Juncker: A szolidaritásnak szívből kell jönnie

Fotó: AFP / PETER MUHLY / AFP / PETER MUHLY

-

Nem vagyunk naivak, tudjuk, hogy az Európai Unió mennyi kihívás, probléma előtt áll – mondta évértékelő beszédében az Európai Bizottság elnöke, Jean-Cloud Juncker. Beszédében Magyarországot egyszer, akkor is pozitív példaként említette.


A Bizottság elnöke az őszi, politikai idény indításának szánt beszédében vissza-vissza térő elemként ostorozta az uniós integráció célját elfelejtő, széthúzó tagállamokat. Jean-Cloud Juncker konkrétumok említése nélkül kritizálta azokat a kormányokat, amelyek populista szólamokkal igyekeznek megnyerni a soron következő választást országukban. Azonban ezzel párhuzamosan többször is kijelentette: az Unió nem úgy működik, mint az Egyesült Államok, nem válik Egyesült Európai Államokká sem, és az EU-t nem lehet a tagállamok ellenében vezetni és szorosabbra húzni az együttműködést.

Az előzetes várakozásokkal ellentétben Juncker nem vetette fel az ötletét a tagállami költségvetési hiány elszámolási módszerének változtatására. Ugyancsak kerülte az érzékenynek számító EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény témáját – csupán arra tett utalást, hogy az ehhez hasonló megállapodás Kanadával az EU érdekeit szolgálta.


Sorsfordító esztendő

Juncker szerint az Unió sorsfordító esztendő előtt áll – még arra is utalt, hogyha a tagállamok és az uniós intézmények nem találnak közös megoldást a válságokra, akkor az eddigi integrációi is szétforgácsolódik és az EU szétesik. Ennek megakadályozására jövő márciusra, a Római Szerződés aláírásának 60. évfordulójára a Bizottság egy Fehér Könyvet ad ki, amelyben felvázolja az EU hosszú távú stratégiáját.



A beszéd nem bővelkedett konkrét intézkedések bejelentésében, annyit azonban közölt az elnök: 2020-ra az EU minden településére el akarják vinni a vezeték nélküli internetkapcsolatot, 2025-re pedig kiépítenék a legmodernebb, 5G-s adatátviteli rendszert. Emellett tíz év múlva 2 millió új, az információtechnológiához kapcsolódó új munkahely megteremtését is célul tűzte ki.

Juncker azt kezdeményezte, hogy állítsanak fel egy európai szolidaritási erőt – egyfajta üdvhadsereg-szerűséget –, amelyhez az uniós polgárok szabadon csatlakozhatnak. Így képessé válna a kontinens hatékonyabban megszervezni katasztrófák esetében a segítségnyújtást. Itt jegyezte meg: a szolidaritás az egyik legfontosabb erő az unióban, azonban azt a tagállamokból kierőszakolni nem lehet, annak szívből kell jönnie. Elképzelhető, hogy ezzel jelezte az Európai Bizottság, hogy elállnak a kötelező menekült-kvótáról szóló javaslatuktól.


Katonai együttműködés

A migrációs válsággal kapcsolatban a bizottsági elnök megismételte, hogy megerősítik az uniós határvédelmet szárazföldön és vízen egyaránt. Emellett minden eszközt bevetnek a terrorizmus ellen, így az Europolt is fejlesztik, szorosabbá teszik a tagállamok közötti együttműködést. Ezzel kapcsolatban kijelentette: az EU-nak össze kellene hangolnia katonai szerepvállalásait és hadiipari fejlesztéseit - szinkronban a NATO-szerepvállalással. Ennek lehet az egyik következménye, hogy az EU egyenrangú félként vehet részt a szíriai rendezési folyamatban, és elősegítheti a háború dúlta állam újáépítését és demokratizálódását.

A beszéd során Juncker kritikáit mindig általános alanynak címezte, konkrét országokat csak ritkán említett. Magyarországot – Ausztriával és Franciaországgal együtt – pozitív példaként említette, mint olyan tagállam, amely már ratifikálta az éghajlat-változás hatásait csökkentendő párizsi egyezményt.

Az uniós nagyüzem folytatódik: pénteken Pozsonyban gyűlnek össze a tagállami állam- és kormányfők. Az ő megbeszélésükön is jelen lesz Juncker.