Kell-e gazdasági minisztérium? És miniszter?

Fotó: MTI/MTVA / Szigetváry Zsolt

-

Ezek a kérdések is elhangzottak a Magyar Közgazdasági Társaság konferenciáján, akárcsak az, hogy lesz-e többkulcsos személyi jövedelemadó, és Magyarország lehet-e ismét befektetésre ajánlott ország. A diákok kérdeztek, a miniszter válaszolt.


Hogy kell-e az országnak gazdasági minisztérium és gazdasági miniszter, azt maga a pozíció jelenlegi betöltője, Varga Mihály tette fel budapesti közgazdászhallgatóknak a Corvinus Egyetemen. Majd gyorsan meg is adta a választ mindkét kérdésre: igen.


A miniszter az után jutott erre a következtetésre, hogy a gazdasági kormányzat elmúlt 4-5 éves teljesítményét dicsérte a diákoknak. Különösen a gazdasági növekedésre volt büszke, arra, hogy az Európai Unió tagállamai közül 2014-ben Magyarország produkálta a második legnagyobb gazdasági bővülést, a GDP-hez viszonyítva 2,6 százalékot. A miniszter szerint ez köszönhető volt: a jármű-, a feldolgozó-, az építőipar és a mezőgazdaság teljesítményének, a belső fogyasztásnak, az európai uniós támogatásoknak. 2014-ben ugyanis több mint 2100 milliárd forint érkezett az Európai Uniótól, és alig költöttünk már belőle csapatépítésre és látványberuházásokra, szökőkutakra, térköves terekre – emlékeztetett a miniszter, hozzátéve, hogy uniós támogatást minden tagállam kap, ez nem adomány, mégis keveseknek sikerült a gazdaságot bővíteni belőle.

Szerinte már-már csoda, amit véghezvittek. Mint mondta, 2008-ban ugyanis Magyarország volt az első Európában, amelyik „lehúzta a rolót”, „csődbe került”, és hitelt vett fel az Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól. Ehhez képest az ország most sokkal kedvezőbb helyzetben van, a miniszter szerint kezd az a furcsa helyzet előállni, hogy maguk a nemzetközi hitelminősítők is dicsérik az országot.

Arra a hallgatói kérdésre viszont nem tudott válaszolni, hogy Magyarország mikor lehet újra befektetésre ajánlott ország.


Gazdag ember lennék, ha tudnám

– válaszolta. Meg azt, hogy amíg van piaci bizalom, addig nagy baj nem lehet.


Az adórendszer igazságosságát firtató kérdésekre válaszul Varga elmondta, hogy szerinte a jelenlegi, egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadózás igazságosabb, mint a korábbi, progresszív adózás. Most, ha valaki tízszer annyit dolgozik, akkor tízszer annyi adót fizet, míg korábban, a 17 és 32 százalékos kulcs mellett tízszer annyi munkáért tizenötször annyit kellett adóznia, érvelt.

Szerinte egyébként most nem lehet szociális kérdésekre helyezni a hangsúlyt, noha ő is azt vallja, hogy senkit sem szabad az út szélén hagyni, az ország a munkán keresztül juthat csak előre – még ha közmunkáról is van szó. Majd ha skandináv ország leszünk, folytatta Varga, akkor lehet azon gondolkodni, hogy a szociális ellátórendszerre is több jusson. Ha másban nem is, hőmérsékletében talán utolérhetjük a skandinávokat – tette hozzá.