Kapja elő a tojásokat!

Fotó: MTI/MTVA / Jens Meyer

-

A tojás jelkép, de egyben étel is, nem is akármilyen: ez a szerény élelmiszer igazi fehérje- és vitaminbomba, és erről már azokat a tudósokat is meggyőzte, akik korábban koleszterindémont csináltak belőle. A tudomány mai állása szerint nagy szolgálatot teszünk az egészségünknek, ha a tojást nemcsak húsvétkor tesszük meg az étkezések főszereplőjévé, hanem mindennap.


Mi jelképezhetné tökéletesebben a megújulást, mint a tökéletes formával rendelkező, az új élet ígéretével kecsegtető tojás? Igazi szupersztárja a húsvéti asztalnak, nem is szólva a csokiból készült utánzatairól, de színezés és díszítés nélkül hajlamosak vagyunk alábecsülni.


Pedig a hétköznapokban nem sok feltűnést keltő tojás tényleg kiérdemeli a szuperétel elnevezést – ez az a kategória, amelybe időről időre bekerülnek a médiabarát táplálkozástan által piedesztálra emelt ételek, mint az avokádó, az áfonya, a brokkoli vagy a gojibogyó.

A tojás menetelése ma már ott tart, hogy a Vogue 2015-öt a tojás évének kiáltotta ki, minden okunk megvan hát rá, hogy tisztelegjünk előtte – és nemcsak húsvétkor, amikor főszereplővé lép elő, vagy a világnapján, október második vasárnapján, hanem mindennap. A szervezetünk hálás lesz érte.


Díszítés nélkül alábecsüljük a tojást


A tojás ráadásul a tudósokat is meggyőzte, bár korábban pont ők voltak azok, akik koleszterindémont csináltak belőle. De ma már szerintük sincs semmi okunk rettegni, és úgy tűnik, nagyon helyes, hogy a tojást ismét glória övezheti.


A táplálkozáshoz tudományos, és nem élvezeti szempontokból közelítő Nutrition and Food Science című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a tojásnak nemcsak az egészség megőrzésében van fontos szerepe, hanem a fogyásnál és diétázásnál is jó barátunk. Nem is szólva arról, hogy egyike a tápanyagokban leggazdagabb élelmiszereknek – gondoljunk csak bele, hogy minden megvan benne, ami egy kiscsibe összerakásához kell.

A tojás szupersztársága abból fakad, hogy miközben alacsony a kalóriatartalma, nagyon gazdag fehérjeforrásnak számít, és tele van az egészség szempontjából elengedhetetlen vitaminokkal és nyomelemekkel. Nem véletlenül nevezik valódi multivitaminnak száz százalékban természetes csomagolásban.


Alacsony kalóratartalom mellett sok fehérjét és nyomelemeket is tartalmaz


A tojásnak hálásak lesznek például az izmaink, a benne rejlő

  • proteinnek köszönhetően ugyanis erősek maradhatnak. Az agyunk is penge lesz tőle, amiért a benne található
  • kolin a felelős, amelynek a gyerekek agyi- és memóriafejődésében, valamint a születési rendellenességek megelőzésében is fontos szerepe van. A tojás energiát is ad, a benne lévő
  • riboflavin, azaz B2 vitamin nélkülözhetetlen a szervezet energiatermeléséhez, a
  • pantoténsav, azaz a B5 vitamin pedig a stressz leküzdéséhez, a
  • szelénszállítmányt pedig az immunrendszerünk köszöni szépen.
  • A folsav egészséges kisbabák megszületéséhez járul hozzá,
  • az A vitamin a sejtjeink fejlődését támogatja, és hozzájárul a bőr és a szem egészségéhez,
  • a foszfortól pedig a csontjaink és a fogaink lesznek erősek. Két tojással pedig
  • a napi D-vitamin-szükségletünk felét is fedezni tudjuk.
  • Antioxidánsokért is érdemes a tojáshoz nyúlnunk, a benne lévő lutein és a zeaxantin különösen a szem egészségének tesz jót.

Mindemellett a korábbi tévhittel ellentétben nem növeli, hanem csökkenti a szívbetegség kockázatát. Az Albertai Egyetemen azt is kiderítették, hogy két nyers tojássárgája kétszer annyi antioxidáns vegyületet tartalmaz, mint egy alma. Elég meggyőzően hangzik.


Már tudjuk, hogy csökkenti a szívbetegségek kockázatát, és a nyers tojássárgája tele van antioxidánsokkal


Pedig a tojás PR-ja még a kitüntetett ünnepi szerep ellenére is elég rosszul alakult. Mindenekelőtt a koleszterin miatt démonizálták, és a tojásellenes propaganda évtizedeken át tartotta magát, tehát az amúgy szuperegészséges tojásnak volt honnan visszakapaszkodnia.

Ebben nagy segítségére volt az a 2013-ban megjelent, 17 korábbi kutatás eredményeit összegző tanulmány, amely megállapította, hogy egészséges embereknél napi egy tojás elfogyasztása nem növeli sem a szívbetegség, sem a stroke kialakulásának a kockázatát.

A koleszterint valóban nem tudná megtagadni a tojás, hiszen több van benne, mint a legtöbb más élelmiszerben, csakhogy rengeteg bizonyíték támasztja alá, hogy a vér koleszterinszintjét nem befolyásolja ártalmas módon, és a szívbetegségek kockázatát sem növeli. Növeli viszont a HDL, azaz a jó koleszterin szintjét.


A nyúl és a tojás ősi termékenységi szimbólumok


Főszerepben

Hogy kerül a tojás a húsvéti asztalra? A tojásba nem nehéz belelátni az új élet lehetőségét, így sok kultúra és vallás tette meg a tavasz, a termékenység, az alkotás szimbólumává még jóval a kereszténység előtt. Mindennek, ami napjaink húsvétja idején a szórakoztatás szolgálatában áll – a húsvéti nyúltól kezdve a csokitojásokig – pogány gyökerei vannak, és a kereszténység legfeljebb annyit tett, hogy integrálta valahogyan a feltámadás köré szőtt ünnepkörbe. Különösen a pogány termékenységi ünnepek jelentettek komoly inspirációt, legalábbis erre utal a húsvétra a sokadik réteget rakó germán kultuszok öröksége.

Az angol Easter és a német Ostern szavakban fennmaradó, a tavaszt és a termékenységet is jelképező germán istennő, Ostara ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség környékére esett, a hagyománya pedig olyan húsvéti kellékekben él tovább, mint a nyúl és a tojás – mindkettő a termékenység szimbóluma.

Az ókori perzsák a tavaszi napéjegyenlőségről emlékeztek meg a tojásokkal, a rómaiak újév alkalmából ajándékozták meg egymást pirosra festett tojásokkal, és a zsidók széder ünnepén is kitüntetett helye van az asztalon.


húsvéti tojás, húsvéti szokások

A húsvéti étkezés elképzelhetetlen tojás nélkül


A kereszténység tehát szimbólumokban igen gazdag hagyományt örökölt meg a korábbi időkből, de a saját hagyományai érdekében igyekezett új jelentéssel megtölteni ezeket. Ha a régi kultúrák a természet újjáéledését látták meg a tojásban, a kereszténység az emberiség újjászületését képzelte bele. És, ha már tojás, akkor a héj feltörését a hasonlat kedvéért párhuzamba lehetett állítani Jézus sírjának a felnyitásával azon a bizonyos harmadik napon, amikor feltámadott a halottak közül. A tojás így gond nélkül beépült a keresztény húsvétba.

Abban, hogy piros lett, néhány legenda szerint a nőknek nem elhanyagolható szerepük volt. Egész pontosan Máriának, Jézus anyjának, akinél épp volt egy kosár tojás, amikor pénteken végignézte a fia keresztre feszítését, a Jézus sebéből kicsorgó vér pedig pirosra festette a tojásokat. A történetnek létezik egy olyan verziója is, amelyben Mária sírva könyörgött a katonáknak, hogy ne legyenek kegyetlenek a fiával, ezért tojásokat adott nekik, de a könnyei befestették azokat.


húsvéti tojás, húsvéti szokások

A legenda szerint Mária miatt lett piros a húsvéti tojás, Jézus vére festette meg