"Kegyetlen magyar rendőrök" – a NYT szerzője kitart a sztorija mellett

Fotó: NurPhoto / Ulrik Pedersen - illusztráció

-

A magyar, a szerb és a macedón rendőrök kegyetlenségére panaszkodtak leginkább a nők. Előfordult, hogy megverték, kirabolták őket, félelemérzetet keltettek bennük. Erről beszélt a VS-nek az az amerikai újságíró, aki menekült nőket érő szexuális erőszakról írt a New York Timesba. A cikk állítását a magyar kormány tagadja, lejárató kampányt emlegetnek.


A New York Times hétvégén közölt egy cikket az Európába érkező menekült nőket érő szexuális erőszakról. A már Németországban élő áldozatok arról beszéltek, hogy az út alatt milyen bántalmazások érték őket. Az újság több történetet is említ, az egyik szerint egy magyar hivatalos személy – szó szerinti fordításban börtönőr – egy szíriai nőt eszméletlenre vert, amiért az visszautasította a közeledését.


Menekültek a szerb-magyar határon Röszkénél


A magyar rendőrökre panaszkodtak a nők

A cikket szerző, Katrin Bennhold megkeresésünkre azt írta, a magyarországi eset az egyik fogva tartó központban történt. Erről az áldozat lánytestvére számolt be, aki szemtanúja volt a történteknek. Az újságíró további részleteket nem tudott mondani, ezt azzal magyarázta, hogy a muszlim nők nehezen nyílnak meg. A magyarországi eset szemtanúja sem magát, sem a testvérét nem kívánta azonosítani.

A szíriai nők attól félnek, mondta az újságíró, hogy ha az ehhez hasonló történetek kiderülnek, akkor a családjuk és közösségük könnyűvérűnek bélyegzi őket, így komoly retorziókra is számíthatnak. Pedig a szíriai asszony szerint a testvérét Magyarországon csak megverték, nem erőszakolták meg, írta Bennhold. Az újságíró hozzátette: természetesen ezeket a sztorikat nem tudja leellenőrizni.



A VS-nek írt levelében megdöbbentőnek nevezte, hogy a migráns nők a beszélgetések során legtöbbször a magyar, a szerb és macedón hatóságokra panaszkodtak. Kegyetlennek írták le őket, mert megverték, kirabolták a menekülő nőket. Bennhold interjúalanyai beszámoltak arról is, hogy az út során a hatósághoz tatozók megerőszakoltak egy 16 éves lányt, de azt már nem tudja, hogy ez melyik országban történt.

Több interjúalany – köztük a magyarországi ügy szemtanúja – arról is beszélt, hogy az említett országokban az őrök, rendőrök a napszaktól függetlenül besétáltak azokba a helyiségekbe, ahol a nőket szállásolták el. „Nem voltak tekintettel a magánszférára, olyan környezetet teremtettek, ahol a nőkben félelemérzet alakult ki”, írta az újságíró.



A kormány lejáratást lát

A New York Times cikkében a „Hungarian prison guard”, vagyis „magyar börtönőr” kifejezés szerepel. Erre reagálva a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) hétfőn azt közölte: a cikkben megfogalmazott állítás nem fordulhatott elő. Ezt azzal magyarázták, hogy a büntetés-végrehajtási (bv) intézetekben csak férfiak vannak idegenrendészeti őrizetben, migráns nőkkel a magyar bv-sek nem kerültek kapcsolatba.

Egy szíriai asszonytól ugyanakkor nem várható el, hogy egy magyar egyenruha láttán azonosítani tudja, a viselője milyen hatósághoz tartozik. A nők és a gyerekek esetén az idegenrendészeti eljárást a rendőrség folytatja le, így őket is megkérdeztük.

“Egyetlen fogva tartási helyen sem merült fel olyan információ, amely arra utalt, hogy az őrszemélyzet szexuálisan bántalmazott volna fogvatartottat” - írta megkeresésünkre az ORFK. A rendőrség által fenntartott szállásokat többek között az ügyészség ellenőrzi. Az ügyészség azt közölte: ehhez hasonló ügyben nem érkezett feljelentés hozzájuk. Hozzátették, ennyi információ alapján nagyon nehéz beazonosítani egy eljárást.


Befogadóállomás Vámosszabadiban


A kormány keményen bírálta a New York Timest, arra hivatkozva, hogy a BVOP intézményeiben nem történhettek meg a lap által leírtak. A kormányzati tájékoztatási központ kedden lejáratásról beszélt, szerintük „bizonyos érdekcsoportoknak nem tetszik Magyarország határozott fellépése”. Szerdán a Magyar Idők arról írt, a Külügyminisztérium korrekciót kér az amerikai laptól. A kormányhoz közel álló újság egy biztonságpolitikai szakértőt is idézett, aki szerint a bevándorlók gyakran hazugságokat találnak ki, hogy elkerüljék a kiutasítást.

A kormányzati megszólalások arra nem tértek ki, hogy vizsgálatot akarnának elrendelni annak érdekében, hogy kiderüljön, a magyar hatóságok érintettek-e az ügyben. A cikk ugyanis a világ egyik legtekintélyesebb lapjában jelent meg. A New York Times tavaly az oknyomozó műfajban, illetve az ebola elterjedéséről szóló írásai miatt a nemzetközi riport kategóriában is nyert Pulitzer-díjat.


menekültválság, migráció, menekült nő, magyarország


Rettegtek a rendőrök a betegségektől

Nehezen megnyíló muszlim nőkről beszélt a VS-nek Mogyorosi Judit orvos is, aki a Migration Aid szervezésében többek között Keletinél nyújtott segítséget a migránsoknak. Az orvos szexuális erőszakra utaló jeleket nem látott a betegein, ami nem jelenti azt, hogy ilyesmi ne történhetett volna meg: ha hasonló esetek elő is fordultak, arról valószínűleg nem számoltak volna be, mondta.

Mogyorosi azért tartja kevésbé valószínűnek a szexuális bántalmazást, mert a magyar rendőrök a tapasztalatai szerint rettegtek a különböző egzotikus betegségektől. Jellemző történetként mesélte, hogy a beremendi határátkelőhelynél a migránsokat megmotozó rendőrök aggódtak, hogy fertőzéseket kaphatnak el. A szálláshelyükön kiragasztott plakát pedig az ebolafertőzés jellemzőit tartalmazta, tette hozzá.


menekültválság, migráció, menekült nő, magyarország

Tranzit zóna a Keleti pályaudvarnál