. De az egység megmaradt, ez a lényeg. Például a finn elnök el is mondta, hogy előzetesen kikérte néhány kollégája véleményét az ügyben. Nem egy személyben döntött.

Számukra az a lényeg, hogy az Európai Unió egységes legyen az orosz agresszióval szemben, és ez így volt, és most is így van. De a kapcsolatokat csak Ukrajna területi integritásának visszaállítása után lehet rendezni. Vagyis a Krím félszigetnek is vissza kell térnie, és minden orosz katonának el kell hagynia az országot. Ezzel az Európai Unió is tisztában van. És azzal is, hogy ha ezek a feltételek nem teljesülnek, akkor az unió alapértékei sérülnek, és ez az EU-nak is árt.


Mihajlo Junger: Fontos, hogy az EU egysége fennmaradjon


Most lesz június végén egy uniós csúcstalálkozó. Ott is napirenden lesz az ukrajnai konfliktus. Mire számít, fenntartják majd a szankciókat Oroszországgal szemben?

Igen, ezt gondolom. Már csak azért is, mert a legfrissebb adatok szerint csak az elmúlt két hétben Oroszország 40 új tankot, tucatnyi páncélozott harci járművet, Grad rakétavetőket szállított Kelet-Ukrajnába, hogy még jobban felfegyverezze a terroristákat. A cél egyértelmű: bármikor támadást indítani az ukrán hadsereg ellen. Júniusban három súlyos támadás érte az ukrán hadsereget, megsértve a minszki megállapodást. Június 3-án az ukrán ellenőrzés alatt álló Marinka települést tankokkal, ezerfős alakulattal támadták. Június 12-én nehéztüzérséggel támadtak Jaszinovata település körzetében, felrobbantva a régió gázellátását biztosító vezetéket. Három nagy város lakossága maradt gázellátás nélkül, köztük a 400 ezres Mariupol.

Csak tegnap öt települést lőttek (az interjú szerdán készült) 120 milliméteres nehéztüzérséggel, ami a minszki egyezmény értelmében is tiltott. Mindegyik támadás ukrán ellenőrzésű területen történt, és a civil infrastruktúra ellen irányult. Ezt az utóbbi támadást terrorcselekménynek kell minősíteni – még javítást végző vízvezeték-szerelőkre is lőttek. Az Oroszország által támogatott terroristák tudatosan a civil infrastruktúrát akarták megsemmisíteni. Fontos, hogy mindhárom eset az elválasztó vonaltól nyugatra történt, ez azt jelenti, hogy minket támadtak, a szeparatisták szélesíteni akarják az ellenőrzött területüket, ezzel durván megsértették a tűzszünetről szóló minszki megállapodást.

Hogy látja, van még értelme egyáltalán minszki megállapodásról beszélni?

Persze, hogy van, mindent meg kell tenni azért, hogy ez életbe léphessen. De ebben Oroszországnak kell a legtöbbet tennie, hiszen világos, hogy a szeparatisták Moszkva utasítása, orosz pénz és fegyverek nélkül nem tudnának ellenállni sokáig. A minszki megállapodás


az egyetlen nemzetközileg is elismert dokumentum,


amely a rendezéshez vezethetne.

A minszki egyezmény viszont azt is előírja az ukrán kormánynak, hogy egyezzen meg a kérdéses területek vezetőivel valamilyen autonómiáról. Kikkel lehet ott tárgyalni?

A megállapodás mindenekelőtt fegyverszünetet, a nehézfegyverek kivonását és nemzetközi megfigyelők által ellenőrzött választásokat ír elő. Majd ezek után lehet tárgyalni a megválasztott vezetőkkel. De ez nem azt jelenti, hogy a most senki által el nem ismert terroristákkal szóba kellene állnia bárkinek is. És figyelembe kell venni, hogy ezeken a területeken valamikor ötmillióan éltek, közülük 1,3 millióan elmenekültek a háború elől, az új „hatalomtól” félve. Vagyis a választások előtt ezeknek az embereknek vissza kell térniük a régióba, hogy az egész lakosság részt vehessen a választásokon.



Nem tart attól, hogy a nyáron kiújulnak a harcok? Nekünk korábban az Európai Bizottság egy tisztviselője azt mondta, attól félnek, a nyári uborkaszezont kihasználva Oroszország tehet ilyen lépést. (Korábban arról írtunk, a NATO-ban még azt sem zárták ki, hogy Putyin esetleg az észak-atlanti katonai szövetséggel szemben is bepróbálkozhat.)

Erre sajnos készülnünk kell, nem lenne meglepő húzás Putyintól. Bár az ukrán hadvezetés most úgy látja, ilyen egyelőre nem várható. A NATO főtitkára viszont maga is tart egy újabb támadástól. Mi azt tapasztaltuk, akkor támadják nagyobb erővel a csapatainkat, ha az ukrán hadsereg eredményt ér el. Oroszország ugyanis ezzel tud nyomást gyakorolni Ukrajnára.

Attól nem tart, hogy ez is egy befagyott konfliktussá válik, mint amilyet a Dnyeszter menti területeken is láthatunk?

Személyes véleményem szerint ebből nem lesz befagyott konfliktus. Ha ugyanis nem oldódik meg a helyzet, Moszkvának állandóan forrón kell tartania, hiszen csak így tudja a végső célját elérni, hogy folyamatosan nyomást gyakorolhasson az ukrán kormányra, és akadályozza Ukrajna uniós közeledését.

Továbbra is azt kérik a nyugati hatalmaktól, hogy szállítsanak fegyvert Ukrajnának?

Ehhez először is el kell mondanom, hogy Viktor Janukovics idején céltudatosan tették tönkre az ukrán hadsereget. Csak, hogy érzékeltessem: a százezer fős ukrán hadseregben a kiképzett, bevethető katonák létszáma ötezer volt. Ez semmi. Ezért sem tudtunk megfelelő választ adni a Krím félsziget elszakítására sem. Ráadásul azt se felejtsük el, hogy el sem tudtuk képzelni, hogy valaha is orosz katonák ellen kell majd harcolnunk. Szevasztopolban, Szimferopolban ott voltak az orosz Fekete-tengeri flotta egységei, 16 ezer ember. Ezek a katonák együtt éltek, a szolgálaton kívül együtt fociztak, söröztek a mi katonáinkkal, a gyermekeik egy iskolába jártak. Majd egyik napról a másikra az oroszok körbevették a laktanyáinkat, és azt mondták a katonáinknak, hogy tegyék le a fegyvert, és menjenek el. El tudja ezt képzelni? Ezért is nevezik ezt hibrid háborúnak, mert ezt is meg lehet tenni, nincsenek szabályok. Ezért is van szükségünk új fegyverekre, mert most nálunk ez a helyzet, miközben


a szeparatisták a legmodernebb orosz eszközökkel harcolnak.


Orosz szándékok szerint 2019-re már nem Ukrajnán keresztül jönne a gáz Európába.

Ez erős kijelentés, de kérdés, mennyi a realitása. Mi mindenesetre komolyan vesszük. A török áramlat megépítése azért még nagyon kérdéses. Egyébként az ukrán kormány most írta elő az ukrán gázszolgáltatónak, a Naftogaznak, hogy a jövőben a Gazpromtól csak az Ukrajnában felhasznált gáz kevesebb mint fele származhat. Ezért nagyon számítunk a Szlovákiából, Magyarországról, Lengyelországból érkező gázra is. Másrészt 19 milliárd köbméter gázt kell betárolni az őszre, ebből már 11 milliárd köbméter a tárolókban van.

A magyar kormánnyal most milyen a viszony?

Nagyon jó. Személyesen is részt vehettem például egy segélyszállítmány átvételén. Négykamionnyi magyar adomány érkezett Kárpátaljára, négy további pedig az ország más területeire. Ez nagyon fontos gesztus volt, mint ahogy az is, hogy a magyar védelmi minisztérium, a Honvéd-kórház részt vesz a terrorellenes hadműveletekben megsérült ukrán katonák ellátásában. Öt katonánkat már itt ápolták Budapesten, és most, a következő héten várjuk újabb öt katona érkezését. A magyar kormány minden szükséges uniós döntést támogatott, ezt nagyon nagyra értékeljük.


Mihajlo Junger, Mykhailo Yunger; ideiglenes ügyvivő; Ukrajna; ukrán követség

Moszkva nem hagyja „befagyni” a konfliktust