Késik egy fontos védőoltás

Fotó: Getty Images / Joe Raedle

-

A gyártó jelezte, valószínűleg nem tudja időben kiszállítani a torokgyík, a szamárköhögés, a merevgörcs, a járványos gyermekbénulás, valamint a Haemophilus influenzae b elleni, úgynevezett ötkomponensű védőoltást.


A tartalékkészlet felhasználásával, más oltóanyagokkal és a védőoltás beadásának részbeni átütemezésével akarja elérni az ÁNTSZ, hogy minden gyerek megfelelő védelemben részesüljön – derült ki a tisztiorvosi hivatal közleményéből.

Az országos tisztifőorvos utasítása szerint a 2015. január 1. és március 31. között született csecsemők az ötkomponensű védőoltást 2, 4 és 6 hónapos korban kapják meg. A 2013. október 1. és december 31. között születetteket 21 hónapos korban kell újraoltani. Az ÁNTSZ közleménye szerint az átütemezés után ugyanúgy kialakul a betegségek elleni védettség, az alkalmazási szabályokat betartják.

Májusban átmenetileg másik két oltóanyaggal váltják ki a hiányzó vakcinát. Ezt úgy oldják meg, hogy a csecsemőket ne kelljen a korábbinál többször megszúrni. A beadás módjában és a vakcina összetételében sem lesz változás – hangsúlyozta az ÁNTSZ.

A kötelező védőoltások beszerzésekor az ÁNTSZ „mindig több hónapra elegendő tartalék fenntartására törekszik” (az nem derült ki, hogy pontosan mennyi időre elég a tartalék most – a szerk.). A közlemény szerint a nemzetközi piacon évek óta probléma van az ötkomponensű oltóanyag ellátásában, amit itthon eddig a tartalékok felhasználásával lehetett kompenzálni.


  • Haemophilus influenzae b (Hib)

Cseppfertőzéssel terjedő baktérium, amely az 5 évesnél kisebb gyerekeknél okozhat súlyos, életveszélyes betegségeket: gennyes agyhártyagyulladást, a gégefő gyulladását és véráramfertőzést. A csecsemőket 1998 óta oltják a betegség ellen.

  • Járványos gyermekbénulás

A betegséget a poliovírus okozza , amely főként széklettel szennyezett étellel, itallal kerülhet a szervezetbe. A fertőzés legtöbbször tünetmentes, ritkán súlyos bénulást okoz. Akkor van igazán nagy baj, ha a légzőizmokat is érinti. Magyarországon az oltás bevezetése előtt évente 2000 megbetegedést jelentettek, a fertőzöttek 2%-a meghalt. 1954-ben, 1957-ben, majd 1959-ben is nagy járvány alakult ki. 1959-ben a járvány közepén vezették be az oltásokat, amivel sikerült megállítani terjedését.

  • Merevgörcs – Tetanus

Baktérium okozta, igen súlyos, magas halálozású betegség. A kórokozó rendszerint földdel szennyezett seben át jut be a szervezetbe, és ott mérget termel. Fertőzésveszélyt jelent az állati harapás, az égés, a vágott vagy szúrt seb is. A tetanusztoxin súlyos idegméreg, amelynek hatására az izmok görcsös állapotba kerülnek. Különösen magas a halálozás a csecsemők és az idős felnőttek között. Az újszülöttek leggyakrabban a köldök fertőződése miatt betegednek meg, ha az édesanya nem védett, vagy ha a köldökcsonkot nem tisztán kezelték. 1942 óta oltanak tetanusz ellen. Jelenleg évente 1-2 eset fordul elő. A megbetegedettek idősek, akik gyermekkorukban még nem kaptak védőoltást.

  • Szamárköhögés – Pertussis

Kínzó köhögéssel, húzó, hangos belégzéssel járó, több hétig tartó bakteriális betegség. Cseppfertőzéssel terjed, az oltatlan csecsemőket a környezetükben élők fertőzhetik meg, védőoltás nélkül a légúti és az idegrendszeri szövődmények miatt közöttük alakulhat ki a legtöbb haláleset. Felnőttek körében egyre gyakrabban fordul elő, ami arra utal, hogy mind a betegség átvészelése, mind az oltás utáni védettség idővel gyengül. A védőoltások bevezetése előtt súlyos járványok léptek fel: 1951-ben 25 ezer, 1953-ban 57 ezer megbetegedés fordult elő. 1953 óta oltják a csecsemőket szamárköhögés ellen.

  • Torokgyík – Diphteria

Cseppfertőzéssel terjedő, baktérium okozta fertőző betegség. A kórokozó a torokban, rendszerint a mandulákon vagy más nyálkahártyán tapad meg, és vaskos, szürkés lepedéket hoz létre. A baktérium mérget termel, amely a véráram útján az egész szervezetbe eljut, károsítja a szívet, az idegrendszert és a vesét. Szívizom-károsodás vagy a gége elzáródását követő fulladás miatt lehet benne meghalni. Magyarországon 1938-ban még több mint 5 ezer fertőzést és 300 halálesetet jelentettek. 1938-tól kezdve minden gyermeket kötelezően oltanak torokgyík ellen. Akit beoltanak, nem kapja el a betegséget.

(A háttéranyagot az ÁNTSZ készítette.)