Káoszt hozott a csőd, csak rossz megoldás maradt a görögöknek

Fotó: MTI/AP / Daniel Ochoa de Olza

-

Elképesztő fordulatokat hozott a hét a görög csőddel kapcsolatban, amely végül kíméletlenül bekövetkezett, bankzárat és több tízezres utcai demonstrációkat eredményezve. A vasárnapi népszavazás tétje kormányváltás és akár az euró feladása is lehet, de hogy mi következik azután, azt senki nem látja tisztán. Heti gazdasági összefoglaló néhány magyar eseménnyel: balatoni boltzárral, a brókerbotrányok fejleményeivel és félmillió rászoruló kisgyerekkel, akinek alig jut valami ennivaló a nyári szünetben.


A hét elején megtörtént, amit egészen az utolsó pillanatig sokan nem akartak elhinni: fizetésképtelenné vált az Európai Unió, sőt a monetáris unió egy tagországa, miután június 30-án éjfélig nem tudta visszafizetni a Nemzetközi Valutalapnak (IMF) esedékes 1,55 milliárd eurós tartozását. Fejlett európai, eurót használó országról ilyet eddig senki nem akart komolyan feltételezni, még akkor sem, ha Görögországról tudható volt, hogy konkrétan 5 éve a csőd szélén táncol.

  • Az ország 2010-ben kapta az első nemzetközi mentőcsomagot.
  • 2011 nyarára világossá vált, hogy értelmezhető időtávon belül nem tud mindent visszafizetni, ezért a magánhitelezők elengedték a tartozás egy részét.
  • 2012 elején újabb hitelcsomagot kapott, és most ennek részleteit nem sikerül megadnia.
  • Sőt, immár egy harmadik mentőprogramért kuncsorogna, csakhogy a görög kabinet az elmúlt négy hónapban eljátszotta a hitelezők bizalmát. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke elárulva érzi magát, és hazug pókerezők játékához hasonlította a görögök taktikázását, Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter meg cserébe leterroristázta az EU-t.

A baloldali Sziriza színeiben idén január óta kormányzó Alekszisz Ciprasz kezdettől fogva úgy próbált lavírozni, hogy a kecske is jól lakjon, de a káposzta is megmaradjon: országának ne kelljen további megszorításokat vállalnia (hiszen ezzel nyerte meg a választásokat), de ne is kelljen távoznia az euróövezetből (hiszen annak beláthatatlan következményei vannak, és egyébként a lakosság 70-80 százaléka európárti).


Görögország legsúlyosabb gondjai


Szándéka természetesen annak fényében érthető, hogy a görög GDP a gazdasági válság beállta óta 25 százalékot veszített az értékéből, a munkanélküliségi mutatók elszabadultak (a fiatalok körében 50 százalék fölötti szinten áll a ráta: minden második fiatal hiába próbál elhelyezkedni), és a GDP-arányos államadósság fenntarthatatlan szinten, 177 százalékon ragadt. Ráadásul nagyon sok elemzés, még maga az IMF is elismeri, hogy Görögország bajaihoz a hitelezők túlzott szigora, a költségvetési deficit túl drasztikus és gyors ütemű leszorítása is hozzájárult, ami azt jelenti, hogy a kialakult helyzetért nem egyedül a görög döntéshozók tehetők felelőssé.

De azt, hogy ezek után mi a megoldás, gyökeresen másképp látják a felek: az IMF-ből, az Európai Központi Bankból (EKB) és az eurós országokból (technikailag az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz, EFSF) álló hitelezői csapat reformokat és strukturális változásokat akar, Ciprasz pedig – bár egyszer úgy tűnt, kész beadni a derekát – egyrészt új hitelt, másrészt az eddigi adósság 30 százalékának az elengedését és 20 éves türelmet a törlesztésre. Két nappal a népszavazás előtt ezt teljesen világosan megfogalmazta, miközben azt is egyértelművé tette, hogy Görögország nem akar kilépni az eurózónából, és a szavazás sem erről szól.


Elvileg a hitelezők javaslatairól szavaznak, de a tét nagyobb


Miről szól a referendum?

Ez utóbbi a másik neuralgikus pontja a fejleményeknek: számos európai politikus (például a súlytalannak semmiképpen nem mondható Angela Merkel német kancellár) szerint ugyanis a népszavazáson nem csupán a hitelezők javaslatairól, hanem az euró megtartásáról is voksolnak a görögök. És hogy várhatóan milyen eredménnyel, az igen nehezen megjósolható: péntek délután szinte fej fej mellett állt az igenek és a nemek aránya.

Az igenek – a hitelcsomag elfogadása és végső soron az euró megtartása melletti szimpatizánsok – száma mindenesetre növekvő tendenciát mutatott, ugyanis már az elmúlt pár nap kemény lecke volt: a bankok nem nyitottak ki, az ATM-ekből naponta maximum 60 eurót lehetett kihúzni, a bankkártya nélküli nyugdíjasoknak tülekedniük kellett az esedékes nyugdíjukért, apad a gyógyszerkészlet, és helyenként akadozik az árufeltöltés, a turisták elkezdték visszamondani a foglalásukat, előfordult, hogy repülőjáratot is törölni kellett. Pánik nincs, de a VS.hu-nak beszámoló helyiek szerint nagyon furcsa a hangulat, és folyamatosak a tüntetések.

Valamelyest megnyugtató, hogy a teljes összeomlás 1-2 hétig talán nem következik be – pénteken délután az EFSF adott egy kis haladékot a neki járó tartozás törlesztéséhez, azonban július 20-án újabb kemény dátumhoz érünk: akkor esedékes az EKB felé 3,5 milliárd euró. Ha addig nem sikerül megoldásra jutni, akkor az EKB valószínűleg leveszi a kezét a görög bankrendszerről, nem segít fenntartani a likviditását, ami praktikusan új pénznem bevezetését, az euróból való kilépést jelenti.

A népszavazás következményeként ugyanakkor egészen új helyzet is előállhat: ha az igenek győznek, akkor saját bejelentése szerint Ciprasz lemond, és a tárgyalások egy másik kormánnyal kezdődhetnek újra.


Görög fiú várja szavazó nagymamáját vasárnap a népszavazáson.


Európai polgárok adakoznak

A görögökkel vállalt európai szolidaritás szép példájaként pár nappal ezelőtt közösségi finanszírozási akció, magyarul egy pénzgyűjtő kampány indult az Indiegogón, ami az első napokban annyira népszerű volt, hogy le is fagyott. Az adakozás szombat estig durván 100 ezer embert mozgatott meg az unió 500 milliós lakosságából, de ez még édeskevés ahhoz, hogy Görögország kimásszon a gödörből. Az eddig összedobott 1,8 millió eurónyi segítség alig egy ezreléke az IMF felé elmaradt törlesztésnek, nem beszélve az ország teljes, 320 milliárd eurós adósságáról.


Most csak a készpénz számít


Mire figyeljen, aki utazik?

Az idei utazási foglalások szerint a magyarok nem riadtak meg a görögországi eseményektől, ezért adtunk pár tippet, mire érdemes figyelni, ha mostanában indulnak útnak. A kulcselem a készpénz, még ha pont a görög konfliktus miatt mostanában kifejezetten rossz árfolyamon lehet is euróhoz jutni (egész héten 314 és 316 forint között járt az euró, öthavi mélyponton).

Lehet persze menni a Balatonra is, ahol helyszíni riportunk tanúsága szerint a helyzet békés, a vasárnapi boltbezárás sem borzolja különösebben a kedélyeket. Vannak természetesen boltosok, akik trükköznek, a fenyvesi CBA például piaccá minősítette magát, de a tipikus kép inkább az, hogy csak a kis választékú, drága kisboltok vannak nyitva, ahová zömében akkor járnak a nyaralók, ha nagyon muszáj.

Szomorú a helyzet viszont az ország számos kistelepülésén, ahol a nyári szünet inkább átok, mint áldás: gyerekek sokasága éhezik az iskolaszünetben. Több mint 500 ezer gyermek szorulna rá az államilag támogatott „ingyenebédre”, mert különben nem jut neki odahaza, ám közülük csak 141 ezren kapnak segítséget.

Több segítségre várnának a brókerkárosultak is, hiszen még az első brókerbotrány, a Buda-Cash befektetői sem láttak pénzt a vagyonukból. Most új szabályok szerint július 7-én indulhat majd a kifizetés, ám nem biztos, hogy mindenki annyit kap, mint amennyire számít, az egykori VIP-ügyfelek pedig különösen nem lehetnek nyugodtak. A pénzügyi felügyelet gyanúja szerint volt, aki tudhatott a bedőlt brókercégek csalfa üzleteiről, ami azt jelenti, hogy könnyen a nyomozóhatóság vagy az adóhivatal célkeresztjébe kerülhetnek.