Kényelmetlen helyzetből vág neki Orbán a Putyin-találkozónak

Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

-

A paksi bővítés tempójával egyre elégedetlenebbek az oroszok, és gázügyben sem áll jól Magyarország: hiába akarta a kormány, úgy tűnik, nem leszünk térségi gázelosztó központ. Ami Putyin kezében jó ütőkártya lehet.


„Nagyon sok a dezinformáció mindkét oldalon, így nagyon nehéz átlátni, hogy mi is történhet a kétoldalú kapcsolatokban” – csak ezzel a megszorítással volt hajlandó prognózisokba bocsátkozni egy az ügyben független forrásunk Orbán Viktor moszkvai útjával kapcsolatban. Szerinte ugyanakkor az, hogy az alapinformáció – amelyet először a Magyar Nemzet közölt – minden jel szerint orosz forrásból származik, megerősíti azt az interpretációt – amelyet a Népszabadság írt meg –, hogy a magyar kormányfőt hívták Moszkvába egy kis „elbeszélgetésre” február 17-re.

Igaz, a VS.hu-nak orosz forrásból azt mondták, hogy a meghívás már Putyin tavaly februári budapesti útján megtörtént – ez szimplán a nemzetközi diplomáciai protokoll része. Viszont általában afféle biankó csekként szolgál, vagyis nincs konkrét időpontja: amikor a két fél úgy látja, hogy megérett a helyzet a közvetlen, magas szintű tárgyalásokra, egyeztetik a pontos dátumot. Legalábbis normális esetben így van, már idézett forrásunk szerint „csak nagyon függő helyzetben lévő államoknál fordulhat elő, hogy egy kormányfő csak úgy kimegy egy a másik fél által megadott időpontra” – de szerinte ebben az esetben ennyire nem durva a helyzet.


1. téma: atom

Megvitatandó témák viszont valóban bőven vannak. A legfontosabb az energetika: mint tavaly többször megírtuk – és most a Népszabadság szerint is ez lehet az egyik napirendi pont –, az orosz fél hónapok óta elégedetlen a paksi bővítés előkészítésének ütemezésével. Bár hivatalosan a fővállalkozó Roszatom ezt tagadta egy alkalommal, orosz forrásból most ismét azt hallottuk, hogy Moszkvában úgy látják: mivel a magyar kormány tart attól, hogy a jelenleg az ügyben futó két uniós vizsgálaton elkaszálhatják a magyar kormányt, így Budapesten inkább kivárnak a drágább munkálatok megkezdésével.


Putyin kezében több adu lehet


Orosz részről egyértelműen ennek tudják be, hogy – éppen karácsony napján – megjelent a magyar közlönyben egy kormányhatározat, miszerint a paksi bővítést végző projektcég 2015-ös el nem költött forrásaiból 8 milliárd forintot átcsoportosítanak a Nemzeti Filmalapba. „A Roszatom számára ez egy pilotprojekt lenne, referencia más jövőbeni lehetséges beruházók felé. Így érthető, hogy számukra minél hamarabb valósul meg a paksi bővítés, annál jobb” – mondta egy orosz forrásunk.

Szerinte a magyar fél lelkesedését az egész beruházás iránt érezhetően csökkentette, hogy kiderült: a Moszkvában szövegezett szerződés nagyon precíz feltételeket támaszt a pénzek lehívásához az egyes munkafolyamatok elvégzése után. „Úgy tűnt, a magyar fél szeretett volna szabadabban bánni a pénzzel” – mondta forrásunk.


2. téma: gáz

Pakson kívül azonban még fontos téma lehet a magyar gázellátás is. A csillagállás ugyanis ebből a szempontból nem túl kedvező magyar szempontból: jelenleg úgy néz ki, a következő években nem épül olyan jelentős gázvezetékrendszer Európa déli, keleti részén, melynek Magyarország is fontos állomása lenne. Ez pedig enyhén szólva keresztbe tesz azon kormányzati ambícióknak, hogy az ország afféle regionális gázelosztó központtá váljon.

Pedig ennek jegyében vásároltuk meg a magyar területen kiépített gáztárolókat is több száz millió forintért. Mint korábban megírtuk, a kormányzat reményei szerint ezeket akár a Gazpromnak is tovább lehetett volna értékesíteni – erre azonban a jelenlegi helyzetben semmilyen esély nincs.


Ráadásul az sem kizárt, hogy a nemzetközi tiltakozás dacára megépüljön a Balti-tenger alatt húzódó, Németországot Oroszországgal összekötő Északi Áramlat 2. – ez pedig még jobban leértékelné a közép-európai térséget, hiszen ide Ukrajnán keresztül jönne a gáz, de a jelenlegi helyzet szerint Oroszország 2019 után már nem használja az ukrán tranzitútvonalat.

Vagyis egyelőre minden a térség és a magyar ambíciók ellen szól. Ami Putyin kezében jó ütőkártya lehet. Orosz forrásunk szerint ugyanis még az is elképzelhető, hogy Moszkvában elhangzik valamilyen ajánlat: akár az is, hogy valamennyi gáz mégiscsak jönne Ukrajnán keresztül 2019 után is felénk. Persze ennek orosz részről megkérnék az árát – hogy ez pontosan mi lehetne, arról még sem orosz, sem egy magyar kormányzati forrásunk nem akart jóslásokba bocsátkozni.


Haderő? Na, az nem

Ezeken túl egy esetleges hadiipari együttműködésnek lehet a legkevesebb esélye. Bár orosz részről természetesen szívesen vennék, ha részt vehetnének a magyar haderőfejlesztésben, tisztában vannak vele, hogy a 2016-os költségvetésben erre gyakorlatilag nincs forrás, és különösebb politikai akarat sincs rá, hogy a jövőben jelentősebb pénzeket fordítsunk erre. Az egyetlen – legalább kormányzati retorika szintjén felmerülő – jelentős beszerzés, a helikoptertender esetében pedig Moszkvában is elég realisták ahhoz, hogy belássák: minimális esély van rá, hogy a NATO-tag Magyarország esetleg egy orosz géptípust válasszon. „Erre nincs szándék a kormányban, ráadásul az Oroszországgal szemben decemberben fél évvel meghosszabbított szankciók természetesen a fegyverbeszerzésekre is vonatkoznak, így jelenleg egyáltalán nem aktuális ez a kérdés” – mondta egy a területre rálátó kormányzati forrásunk.

„Tipikus orosz–magyar találkozó lesz majd: hosszú négyszemközti megbeszéléssel, ami után a két vezető majd kiáll, és a sajtótájékoztatón rébuszokban beszél, hogy minél kevesebb konkrétumot áruljon el. Aztán lehet találgatni, mi is történt valójában” – mondta egy diplomáciai forrásunk.