Jönnek az athéni parlament újabb kritikus órái

Fotó: Getty Images / Christopher Furlong

-

Ciprasz nem hisz benne, de megteszi, a Nemzetközi Valutaalap szerint az adósság elengedése nélkül a csomag rossz irányba viszi a dolgokat, Görögországban pedig sokan megalázónak érzik, ezért tüntetnek ellene és sztrájkolnak miatta. Feszült hangulat és még mindig sok kérdőjel övezi az athéni parlament nagy napját: szerda estig 4 törvényt kell átvinni, hogy legalább tárgyalhassanak a következő hitelcsomagról.


Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök és az eurózóna kormányfői – egymás csaknem 22 órás fárasztása után – hétfőn hajnalban jutottak arra a pontra, hogy megállapodást kössenek. Az aláírt dokumentum elhárította Görögország eurózónából való kilépésének azonnali veszélyét, de igen súlyos feltételeket szab az ország újbóli megsegítése elé, és kemény döntések elé állítja a görög parlamenti képviselőket.

Ahhoz, hogy Görögország megkaphassa a 86 milliárd eurós következő mentőcsomagot, pontosabban, hogy egyáltalán elkezdhessen erről tárgyalni az eurózóna tagállamaival, komoly megszorításokat kell több törvényben megszavaznia, majd pedig egy 50 milliárd eurós privatizációs alapot is fel kell állítani. Az athéni parlamentnek első körben jóvá kell hagynia a július 13-án elfogadott megállapodást, ennek megfelelően pedig szerdáig 4, legkésőbb egy héttel később pedig további 2 törvényt kell megszavaznia. (A görög mentőcsomagot hat eurózóna-tagállamban is el kell fogadni, a spanyol kormány pedig kötelezettség nélkül is országgyűlési felhatalmazást kér. Közben a francia parlament elébe ment a görög döntésnek, és megszavazta a csomagot.)


Sztrájk és tüntetések bénítják az országot


Mit kell megszavazni?

Július 15-éig:

  • Meg kell szavazni az új áfatörvényt: a legmagasabb 23 százalékos kulcs kiterjesztését például a feldolgozott élelmiszerekre, éttermekre; a 13 százalékos kulcs kiterjesztését a friss élelmiszerekre, rezsiszámlákra, szállodai tartózkodásra; a 6 százalékos kulcs alkalmazását a gyógyszerekre és a könyvekre. A szigetek 30 százalékos áfa-kedvezményét el kell törölni, azzal a kitétellel, hogy a legtávolabbi szigetek adókedvezménye idén még fennmaradhat. Ugyanezzel a lendülettel a társasági adó kulcsát 26 százalékról 29 százalékosra kell emelni a kisebb cégeknél; a luxusautókra, hajókra, úszómedencékre 10-ről 13 százalékos kulcsot kell kivetni; a mezőgazdasági vállalkozók adóját 13-ról 26 százalékosra kell emelni.
  • Meg kell szavazni a törvényt, amely véget vet a korhatár előtti kedvezményes nyugdíjazásnak (2022-ig), a hivatalos öregségi nyugdíjkorhatárt pedig 67 évre emeli.
  • Törvényt kell hozni a görög statisztikai hivatal (Elstat) teljes függetlenségének biztosításáról.
  • Törvénybe kell iktatni az eurózóna tagországaira vonatkozó Stabilitási Egyezmény azon részeit, amelyek új, kvázi-automatikus mechanizmusokat vezetnek be a költségvetési kiadások csökkentésére, és felállítják a Költségvetési Tanácsot.

Július 22-ig további két törvényt kell elfogadni:

  • a polgári perrendtartástól szólót, amely jelentősen felgyorsítaná és olcsóbbá tenné a jogi eljárásokat;
  • valamint át kell ültetni a görög jogrendbe a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló európai irányelvet.


Az új pénzügyminiszter nem tűnik boldognak. Helyettese már lemondott


Hogy lesz meg a többség?

Jóllehet a július 13-i megállapodás feltételeinél enyhébb elvárásokra a görög nép a június végi népszavazáson határozott nemet mondott, és maga a kormányfő sem hiszi, hogy az új csomag megoldaná az ország problémáit, a várakozások szerint az athéni parlament megszavazza a szükséges törvényeket.

A kormányon lévő Sziriza keményvonalas képviselői ugyan ellenzik az intézkedéseket (a pénzügyminiszter-helyettes Nadia Valavani már benyújtotta lemondását), és a Szirizával koalíciót alkotó Független Görögök többsége sem fog igennel szavazni, az Európa-párti ellenzéki erők szavazataival talán meglehet a többség.

A BBC a következőképpen vezette le az esélyeket:

  • A 300 fős parlamentben a Szirizának 149 helye van.
  • A vele együtt kormányzó jobboldali Független Görögöknek 13 képviselője ül a parlamentben.
  • A Szirizások közül minimum 17-en vannak azok, akik határozottan ellenzik a megegyezést, és a Független Görögöket is erősen megosztja a kérdés.
  • Az ellenzék padsoraiban éppen 17-en ülnek a To Potami pártból, ők pár napja bejelentették, hogy biztosan támogatni fogják a javaslatot (ők tehát nagyjából ellensúlyozzák a lázadó Szirizásokat).
  • A legnagyobb ellenzéki párt, az Új Demokrácia 76 képviselőjének a többsége is várhatóan igennel szavaz.

Ez tehát arra szinte biztosan elég lesz, hogy győzzenek az igenek. Ami azt jelenti, hogy elkezdhetnek tárgyalni a 86 milliárdos mentőcsomagról, és amíg azt nem sikerül nyélbe ütni, egy 7 milliárd eurós – három hónapra szóló – áthidaló kölcsönt kapjon az ország. Ezt ugyanis az Európai Bizottság már szerdán napközben kilátásba helyezte az igen szavazatok többségének esetére.

A legfrissebb fejlemény viszont az, hogy Ciprasz kijelentette, ha nem kapja meg a támogatást, nehéz lesz a posztján maradnia. A BBC megfigyelőkre hivatkozva már arról ír, hogy ez esetben előrehozott választások lehetnek.


Itt (lesz) a közvetítés Athénból