Jozef Roháč életfogytiglant, Portik Tamás 13 évet kapott

Fotó: VS.hu / Adrián Zoltán

-

Ítéletet hirdetett a Fővárosi Törvényszék az 1990-es évek eddig megoldatlan leszámolásai ügyében. A vád nem állt meg teljes egészében, de Roháč így is két életfogytiglani büntetést kapott két országban, hiszen szerdán Szlovákiában is elítélték.



Emberölésben és lőfegyverrel visszaélésben is bűnösnek találta a Fővárosi Törvényszék Jozef Roháčot, ezért őt első fokon életfogytiglani fegyházra ítélte. Roháč leghamarabb 30 év után bocsátható szabadlábra (a bűncselekmények idején még nem létezett tényleges életfogytiglani büntetés), akkor viszont kiutasítják Magyarországról. Portik Tamás szintén bűnös, emberülésre felbujtásban, ezért őt a bíróság 13 év fegyházra ítélte.


A Fővárosi Bíróság budai, a Gyorskocsi utcai börtönnel egy tömbben lévő épületében, fokozott biztonsági intézkedések mellett hirdették ki: a vádlottakat a büntetés-végrehajtás, illetve a TEK kommandósai kísérték, a terembe csak dupla átvizsgálás után lehetett bejutni. A más ügyben, az úgynevezett Prisztás-gyilkosságban is vádlott Portik Tamást a TEK négy embere kísérte, a többieket a büntetés-végrehajtás emberei vezették.

Roháčot és Portikot a négy ember – köztük a rendőrséggel együttműködő Boros Tamás – életét követelő 1998-as Aranykéz utcai robbantásos merénylet és Fenyő János vállalkozó meggyilkolása ügyében találta bűnösnek, felmentette viszont az úgynevezett Cinóber-ügyben, vagyis Domák Ferenc meggyilkolása továbbra is megoldatlan. A bíróság két vádlottat, Ladislav T.-t és F. Attilát bizonyítékok hiányában felmentett az ellenük felhozott vádak alól.

A bíró a szóbeli indoklásban hosszan sorolta a bizonyítás nehézségeit. A Fenyő-gyilkosság ügyében volt a legegyszerűbb a dolga, hiszen DNS-bizonyíték támasztja alá, hogy Roháč a helyszínen járt. Az Aranykéz utcában olyan, az eredeti eljárásban nem használt kamerafelvételek kerültek elő, amelyekből a szakértő meg tudta állapítani, hogy Roháč parkolta le a bombát rejtő Polski Fiatot.

Portik szerepét nehezebb volt tisztázni, a nyomozó hatóság által felvonultatott magyar tanúk egy része ugyanis nyilvánvalóan megbízhatatlan volt, hiszen rosszban voltak a vádlottal, illetve felmerült az is, hogy csak saját ügyeik enyhébb megítélése érdekében tettek terhelő vallomást. Voltak ugyanakkor olyan, szlovák tanúvallomások, amelyekből lehetett állapítani, hogy ő volt a felbujtó. Azt ugyanakkor nem lehetett bizonyítani, hogy Portik tudott volna arról, mikor és hol robbant majd Roháč, így az Aranykéz utcai ügyben a vádtól némileg eltér a minősítés.

A vád és a védők is fellebbezést jelentettek be, így az ítélet nem jogerős. Az ügyész az összes vádpontban bűnösként szeretné látni az összes vádlottat. Roháč és Portik, illetve védőik teljes felmentésért fellebbez, Portik még azt is mondta: felháborítónak tartja, hogy olyan emberek vallomása alapján ítélték el, akiket személyesen meg sem hallgattak.



Két nap alatt két ítélet

Roháč az elsőfokú ítélettel sajátos rekordot állított fel: két nap alatt két országban szabtak ki rá életfogytiglani szabadságvesztést. Szerdán ugyanis távollétében a szlovákiai Besztercebányán is megkapta – nem jogerősen – a legsúlyosabb ítéletet. Ahogy Magyarországon, úgy Szlovákiában is sokéves késéssel kezdték felderíteni az 1990-es évek alvilági leszámolásokhoz köthető bűncselekményeit, és állították bíróság elé a Sýkora-klán néven ismert bűnszervezet vezetőit, a tavaly ősszel Kölnben elfogott Róbert Lališt és társait. A besztercebányai maffiaper néven is ismert ügyben Roháčot négy ember megölésével vádolták. A szlovák bérgyilkos előéletéről ebben a cikkben olvashat részletesen.