Jövőre lekonyul a növekedési ráta

Fotó: MTI Rt. Fotószerkesztőség / Kálmándy Ferenc

-

A Businesseurope előrejelzése szerint 2016-ban uniós szinten 2 százalékos GDP növekedés várható, jövőre azonban csak 1,9.


A 34 ország 40 munkaadói szervezetét tömörítő Businesseurope – melynek hazai tagszervezete a legnagyobb magyar munkaadói érdekvédelmi szervezet, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) – legfrissebb elemzése szerint 2016-ban az Európai Unióban két százalékos gazdasági növekedés várható, míg az eurozónában ennél alacsonyabb, 1,7. Alacsony, 0,4 százalék infláció és 8,6 százalékos munkanélküliségi ráta szerepel a prognózisban az unióban. 2017-re 1,9 százalékos GDP-növekedést vár a szervezet megugró, 1,4 százalékos inflációval és minimálisan csökkenő, 8,2 százalékos munkanélküliségi rátával. A munkanélküliségi rátában az egyes tagállamok között jelentősek a különbségek: míg Ausztriában hat, Németországban 4,4 százalék, addig Görögországban például 24 százalékos munkanélküliségi ráta várható az idei évre.

A gazdasági növekedés egyik fő kulcsa az unió számára a belföldi kereskedelem. Az EU-ban a lakossági fogyasztás várhatóan 2,2 százalékkal nő 2016-ban, az import 4,5, az export pedig 3,5 százalékkal, ami összességében negatív tendencia a fizetési mérleget tekintve. A befektetések ugyanakkor várhatóan növekedni fognak 2016-ban a 28 tagországban, de még mindig elmaradnak a válság előtti szinttől.

Az EU-nak több szabadkereskedelmi megállapodást is tető alá kell hoznia a következő időszakban, melyek közül a legfontosabb egyértelműen az USA és az EU közötti TTIP, amely tartalmától függően javíthatja az EU növekedési és foglalkoztatási kilátásait. A bevándorlók sikeres integrálása is hozzájárulhat a GDP és a foglalkoztatottsági adatok javításához.

A szervezet szerint Európának mindenképpen fel kell kell pörgetnie a kutatás-fejlesztési költéseit, mert a GDP-arányosan 2 százalékos költés jelentősen elmarad Japán 4, illetve az USA 3,5 százalékos kiadásától. "Fontos megjegyeznünk, hogy a magyarországi döntéshozók úgy tűnik szintén felismerték az innováció jelentőségét, hiszen 2015-ben közel 1,5 százalékra emelkedett a K+F+I GDP arányos költés hazánkban, ami egyértelműen üdvözlendő" – mondta Dr. Futó Péter a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke. Ez mondjuk legalábbis elvárható teljesítmény, hiszen hazánk azt vállalta, hogy 2020-ig 1,8 százalékra tornázza fel a kutatás-fejlesztés költségeit. Eddigre az unió a tervek szerint jócskán két százalék feletti költésnél jár majd.