Készüljön fel, hamarosan nem fogják ingyen ápolni idős rokonát!

Fotó: MTI / Honéczy Barnabás - illusztrác

-

A kórházak elfekvőit, azaz a krónikus belgyógyászati és ápolási osztályokat hamarosan a szociális ágazatnak adják át. Az egészségügyi államtitkár terveinek részleteiről egyelőre kevés konkrétum tudható, de a koncepció kidolgozásáért felelős Dózsa Csaba a VS.hu-nak megerősítette: ha egy idős vagy krónikus beteg ember szociális okokból tartós ápolásra szorul, a jövőben nem fogják ingyen ellátni. Az ápolási osztályokon dolgozók féltik a betegeket, és aggódnak saját jövőjük miatt is.


Van, ahol kedvesek a nővérek, még nem fásultak bele a létszámhiányba, az alacsony fizetésbe, a sok túlórába, és minden megtalálható, amire szükség van. Máshol viszont a napi 800 forintos alapdíj mellé a betegek szinte teljes nyugdíját elkérik, mégis embertelen viszonyok uralkodnak, számoltak be hozzátartozók a VS.hu-nak a krónikus osztályokon szerzett tapasztalataikról.


„Szörnyű, úgy jöttem ki, hogy legszívesebben ordítottam volna.”

- mesélte egy nő, aki beteg anyósát járt látogatni. A budapesti Szent Margit kórház ápolási osztályára hetente látogató férfi pedig így írta le a körülményeket: „Már a lépcsőházban húgyszag terjeng. A lámpa hol ég, hol nem ég. Ezeréves huzatos ablakkeretek vannak, az ápolók pedig csak akkor néznek rá a bent fekvőkre, amikor nagyon muszáj.”

Egy idős nagymamáját látogató győri lány szintén nagyon negatív tapasztalatokat szerzett. „Olyan ez a kórházi rendszer, mintha háború lenne. A cél, hogy éppen ne halj meg, de azért túl súlyos se legyen az állapotod, mert akkor meg foglalkozni kell veled, ami persze teher”.



Nem a halálba kísérés a cél

A hazai kórházak krónikus belgyógyászati-, és ápolási osztályain főként idős és rossz állapotú betegek fekszenek. A Szent János kórház ápolási igazgatónője, Lászlóné Dezső Kornélia szerint azonban elsődleges funkciójuk semmiképpen sem a halálba kísérés, hanem a rehabilitáció, az állapot stabilizálása és az önállóság elérése a betegeknél.


A kórházak gyógyító (aktív) osztályain központilag határozták meg, hány napig lehet ellátni egy beteget. Például egy combnyaktöréssel bekerülő beteg maximum 10 napig fekhet benn, ezután az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) már nem fizet a kórháznak. Ha az illetőt továbbra is a sebészeten látják el, akkor már veszteséget okoz a kórháznak, ezért akiket otthon nem tudnak ápolni vagy továbbra is súlyos az állapotuk, azokat jellemzően a krónikus belgyógyászatra vagy az ápolási osztályra helyezik át.

A krónikus belgyógyászaton a beteg nagyrészt ugyanazt a gyógymódot kapja meg, mint az intenzív részlegeken, még ha nem is ugyanolyan intenzitással. Ha például tartósan infúzióra, orvosi ellátásra van szüksége, itt folytatják a kezelést.

„Mindenféle beteg előfordul nálunk. Az urológiáról, a nőgyógyászatról, a gasztroenterológiáról, a kardiológiáról veszünk át betegeket. Állapotuk sokszor nagyon komplex, mert több előrehaladott megbetegedésük is van”- magyarázta Dokáné Bradák Anna, a Szent János kórház krónikus belgyógyászatának osztályvezető főnővére. Ezek a betegek mindenképpen orvosi ellátásra szorulnak. Az osztályt főorvos vezeti, 70 betegre jut még három orvos és 17 nővér. A betegeknek a krónikus belgyógyászaton nem kell fizetniük, csak ha kevesebb ágyas kórteremben szeretnének feküdni vagy egyéb külön szolgáltatást kérnek.

Az ápolási osztályokon már nincsenek állandóan orvosok. Csak heti néhány alkalommal tartanak vizitet más osztályok orvosai. Ide alapvetően olyan betegeket vesznek fel, akik képesek önállóan enni, inni, infúzióra nem szorulnak. Többnyire ide is a kórházon belülről érkeznek az ápolásra szorulók. Az ellátásért itt már napi 800 forintot kell fizetni.



A kórházból egy idő után menni kell

Mind a két osztályon viszonylag hosszú időt töltenek el a betegek. Vagy azért, mert a szociális otthoni elhelyezésre a megkérdezett osztályvezető főnővérek szerint általában 3-9 hónapot vagy akár egy évet is várni kell, vagy azért, mert a bennmaradásnak nincsen felső korlátja:


Ez hátrány is, mert a hozzátartozó azt gondolja, akkor itt most évekig ellehet a beteg. Pedig ez nem egy szociális intézmény. Mi is arra törekszünk, hogy hazamenjen a beteg, vagy szociális intézményben tudjuk
elhelyezni.

- mondta Eisenhauerné Fördős Andrea, a Szent János kórház ápolási osztályának főnővére.


A krónikus osztályok egészségügyből való kiszervezése az egyik pontja Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár 5 pontból álló reformcsomagjának. A konkrét elképzelésekről egyelőre keveset tudni. Ugyan az államtitkár február elején azt mondta: az új szabályokat már márciusban tárgyalni fogja a parlament, ehhez képest még a tervezet sem készült el az átalakításokhoz.


Ónodi-Szűcs 10-11 ezer ágyról beszélt, amelyeket fokozatosan át fognak adni a szociális ágazatnak. Ezeken az ágyakon évente kb. 80 ezer embert kezelnek. Idén 2,5-3 ezer ággyal kezdenék az átszervezést.

Az átszervezéssel az osztályok helye nem fog változni. Valószínűleg ugyanabban az épületben maradnak, csak a fenntartójuk lesz más. Első körben azokat a kórházakat érintheti a változás, ahol a krónikus osztály vagy osztályok külső telephelyen működnek. Ezt követik majd azok, ahol a krónikus és ápolási osztályok könnyen elkülöníthetők a gyógyító osztályoktól.

Az államtitkárság célja, hogy átláthatóbbá tegyék a struktúrát. Kétszintű ellátást szeretnének:
  • a gondozási otthonokban az állandó orvosi felügyeletet nem igénylő betegeket helyeznék el
  • a szakápolási otthonok a súlyosabb állapotú betegek ellátására több szakembert, eszközt és pénzt kapnának.


krónikus belgyógyászat, geriátria


5 ezer krónikus ágy maradhat az egészségügyben

Kovácsy Zsombor egészségügyi szakjogász szerint azonban nem lehet ilyen egyszerűen szétválasztani az egészségügyi és a szociális szükségleteket. A krónikus ellátásnak vannak olyan formái, ahol inkább orvosi ellátás folyik, mint ápolói, és ez szakmailag is sokkal inkább a kórházakhoz kötődik, mondta.


Dr. Dózsa Csaba korábban közgazdasági-ágazatfejlesztési helyettes államtitkár volt, most szakértőként működik közre a koncepció kialakításában. Ő azt mondta a VS.hu-nak, hogy összesen kb. 5 ezer krónikus ágyat épp azért őriznének meg az egészségügyben, hogy akit egyből nem lehet áthelyezni szociális otthonba, az maradhasson a kórházban. De mi lesz így azokkal, akik rendszeres orvosi ellátásra szorulnak? Dózsa szerint ezeknek az ápoltaknak alapvetően nincs szüksége ilyen ellátásra, így számukra megfelelő megoldás lesz az elhelyezés egy gondozási vagy szakápolási otthonban.

Az osztályokon dolgozók azonban ezt nem így látják. A Szent János kórház ápolási igazgatónője szerint például nagyon fontos lenne, hogy a két osztály integrált része maradjon a kórházaknak. Csak így tudják biztosítani a körforgást az osztályok között, hiszen sokszor előfordul, hogy aktív osztályra kell visszahelyezni valakit: „Elképzelni sem tudjuk, mi lenne, ha kivennék a krónikus belgyógyászatot és az ápolási osztályt, hogy akkor hogyan tovább”


Lesznek-e normális körülmények?

Dózsa Csaba azt is elmondta: eddig főként a szociális szféra kapacitásait mérték fel, most elkezdik bejárni a kórházakat és egyeztetnek velük, tárgyalnak az átadás-átvétel körülményeiről. A cél egyértelműen a profiltisztítás, és a szociális- vagy egészségügyi ellátáshoz való egyenlőbb hozzáférés elérése: „jelenleg teljesen kiszámíthatatlan, hova kerülnek az ápolásra szorulók, hol találnak nekik helyet, vagy ki az, aki kenőpénzt tud adni a bekerülésért, a jobb ellátásért.”

Kovácsy Zsombor szerint önmagában a kiszervezés csak költségvetési machinációnak tűnik, a lényeget azonban nem érinti. Az egészségügyi szakember szerint nem jó a szemlélet. Azon vitatkozunk, hogy az egészségügybe vagy a szociális szférába tartozzanak-e ezek az osztályok, de


nem az a kulcsa, hogy hova skatulyázzuk be őket, hanem hogy akarjuk-e, hogy a betegek normális körülmények között legyenek, vagy csak a költségtakarékosság a cél.

A kórházak egyébként pénzügyileg még jól is járhatnak. A krónikus osztályokra fordított pénzt ugyanis a változtatások után sem veszik el tőlük, ígérte az egészségügyi államtitkárság. Ez éves szinten mintegy 23 milliárd forintot jelent.


Sokkal nagyobb kérdés, hogyan tud megbirkózni az új feladattal a szociális szféra. Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár még február elején azt mondta: plusz forrásokra lesz szükség, ha a szociális területnek kell fenntartani az épületeket, fizetni a dolgozók bérét és javítani a körülményeket. Azt egyelőre nem tudni, hogy ezt a pénzt megkapja-e a szociális ágazat, és ha igen, akkor honnan.


Nem marad ingyenes

Dózsa Csaba megerősítette, amit korábban már az államtitkár is megemlített: az ellátás a krónikus osztályokon sem marad ingyenes. A szakértő a VS.hu-nak ezt nyilatkozta:


Tudomásul kell venni, hogy ahol a szociális indokoltság megjelenik, ott a lakosságot be kell vonni a teherviselésbe.

Vagyis a jövőben nem lehet hosszú ideig krónikus belgyógyászati osztályon fektetni a beteget - a hosszú ápolásért neki vagy a hozzátartozónak fizetnie kell. Amennyiben az ellátást szakápolói otthonba szervezik ki, az ápolási osztályok napi 800 forintos (havi 24 ezer forint) alapdíja is emelkedhet.


A nővérhiányt a kiszervezés sem oldja meg

Több kritikus kérdésben is eltér a szakmai és a döntéshozói oldal véleménye, két dologban azonban mindenki egyetért: a krónikus ellátással mindenképpen kell kezdeni valamit, a legnagyobb probléma pedig a munkaerőhiány. Az Uzsoki kórház ápolási igazgatónője, Viziné Molnár Anna szerint a szakemberhiány pótlása javíthatna a helyzeten. Minden kórház hatalmas létszámhiánnyal küszködik, és főleg ezekre az osztályokra jelentkeznek kevesen. Ez nagyrészt érthető, hiszen „itt hamarabb eléri a szakdolgozókat a kiégés. Ha szakmailag is akar valaki fejlődni, akkor inkább aktív osztályra megy”.


De nem csak a szakmai fejlődésről van itt szó. A Szent János kórház ápolási osztályának főnővére szerint mivel ezeken az osztályokon nagyon sok az idős beteg, aki pelenkázni kell, "ez más típusú nővért igényel, olyat, aki szereti az időseket, aki képes arra, hogy a demens betegekkel is foglalkozzon, és bírja ezt a pszichésen megterhelő munkát.”

Az ápolói szakma nemcsak a motivációhiány, hanem az alacsony fizetés miatt sem vonzó. Sokan ráadásul most attól tartanak, hogy a szociális területhez átkerülő ápolók bére csökkenni fog. Dózsa Csaba és Beneda Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkára azonban a VS.hu-nak egyaránt azt hangsúlyozta, hogy ettől semmiképpen nem kell tartani. A dolgozók bérére szánt forrást teljes egészében megkapja a szociális terület.


A nyugtalanság oka, hogy egyelőre elég keveset tudni a tervekről. Dózsa Csaba szerint nagy probléma, hogy az államtitkárság nem kommunikálja a terv részleteit a szakmában dolgozókkal, ápolókkal, orvosokkal. Dr. Beneda Attila viszont azt mondta a VS.hu-nak:


mikor odaérünk, hogy konkrét dolgozókat érint a döntés, természetesen ők lesznek az elsők, akik tudni fognak a részletekről.