Júliusban érezhetően emelkedett a GKI konjunktúraindexe

Fotó: DPA / HENDRIK SCHMIDT

-

Az ipari cégek fő problémaként a szakképzett munkaerő hiányát jelölték meg.


Júliusban érezhetően emelkedett a GKI konjunktúraindexe, az üzleti és fogyasztói várakozások is javultak júniushoz képest, de még kissé elmaradtak az év elei magas szinttől – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.

Az Európai Unió támogatásával készített felmérés alapján a konjunktúraindex a júniusi mínusz 3,7 pontról 0,0 pontra javult, az üzleti bizalmi index 2,3 pontról 5,6 pontra, a fogyasztói bizalmi index pedig mínusz 19,2 pontról mínusz 16,1 pontra emelkedett júniusban.

Az üzleti szférán belül az ipari és főleg szolgáltatási cégek várakozása javult jelentősen júliusban, a kereskedelmi és építőipari vállalkozásoké viszont kissé romlott. Az ipari bizalmi index másfél éve nem volt ilyen magas. Egyaránt jobb lett a termelési helyzet, a rendelésállomány – ezen belül az export – és a készletek megítélése. Az ipari cégek kapacitásaik kihasználását az egy negyedévvel korábbinál kedvezőbbnek, versenyhelyzetüket azonban romlónak értékelték, növekedésük fő akadályaként pedig a szakképzett munkaerő hiányát jelölték meg.

Az építőipari bizalmi index júliusban kissé csökkent, és megközelítette idei mélypontját. Némileg a magas- és a mélyépítő cégek kilátásai is romlottak. Az előző háromhavi termelés megítélése júliusban lényegében nem változott, a rendelésállományé viszont érezhetően kedvezőtlenebb lett.

A kereskedelmi bizalmi index értéke 2016 hetedik hónapjában igen magas szintről idei mélypontjára került. Az eladási pozíció megítélése – enyhén csökkenőnek érzett készletszint mellett – nagyon jelentősen, 2013. végi szintjére esett, s a rendelések várható alakulásáról alkotott vélemény is kedvezőtlenebb lett.

A szolgáltatói bizalmi index a májusi és júniusi zuhanás után visszaemelkedett a tavaszi szintre. Egyaránt jobb lett az általános üzletmenet valamint az elmúlt időszakban elért és a várható forgalom megítélése.

A foglalkoztatási szándék az iparban és a szolgáltatószektorban erősödött, az építőiparban nem változott, a kereskedelemben – igaz nagyon magas szintről – számottevően, a februári szintre csökkent. A lakosság munkanélküliségtől való félelme kissé mérséklődött. Az áremelési szándék a kereskedelem kivételével – ahol érzékelhetően erősödött – minden más ágazatban gyengült, de mindenhol az árváltozást nem tervezők vannak nagy többségben.

Csökkent a fogyasztók inflációs várakozása is. A magyar gazdaság helyzetének megítélése a júniusi látványos romlás után a legtöbb ágazatban és a fogyasztók körében is kissé javult, de az építőiparban tovább romlott.

A GKI fogyasztói bizalmi index az április-májusi növekedést és a júniusi korrekciót követően júliusban csaknem elérte év elei, idei legkedvezőbb, igen magas értékét. A lakosság megtakarítási várakozásai legutóbb tíz éve voltak ilyen kedvezőek, de az emberek saját pénzügyi helyzetük következő egy évét valamint a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét is javulónak érzékelték.