Juncker beszólt Orbánnak, menekültügyi akcióterv is készült

Fotó: MTI/EPA / Olivier Hoslet

-

A nyugat-balkáni migráció által érintett országok vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozóján 17 pontos tervet fogadtak el.


A migrációs válság az egyik legjelentősebb próbatétel, amellyel Európának szembe kell néznie – közölte Angela Merkel német kancellár hétfőn hajnalban, a csúcstalálkozót követően. A német kormányfő szerint Európának azt kell megmutatnia, hogy az értékek és a szolidaritás kontinense.

A csúcstalálkozót követő közös sajtótájékoztatón Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke elmondta, három dolgot kellett megvitatni: a migránsoknak megfelelő menedék biztosítását a tél elől, az emberek áramlásának kezelését, valamint a határok ellenőrzését.

A találkozón résztvevő országok egy 17 pontos akciótervet is elfogadtak a migrációs válság kezelése érdekében. A megfelelő menedék biztosítása Juncker szerint nem tűr halasztást.


Az nem lehet, hogy 2015 Európájában emberek magukra maradjanak, és mezőkön, a fagyban kelljen átvészelniük az éjszakát

– szögezte le a csúcstalálkozót kezdeményező politikus. Megállapodás született arról is, hogy Görögországban és a Nyugat-Balkánon 100 ezerre nő a menekültek befogadására alkalmas férőhelyek száma, ebből Görögország év végére 30 ezerre növeli a férőhelyek számát, továbbá Görögországban az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága is 20 ezer új férőhelyet alakít ki – közölte az Európai Bizottság elnöke.


Azért a magyar kormánynak is beszólt

„A rend helyreállításának egyetlen módja az emberek ellenőrizetlen áramlásának lelassítása” – hangsúlyozta Juncker, hozzátéve, az a politika nem elfogadható, hogy egyes országok egyszerűen szomszédjaikra hárítják át a menekültáradatot. Ezzel nagy valószínűséggel elsősorban a magyar kerítésre utalt.

„Az embereket regisztrálni kell. Regisztráció nélkül jogok sem járnak” – mondta. Juncker azt is tudatta, hogy még hétfőn minden ország kapcsolattartót jelöl ki, s a vállalások teljesülését heti rendszerességgel ellenőrizni fogják.

Juncker szerint a schengeni övezet megőrzéséhez meg kell erősíteni a határok védelmét. Nem csak az EU és az övezet, hanem a görög-macedón és a macedón-szerb határok ellenőrzését is javítani kell. A luxemburgi politikus arról is beszámolt, hogy egy héten belül 400 fős erősítés érkezik az uniós határrendészettől Szlovéniába.


Olyan megoldás nem lesz, ami csodával ér fel. A határok lezárása nem hosszú távú megoldás. Európa nem egymás kárára, hanem egymás segítése révén épül

– utalt ismét a magyar kerítésre.


Sok feladat van még

Angela Merkel közölte: rendet kell tenni a menekülthelyzetben, amihez rövid- és középtávú intézkedések egyaránt szükségesek. Utóbbiak közé sorolta, hogy Görögország elkötelezte magát a menekültkérelmek feldolgozását segíteni hivatott hotspotok létrehozásában. Mint mondta, ez fontos és minőségi előrelépés a helyzet rendezettebb kezelése és a terhek megosztása felé az Európai Unióban. A kancellár emellett az érintett országok közötti információáramlás javításának fontosságára hívta fel a figyelmet.

A 17 pont a Juncker által elmondottak mellett azt tartalmazza, hogy az érintett államok 24 órán belül megfogalmazzák szükségleteiket, valamint az érintettek értesítése nélkül nem támogatják a migránsok és menekültek eljutását egy másik ország határához. A dokumentumban arra is kitértek, hogy megtagadható a belépés azoktól, akik nem kérnek menekültstátust, valamint az összes rendelkezésre álló eszközzel tájékoztatják a migránsokat jogaikról és kötelezettségeikről.

A BBC kommentárja azonban felhívta arra is a figyelmet, hogy anélkül, hogy gátat vetnének a Törökországból Görögországba érkezők számának, minden más intézkedés csak porhintés. Erről viszont nem született döntés a vasárnapról hétfő hajnalra átnyúló tárgyaláson.