Karadzic: szörnyű körülmények között tartanak, még a laptopom is lassú

Fotó: AFP / STR

-

Borzalmasnak nevezte az ügyében hozott ítéletet szerdán Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnök, akit március végén negyvenéves börtönbüntetésre ítélt az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék.


Az 1992-1995 közötti boszniai háborúban elkövetett népirtás, háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt elítélt Karadzicnak szerdán meg kellett jelennie a hágai székhelyű bíróság előtt, ahol újfent ártatlannak vallotta magát az ellene felhozott összes vádpontban.


„Ahelyett, hogy meghozták volna az egyetlen igazságos döntést, és felmentettek volna, majd engedtek volna hazatérni, megszületett egy ítélet, és ez egy borzalmas ítélet, mint ahogyan maguk a vádak is borzalmasak voltak" - mondta a volt elnök.


Radovan Karadzic arra kérte a bíróságot, hogy romló egészségi állapotára való tekintettel engedjék szabadon, amíg tart a fellebbezése. Mint mondta, egészségének megromlása a nyolc éven keresztüli fogva tartás eredménye, a börtönkörülmények ugyanis szerinte „19. századiak, olyanok, mint valami kommunista vagy török börtönben". A törvényszék elutasította Karadzic kérelmét, az ügyben eljáró bíró azonban elrendelte az elítélt egészségügyi panaszainak kivizsgálását.


A „szörnyű börtönkörülmények"


Az exelnök emellett korszerűbb laptopot kért a bíróságtól a fellebbezési kérelme előkészítéséhez, mert állítása szerint a mostani rendkívül lassú, és nincs is rajta internet. „Európában bizonyos börtönökben a raboknak van internetelérése, így követhetik a tudományos fejleményeket" - mondta.

A holland hatóságok által működtetett scheveningeni büntetés-végrehajtási intézetet a világ egyik legkényelmesebb börtöneként tartják számon, a raboknak egyebek mellett konditermek, teniszpályák és könyvtárak állnak a rendelkezésükre. A 70 éves politikusnak ez volt az első nyilvános szereplése a március 24-i ítélethirdetés óta.

A boszniai szerb elnöki tisztséget 1992-től betöltő Radovan Karadzic ellen már 1995-ben vádat emeltek - az az év végén aláírt daytoni békeszerződés pedig eltiltotta hivatalától -, ő azonban éveken át bujkált, és csak 2008 júliusában fogták el Belgrádban és adták ki Hágának. A következő évben kezdődött meg a hágai pere.

Karadzic megítélése Bosznia-Hercegovinában a mai napig vitatott. Az ország többségében bosnyákok és horvátok lakta részében, a Bosznia-hercegovinai Föderációban egyértelműen háborús bűnösnek tartják, míg a szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságban inkább hősként tekintenek rá.