Kell-e rettegnünk a Zika-vírustól?

Forrás: Wikipedia

-

Afrikából indult, jelenleg Latin-Amerikában terjed a leggyorsabban, de már Európában is megjelent a Zika-vírus. A betegség sokszor észrevétlen marad, viszont a magzatoknál rettenetes fejlődési rendellenességet okozhat. Ráadásul egyelőre ellenszere sincs. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a félelmetes járványról és annak terjedéséről.


Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) csütörtökön felállított egy vészhelyzeti csapatot, miután akár 3-4 millióan is megfertőződhettek Zika-vírussal világszerte, de főként Dél- és Közép-Amerikában, ahol egyes területeken rendkívüli állapotot vezettek be. Európában eddig 15 fertőzött embert regisztráltak, Magyarországon egyelőre egyet sem, de akik az érintett országok valamelyikébe kívánnak utazni, azok jobb, ha nagyon elővigyázatosak. Főleg a terhes vagy terhességre készülő nők – nekik számos ország nem is ajánlja, hogy azokra a terültekre utazzanak, ahol intenzíven vagy akár szórványosan terjed a vírus. Az aktuális helyzetről itt tájékozódhat.



Sárgával azokat az országokat jelöltük, ahol intenzíven terjed a vírus, míg narancssárgával, ahol szórványos megbetegedések fordultak elő. Forrás: ÁNTSZ


Kezdjük az elején: mi az a Zika-vírus?

A flavivírusok családjába számos olyan vírus tartozik, amely rovarcsípéssel fertőz. Közéjük tartozik Zika-vírus is, amely egy ugandai erdőről kapta a nevét, és amelyet az egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegypti) terjeszt, hasonlóan a dengue-lázhoz és a sárgalázhoz. Először az 1940-es években Afrikában észlelték, de azóta már Latin-Amerikát, Délkelet-Ázsiát és a Csendes-óceáni szigeteket is elérte.

A Zika-vírus tünete lehet láz, a kiütés, a kötőhártya-gyulladás, a fejfájás és az ízületi gyulladás, de a megfertőzött emberek négyötödén nem jelentkezik egyik sem. A betegeknek általában azt javasolják, hogy pihenjenek, és igyanak sok vizet. A vírus ugyanakkor a WHO szerint összefüggésbe hozható egy ritka idegrendszeri autoimmun betegséggel, a Guillain-Barre szindrómával, amely időleges részleges bénultságot okozhat.

A legnagyobb gond – bár még nem teljesen bizonyított, de a WHO szerint „erősen gyanús” és „mélyen nyugtalanító” –, hogy a vírus kapcsolatban áll a mikrokefália nevű fejlődési rendellenességgel, magyarul a kisfejűséggel.



Mi a kisfejűség?

A kisfejűség azt jelenti, hogy a baba az átlagosnál kisebb (31,5-32 centiméter alatti kerületű) fejjel születik meg, ami sokszor kihat az agy fejlődésére is, mert az sem tud megnőni a normális méretűre. Ez akár halálos is lehet, ha az agy annyira fejletlen marad, hogy nem tudja szabályozni a létfontosságú funkciókat. Ha a gyerek túl is éli, nagy a valószínűsége, hogy értelmi fogyatékos lesz, vagy lassabban fejlődik az átlagnál. A Zika-vírussal összefüggésbe hozható kóros kisfejűséggel és agykárosodással született brazil gyerekek súlyos látás- és esetleg halláskárosodásban szenvednek – jelentették be brazil orvosok csütörtökön.

A Zika-vírus és a mikrokefália között még nem bizonyított az összefüggés, de beszédes adat, hogy míg 2014-ben Brazíliában még kevesebb, mint 150 kisfejűséget regisztráltak, az elmúlt hónapokban 4120 esetben merült fel csecsemőknél a kóros mikrokefália gyanúja. Az eddig elvégzett több száz laboratóriumi vizsgálat során ugyanakkor csak 270 alkalommal azonosították a Zika-vírust, 462 esetben viszont kizárták a kórokozó jelenlétét. A kóros kisfejűséget a herpesz, rubeola vagy a szifilisz ugyancsak kiválthatja.



A Zika történtete

A vírust először Ugandában észlelték 1947-ben majmokban, míg emberben elsőként 1954-ben Nigériában. Később többször előfordult Afrikában, Délkelet-Ázsiában és csendes-óceáni szigeteken. De egyik fertőzés sem volt nagy, és nem is gondolták hogy komolyabb veszélyt jelenthet az emberi egészségre. Mindeddig, mivel a brazíliai 2015 májusi megjelenése óta nagyon gyorsan kezdett el terjedni. A kutatók is csak 2007 után kezdtek el vele komolyabban foglalkozni, miután a mikronéziai Yap szigetén sokan elkapták a betegséget.


A vírust az egyiptomi csípőszúnyog terjeszti emberről emberre. Szinte az egész amerikai kontinens veszélyeztetett az invazív, vagyis gyorsan terjeszkedő rovar miatt, kivéve Kanadát és Chilét, ahol túl hideg van a túléléshez. Ez a szúnyog azért is különösen veszélyes, mert – szemben a maláriát terjesztő szúnyogokkal – nappal aktív, így az ágyat körülvevő szúnyogháló nem elegendő a védekezéshez.

Az Egészségügyi Világszervezet várakozásai szerint a Zika egész Amerikában elterjed, 3-4 millió Zika-fertőzésre számítanak ebben az évben Amerikában, de más kutatók szerint ázsiai országokat is fenyegeti a vírus.

Arról egyelőre kevés tudásunk van, hogy a vírus emberről emberre is terjed-e, de vannak arra utaló jelek, hogy testnedvek útján is át lehet adni.


Hogyan lehet megelőzni és gyógyítani?

Sajnos gyógymód, gyógyszer vagy védőoltás egyelőre nincsen a Zika-vírussal szemben, és diagnosztizálása is bonyolult egyelőre.

A Texasi Egyetem orvosi részlegén működik az egyik olyan kutatócsoport, amely keresi a vírus ellenszerét. Egyelőre a Brazíliában beszerzett mintákat vizsgálják, és noha véleményük szerint akár két éven belül is elkészíthetik a vakcinát, ahhoz még plusz 10-12 évre is szükség lehet, hogy a használatát jóváhagyják a hatóságok.

Egy másik, amerikai-kanadai kutatócsoport ezzel szemben azt állítja, hogy még az idén elkészülhet a védőoltás. Gary Laval, a tudósok egyik vezetője a Reuters hírügynökségnek adott interjúban elmondta: bízik abban, hogy szeptemberben megkezdődhet az oltóanyag hatóságilag engedélyezett kipróbálása embereken, ami után egy hónappal már akár el is lehet kezdeni az immunizációt a legsúlyosabban érintett területeken.

A brazil egészségügyi miniszter arról beszélt, hogy kifejlesztettek egy új vizsgálati felszerelést, amellyel gyorsan azonosítani tudják a fertőzéseket. Emellett az ellenszerre is egy nagyobb összeget csoportosítottak át, valamint rovarölő szerekkel is próbálják a szúnyogok további szaporodását megállítani.

Pár kutató pedig azt ajánlja, vessenek be génmódosított, steril – vagyis szaporodni képtelen – szúnyogokat, mert ezzel rovarok populációját 90 százalékkal lehetne csökkenteni.


Akkor mit tehetünk?

Mivel a Zika-vírus fertőzését kezelni nem lehet, ezért az egyetlen lehetőség, hogy csökkentjük annak a kockázatát, hogy megcsípjen a szúnyog. Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) javaslata szerint olyan helyeken, ahol kapcsolatba kerülhetünk a vírust hordozó szúnyogokkal.

  • használjunk szúnyogriasztó szert a gyártó utasításának megfelelően. DEET (diethyltoluamide) hatóanyag-tartalmú riasztó 3 hónapos kor alatt nem ajánlott, de várandós nők használhatják az alkalmazási előírások szerint.

  • Viseljünk hosszú ujjú inget és nadrágot, zoknit és cipőt, különösen a Zika-vírust hordozó Aedes szúnyog aktív időszakában, vagyis nappal.

  • Aludjunk, pihenjünk szúnyoghálóval ellátott vagy légkondicionált helyiségben, ennek hiányában használjunk az ágyra rögzíthető szúnyoghálót nappal is.


Mennyire kell félni Európában?

Bár az elmúlt napokban már Európában is több helyen kimutatták a betegséget, a páciensek mind jártak Latin-Amerikában, tehát valószínűleg ott kaptál el a vírust. Egyelőre kicsi az esélye, hogy Európában emberről emberre terjedjen a kórokozó, mivel a kontinens nagyobb részén nem él meg az egyiptomi csípőszúnyog. Az Európai Betegség-megelőző és Ellenőrző Központ (ECDC) adatai szerint egyelőre csak Oroszország Fekete-tengeri partvidékéről és Madeira szigetéről jelentették, hogy megfigyelték ezt a rovarfajt.


Zika-láz, egyiptomi csípőszúnyog

A piros területen már jelen van a csípőszúnyog, a zöld egyelőre tiszta, a szürkéről viszont nincs adat.


Aggodalomra adhat ugyanakkor okot, hogy az Aedes nemzetség egy másik tagja, az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) már megjelent Dél-Európában. Ez a faj számos betegség kórokozóját terjeszti, például a sárgaláz, a dengue-láz vagy a Chikungunya-láz terjedésért felelős – és nem kizárt, hogy a Zika-vírust is hordozhatja. Ez a szúnyog is invazív, vagyis gyorsan képes megtelepedni olyan területeken is, ahol eredetileg nem őshonos, ebben segíti a nemzetközi kereskedelem és az éghajlatváltozás is.


Az ECDC egyelőre azt ajánlja, hogy fokozni kell az éberséget, felhívni az orvosok és egészségügyi intézmények figyelmét a betegségre, hogy képesek legyenek felismerni; szűrni kell a fejlődési rendellenességgel született csecsemőket, hogy megtudják, fertőződtek-e a Zika-vírusal; meg kell erősíteni a diagnosztikai hátteret, hogy képesek legyenek kimutatni a kórokozót. Külön felhívják a figyelmet, hogy a vérellátó szolgálatok kérdezzék ki a véradókat, jártak-e a fertőzött területeken, nehogy vér által terjedjen tovább a betegség.


Veszélyben az olimpia?

Rio de Janeiróban tartják a 2016-os olimpiát augusztus 5. és 21. között. A kormányzat ígéretei szerint addig folyamatosan irtani fogják a rovarokat, de nem korlátlanul, ugyanis közben arra is oda kell figyelniük, nehogy a füst egészségügyi problémákat jelentsen a sportolóknak és a látogatóknak. Azt is remélik, hogy kevesebb szúnyog lesz augusztusban, mert az a hónap hidegebb és szárazabb is.

Megkereste a Külgazdasági és Külügyminisztériumot (KKM), hogy tervezik-e Brazília, illetve más érintett országok biztonsági besorolásának megváltoztatását. Magyarország ugyanis 14 ezer jegyet kapott az olimpiára, és egyébként is utazhatnak magyarok az érintett országokba. Ha viszont már lefoglalták a jegyüket, a pénzt csak akkor kaphatják vissza, ha a KKM utazásra nem ajánlott országgá minősítik át az országok valamelyikét. A minisztérium az válaszolta, hogy a közeljövőben egyik ország esetében sem tervez ilyesmit.