Juncker: Hiába építünk kerítést, jönni fognak a menekültek

Fotó: AFP / FREDERICK FLORIN

-

Az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban arról beszélt, hogy több szolidaritásra, közös menekültügyi rendszerre van szükség, mert nem lesz vége a krízisnek, amíg tart a szíriai háború és a líbiai káosz. Juncker nem hagyná magára Magyarországot, de a kerítés nem használ, inkább 120 ezer ember áthelyezésére tett javaslatot.


„Nem akarok pesszimista hangulatot kelteni, de nincs jó állapotban az Európai Unió. Hiányzik az unóból az európaiság, az európai létből pedig hiányzik az unió” – Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, aki Strasbourgban az Európai Parlament előtt beszélt az EU helyzetéről, de főként a menekültválságról.

Juncker úgy fogalmazott: büszkének kellene lennünk arra, hogy Európába menekülnek az emberek a Közel-Keletről, nem pedig félni tőle, hiszen ez azt jelenti, hogy Európa messze a legstabilabb és leggazdagabb kontinens. A bizottsági elnök szerint összehangolt fellépésre van szükség, és a humanitárius elveknek kell meghatározniuk a gondolkodásunkat. Hosszan beszélt arról, hogy az európai történelem során milyen sokan voltak menekültek a francia hugenottáktól a jugoszláv háború menekültjeiig.

„Őszintének kell lenni: amíg Szíriában háború van, és Líbiát a terror fenyegeti, a menekültek nem fognak eltűnni, hiába építünk kerítéseket és húzunk fel falakat” – utalt Juncker egyebek mellett a magyar határon épülő kerítésre. Szerinte a fő szabálynak a menekültek befogadásának kell lennie, ehhez pedig egységes európai rendszerre van szükség. Túl sokszor próbálták meg a tagállamok egymásra hárítani a felelősséget – mondta Juncker, akinek az sem esik jól, hogy mindig Brüsszelt vádolják a tagállami fővárosokban.


Juncker sajátos módon üdvözli Martin Schulzot, az Európai Parlament elnökét


Közeleg a tél!

Az EU-nak vannak közös normái arra, hogyan kell fogadni a menekülteket – emlékeztetett a bizottsági elnök, hozzátéve, hogy nyár eleje óta 32 kötelezettségszegési eljárást indítottak tagállamok ellen az EU-s szabályok megsértése miatt, és még terveznek is hasonlókat. Kifejezetten dicsérte Törökországot és Jordániát, amelyek sokkal több szíriai menekültet fogadtak be, mint Európa, pedig jóval szegényebbek.

Olaszországot, Görögországot és Magyarországot nem lehet magára hagyni – mondta Juncker, hivatalosan is bejelentve, hogy egy úgynevezett sürgősségi mechanizmus keretében 120 ezer menekült kötelező jellegű áthelyezését javasolják. „Felhívom a tagállamokat, hogy fogadják el a javaslatot” – mondta Juncker, utalva arra, hogy pénteken kerül a javaslat a belügyminiszterek tanácsa elé. Arra is figyelmeztetett, hogy nem lehet válogatni a menekültek közt etnikum és vallás szerint, vagyis nem lehet csak keresztényeket befogadni.

„Közeleg a tél. Azt szeretnénk, hogy családok aludjanak a szabad ég alatt Budapesten vagy máshol, elhagyott tengerpartokon?” – próbált a tagállamok lelkére hatni Juncker, de elismerte, hogy a menekültek áthelyezése nem fogja megoldani a helyzetet. Hosszabb távú terveiben egy állandó elosztási mechanizmus is szerepel, amivel az EU a mainál gyorsabban tudná kezelni a válságokat. Azt is javasolja, hogy a tagállamok engedjék dolgozni a menedékkérőket, hogy pénzt keressenek, miközben zajlik az eljárás.


Schengennek maradnia kell!

„A schengeni rendszert nem fogjuk lebontani, amíg ennek a Bizottságnak tart a mandátuma!” – jelentette ki Juncker, utalva azokra a véleményekre, amelyek több tagállamban is a határőrizet visszaállítását követelik. Azt ugyanakkor elismerte, hogy a mainál szorosabban együttműködésre van szükség a külső határok őrizete érdekében.

Hozzátette, egy közös európai part- és határvédelemnek kell létrejönnie még az év végéig, és utat kell nyitni a törvényes bevándorlásnak. Ez nem oldja majd meg a menekültválságot, de az embercsempészek munkáját megnehezíti – mondta Juncker. Ugyanakkor kiemelte, a migrációra jó, mert Európa elöregedik, és „szükségünk van tehetségekre”.

Emellett bejelentette a EB elnöke azt is, hogy egy 1,8 milliárd eurós szükségalapot hoznak létre az afrikai országok megsegítésére, hogy ezzel a menekültválság egyik okát is megszüntessék.

Juncker egy offenzívabb, hatékonyabb és dinamikusabb európai külpolitika mellett foglalt állást, ehhez van ugyanis szerinte szükség Szíriával és Líbiával kapcsolatban.



Nem csak a menekültekről volt szó

Jean-Claude Juncker beszélt a görög válságról is, azt mondta, igenis volt annak alapja, hogy Görögország kiléphet az eurózónából, de erről nem szabadott beszélni, mert akkor lehet, hogy tényleg megtörtént volna. A mostani csomag sem végleges és hosszútávú megoldás, de a válság végéhez kell az is, hogy a következő görög kormány is betartsa a megállapodást.


Az uniós válságnak sincs vége Juncker szerint. Ma az EU-ban 23 millió embernek nincs munkája, az eurózónában 17-nek, ha teljes foglalkoztatottság lesz, akkor mondhatjuk, hogy nincs többé válság. „Ez egyáltalán nem lehetetlen” – mondta.

A közel nyolcvan perces beszéde vége felén még arról is szólt, hogy szerinte az EU jövője a közös gazdasági kormányzásban van.


Juncker angol, német és francia nyelven felváltva elmondott beszéde elején többször is bekiabáltak az EU-szkeptikus brit UKIP képviselői, egy képviselő pedig Angela Merkel-maszkban ugrált le az EB elnökéhez kezet fogni. Juncker visszaszólt mindkettőre, a UKIP-nak előbb azt, hogy rendben, elfogadja, ők britek, nem európaiak, majd ennek ellenkezőjét is elmondta beszéde vége felé Nigel Farage-nak. A Merkel-maszkra pedig azt mondta, ezt szereti Európában, hogy ilyen sokszínű.