Kamu Louis Vuittonok miatt nincs még félmillió állás az EU-ban

Fotó: Imaginechina / jhphoto

-

Több mint 500 ezer munkahely megszűnéséhez vezet és 13 ezer milliárd forintnyi kárt okoz a hamisított divatcikkek forgalmazása az EU-ban. Leginkább a fejlett divatiparral rendelkező Olaszország és Nagy-Britannia gazdaságát sújtja a divattermékek nemzetközi bűnbandák által irányított hamisítása.


A Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) legfrissebb jelentése szerint a divatcikkek éves 275 milliárd eurós (85 ezer milliárd forint) teljes forgalmának mintegy 10%-át teszik ki a hamis divattermékek (ruhák, cipők és egyéb kiegészítők, pl. sálak, nyakkendők, övek, kesztyűk stb.) az EU-ban. Az ilyen termékeket előállító és forgalmazó legális szektorban 647 ezer vállalkozás és 3,8 millió ember dolgozik.



Az OHIM becslése szerint a 28 EU-s tagállam csak a divattermékek hamisítása miatt 8 milliárd euró (kb. 2500 milliárd forintnyi) adó- és járulékbevételtől esik el, hiszen a hamis termékeket forgalmazók nem fizetik meg ezeket a tételeket. Az összesített közvetlen és közvetett kár azonban ennél jóval nagyobb, több mint 13 ezer milliárd forintnyi.

„A hamis termékeket vásárló fogyasztók sajnos nincsenek tisztában azzal, hogy a hamisítás nemcsak az eredeti termékeket előállító cégeknek okoz károkat, hanem a csökkenő forgalom miatt a beszállítói kör is érintett, ezáltal az egész EU gazdaságára nézve rendkívül káros a folyamat” – mondta az uniós jelentéssel kapcsolatban Bendzsel Miklós, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese.

Bendzsel Miklós szerint a jelenség azért különösen aggasztó, mert az OHIM egy korábbi jelentése megállapította: a szellemi tulajdonjogokhoz (IPR) köthető iparágak – ide tartozik a divatipar is – alkotják az EU gazdaságának gerincét: a gazdasági összteljesítmény körülbelül 39%-a, a harmadik országokba irányuló export 90%-a innen származik, illetve a szektor biztosítja közvetlen vagy közvetett módon az uniós állások mintegy 35%-át, azaz hozzávetőleg 77 millió munkahelyet. Mindemellett az IPR-iparágakban tevékenykedő cégek esetében dolgozónként átlagosan 29%-kal magasabb bevétellel lehet számolni, vállalatonként hatszor több alkalmazottal, illetve 20%-kal magasabb javadalmazással, mint azoknál a cégeknél, amelyek nem rendelkeznek szellemi tulajdonjogokkal.