Kerítés nélkül is mélyponton a magyar szomszédságpolitika

Fotó: MTI/EPA POOL / JULIEN WARNAND

-

Romániával „súlyos konfliktusai” vannak a kormánynak, Horvátországgal „mélyponton” a kapcsolatok, a szerb kormányfő a kerítés építése miatt „szégyenről” beszélt, az osztrákok három hete rágtak be ránk – ahhoz képest, hogy a szomszédságpolitika kulcsfontosságú a kormány számára, az idei év egyelőre nem tűnik sikertörténetnek. Szlovákiával viszont mintha minden rendben lenne – pedig léteznek problémák, csak azokról nem beszél senki.


Horvát-magyar iszony

Mélyponton a magyar-horvát kapcsolatok, és a magyar kormány nem is nagyon lát esélyt az előrelépésre, ha a jövő évi választásokon marad a jelenlegi baloldali kabinet – ez derült ki Szijjártó Péter külügyminiszter szavaiból a múlt héten Zágrábban, amikor a Fidesz pártcsaládjába tartozó Horvát Demokratikus Közösség vezetőjével találkozott. A nyilatkozat szerint a zágrábi látogatás egyik célja is az volt, hogy jövőre „ne kelljen nulláról kezdeni” mindent, ha esetleg kormányváltás lesz.

Szijjártó Péter elsősorban az energetikai problémákra utalt, ezek valóban régóta megoldatlan kérdések, ráadásul 2013 októbere óta van egy politikailag is igen kényes fejezetük, a horvát ügyészség vesztegetés vádjával ekkor adott ki nemzetközi elfogatóparancsot az Orbán Viktorral bizalmas kapcsolatot ápoló Hernádi Zsolt Mol-vezérigazgató ellen. A magyar fél egy különös perben hozott ítélet nyomán bújhatott ki Hernádi elfogásának kötelezettsége alól, ugyanakkor rendszeresen kifogásolja, hogy Horvátország nem építi meg azt az úgynevezett interkonnektort, amely lehetővé tenné, hogy a két országot összekötő gázvezetéken ne csak délre, hanem hozzánk is áramolhasson a gáz.


A kormány rendszeresen szóvá teszi azt is, hogy Krk szigetén nem épül meg az a cseppfolyósított gáz tárolására és továbbküldésére alkalmas terminál, amelyet szintén fontosnak tartanak a magyar energiabiztonság szempontjából. Úgy tudjuk, a kabinet képviselői minden alkalommal lobbiznak ezzel kapcsolatban az amerikai kormány energetikai különmegbízottjánál, Amos Hochsteinnél is, aki rendszeres látogatója a térség országainak, egyelőre eredménytelenül. Kérdés persze, hogy egy HDZ-kormány mennyire lenne elkötelezett a terminál és az interkonnektor megépítése mellett, ugyanis mindkét beruházás tetemes költségekkel jár (elsősorban az első), ezekhez Zágráb uniós forrást szeretne, az azonban egyelőre nem érkezik.


Magyarellenesnek mondott románok

A diplomáciában szokatlan keresetlenséggel fogalmazott Szijjártó Péter a magyar-román kapcsolatokról is, még májusban, amikor Budapesten járt Bogdan Aurescu. Román kollégájával tartott sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter azt mondta, kár is lenne tagadni, hogy „súlyos konfliktusok vannak” a két ország kapcsolatában. Az egyik érzékeny téma itt is az energetika, mégpedig szintén az interkonnektor kérdése: Románia ezt azzal a feltétellel építené meg Magyarország felé, ha a magyar kormány garanciát vállal, az így érkező gázt nem adja tovább harmadik félnek. Ám Budapest ezt a feltételt nem akarja elfogadni.


Szijjártó Péter Bogdan Aurescu román külügyminiszterrel: „súlyos konfliktusokról" beszélt a magyar diplomácia vezetője


Szintén megoldatlan egyelőre egy sor kisebbségvédelmi kérdés, itt mindkét félnek vannak kifogásai a másikkal szemben: Bukarest szerint a magyarországi románok nem kapnak elég támogatást, míg a magyar kormány a magyar egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának ütemét, a nyelvhasználat ügyét tartja továbbra is rendezetlennek. A helyzet megoldását biztosan nem gyorsítja, hogy magyar részről leváltották a kétoldalú kisebbségi vegyes bizottság vezetőjét, újat pedig még nem neveztek ki. (Úgy tudjuk, a korábbi parlamenti képviselő, Kalmár Ferenc lesz az.) Ráadásul május óta már ebben a relációban is van egy politikailag kényes bűnügy, a román korrupcióellenes ügyészség ugyanis – éppen a kárpótlási ügyekkel kapcsolatban – korrupciógyanú miatt elrendelte Markó Attila volt RMDSZ-es parlamenti képviselő előzetes letartóztatását. Markó ez elől Budapestre szökött, a román hatóságok azóta is a magyar fél közreműködését várják az ügyben.

Információink szerint román részről teljes értelmetlenséggel fogadták Lázár János legutóbbi nyilatkozatát is, a titkosszolgálatokat is vezető miniszter a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt arról beszélt, a román kormány magyarellenes akciókat hajt végre, és ebben része van az amerikai kormánynak is, amelyről Lázárnak szintén megvan a véleménye.


„Elég súlyos szavak ezek Lázártól, ráadásul nem nekünk, hanem a magyar kormánynak van hivatásos lobbistája is Washingtonban (Fellegi Tamás személyében), a magyar származású kongresszusi tagokról nem is beszélve, de végül is az a döntés született, hogy semmilyen formában nem kommentáljuk”

– mondta egy érintett forrásunk. (Lázár János egyébként a horvát kormányt is „magyarellenesnek” nevezte.) Romániában egyébként most azt várják, Orbán Viktor ismét tesz-e a hónap végén Tusnádfürdőn olyan nemzetközi visszhangot is keltő kijelentést, mint tavaly, amikor az „illiberális államokat” méltatta.


A kerítés elzárhat a szerbektől

Bár a kormány igyekszik az unióba törekvő Szerbia egyik legfontosabb külföldi partnereként fellépni, a két ország határán felépítendő kerítés ebben a kapcsolatban is okozott némi zavart. Aleksandar Vucic szerb kormányfő előbb Auschwitzot emlegette a határzár kapcsán, majd amikor egy szakaszon a magyar honvédség elkezdte megépíteni a kerítést, arról beszélt, nem Szerbia, hanem Magyarország szégyene, ami történik.


magyar honvédség; kerítés; határzár; műszaki határzár; tereprendezés

A szerb kormányfő szerint szégyen a kerítés építése, de nem az övék


Az utóbbi hónapokban több pozitív gesztust is tett ugyan a magyar kormány Ukrajna felé, az ezzel párhuzamosan jelentkező erősen oroszbarát magatartásunk Kijevben is bizalmatlanságot kelt. Az év elején Orbán Viktor már találkozott Petro Porosenko ukrán elnökkel, és Szijjártó Péter is több megbeszélést folytatott már ukrán kollégájával, de az olyan váratlan húzások, mint amikor tavaly minden előzetes jelzés nélkül állítottuk le az Ukrajna felé irányuló – az év elején újraindított – gázszállításokat, biztosan nem múlnak el nyomtalanul. Az ukrán külügyminiszter éppen szerdán bírálta a magyar kormányt, mert szerinte a múlt hétvégi munkácsi fegyveres összetűzések kapcsán „elferdítik, mi történik valójában az országban", és ezzel veszélyeztetik az EU-ukrán vízummentességi megállapodást.


A sógorság sem a régi

Mindenkinek feltűnhetett, hogy feszültségek vannak a korábban harmonikus osztrák-magyar viszonyban is, 2009 óta egyetlen kétoldalú kormányfői találkozó nem volt a két ország között. Az osztrák belügyminisztert legutóbb azzal sikerült felháborítani, hogy budapesti látogatása alkalmával Pintér Sándor egy szóval nem említette neki, a kormány „egyoldalúan felfüggeszti” a menekültek visszafogadásáról szóló úgynevezett Dublin III. egyezményt. Igaz, utólag kiderült, hogy – mint előzetesen megírtuk – a hangzatos bejelentés inkább csak egy pénzszerző blöff része volt, és ezek után információink szerint osztrák részről is „teljes mértékben lezártnak” tekintik az ügyet. Osztrák részről is vannak ugyanakkor aggodalmak a magyar demokrácia állapota miatt, ennek egyik jele volt, amikor tavalyi budapesti látogatása alkalmával Heinz Fischer kancellár zárt ajtók mögött találkozott magyar értelmiségiekkel, és beszélgetett a magyar demokratikus állapotokról, a civilek, vagy éppen a média helyzetéről, amit még egy kormányzati forrásunk is úgy minősített akkor, hogy „uniós tagállamban egy ilyen példátlan”.


Magyar-lengyel sem annyira jó barát már

Bár nem közvetlen szomszédunk, V4-es tagsága és a régióban betöltött szerepe révén érdemes Lengyelországról is ejteni pár szót, hiszen a Varsóval ápolt kapcsolatok is stratégiai jelentőségűek a mindenkori magyar kormány számára. (Nem véletlen, hogy Orbán Viktor első útja is a lengyel fővárosba vezetett tavaly májusban is, újraválasztása után.) A lengyel politikai elit rokonszenvét oroszbarát gesztusainkkal sikerült eljátszanunk, olyannyira, hogy a magyar kormányfő tavaszi varsói látogatása egyes elemeiben kifejezetten kínosra sikerült: Eva Kopacz kormányfővel fagyos hangulatú sajtótájékoztatót tartottak, a Fidesz korábbi legfőbb támogatójának számító Jog és Igazságosság Párt emblematikus politikusa, Jaroslav Kaczynski pedig nyilvánosan kijelentette, hogy nem hajlandó találkozni vele.


KOPACZ, Ewa; Orbán Viktor

Eva Kopacz és Orbán Viktor Varsóban: rideg hangulatban


A történtek azt is jelezték, mennyire rosszul készítették fel a magyar kormányfőt arra, mi fogadja majd Varsóban, egy a látogatás előtt tartott háttérbeszélgetésen ugyanis maga Orbán Viktor mondta újságíróknak, hogy az útja teljesen problémamentes lesz és meleg fogadtatásra számít. Nem a magas diplomácia szintje ugyan, de jól jelzi a rossz hangulatot, hogy idén március 15-én a lengyelek szolidaritási menetét is lefújták a magyar kormány oroszbarát gesztusai miatt.


Van szomszéd, amelyikkel jóban vagyunk?

Maradt két problémamentes ország. Szlovéniával valóban szinte már idillien alakul a kapcsolatunk, Karl Erjavec külügyminiszter június közepén teljes joggal mondhatta Budapesten, hogy kiemelkedően jó a politikai párbeszéd a két ország között, és egy sor kérdésben (energetika, közlekedés) teljesen azonos állásponton vagyunk.


Egészen sajátos ugyanakkor Szlovákia helyzete. Robert Ficóval kifejezetten jó kapcsolatokat ápol Orbán Viktor, pedig szlovák kollégája baloldali, ráadásul a Fidesz még ellenzékben nagyon komolyan bírálta a szlovák vezetést egy sor, a határin túli magyar kisebbséget érintő ügy miatt. (Nem mellesleg az ezekben szerintük túl puha magatartást tanúsító Gyurcsány-, és Bajnai kormányokat is.)


Orbán Viktor és Robert Fico

A magyar és a szlovák kormányfő az interkonnektor átadásán


A furcsa az, hogy ezeknek a problémáknak a túlnyomó része máig megoldatlan – csak éppen ezt jó ideje már nem teszi szóvá a magyar kormány részéről senki, sőt, a Fidesz patronálta Magyar Koalíció Pártja is meglepően visszafogott magatartást tanúsít. Ettől függetlenül az azóta Magyarországra költözött Malina Hedvig ellen még mindig folyik az eljárás, a szlovák kormány továbbra is állampolgárságuk megfosztásával fenyegeti azokat, akik magyar útlevelet szereznek, hatályban maradtak a Benes-dekrétumok, megoldatlan a magyar települési névtáblák ügye, és továbbra is negatív diszkrimináció érvényesül a szlovák kormány fejlesztéspolitikájában a magyar lakta területeket illetően. Budapest azonban most a jelek szerint csak a gazdasági együttműködésre koncentrál, amelyben kétségtelenül vannak komoly eredmények. Szlovákiával végre van egy (Orbán és Fico által közösen átadott) interkonnektorunk is, hosszú csúszás után pár hete végre véglegesen is üzembe helyezték, de nem tolongtak a jelentkezők, hogy gázt szállítanának rajta.