Jönnek a nyakkendős, szűkgatyás nácik

Fotó: DPA / JAN-PHILIPP STROBEL

-

A napokban megtörte hallgatását a 10 ember meggyilkolásával vádolt neonáci terrorsejt egyetlen életben maradt tagja. A hatóságok nem akarnak róla tudomást venni, de szakértők szerint gomba módra szaporodnak a felfegyverzett radikális szervezetek, melyek tagjai képesek összehangolt támadásokat végrehajtani. Napjaink neonáci fazonjai ráadásul nem is tűnnek ki annyira a tömegből, mint elődeik.


A Nemzeti Illegalitás (NSU) nevű neonáci terrorsejt 2000 és 2007 között 10 emberrel végzett rasszista indíttatásból, bankokat raboltak és két robbantás is hozzá köthető. 2011-ben, egy félresikerült rablás után a csapat két férfi tagját – Uwe Mundlost és Uwe Böhnhardtot – holtan találták egy lakókocsiban, feltehetően öngyilkosak lettek. A trió harmadik tagja, Beate Zschäpe ezután felrobbantotta az NSU rejtekhelyét és feladta magát.


Bár Zschäpe pere már 2013 óta tart, a 40 éves nő most szólalt meg először. Vallomásában tagadta, hogy részt vett a gyilkosságok és merényletek előkészítésében vagy elkövetésében. Azt állítja, társai csak utólag tájékoztatták a véres tetteikről, és csak erkölcsileg tartja magát bűnösnek, mert nem sikerült megfékeznie a csoport többi tagját – akik egyébként korábban mindketten a szeretői voltak.


Beate Zschäpe


A csoport 8 török és egy görög bevándorló életét oltotta ki, két kölni bombamerényletben pedig 23-an sérültek meg. Zschäpe a vallomásában nem árult el részleteket a gyilkosságokról, azt azonban elmondta, hogy 2007-ben a csoport azért ölt meg egy Michèle Kiesewetter nevű rendőrnőt, hogy ellopják a fegyverét.

Az eset hatalmas botrányt keltett Németország-szerte, valamint rávilágított a rendőrség és a német titkosszolgálat, a BfV súlyos hibáira. Az NSU ugyanis azért működhetett zavartalanul egy évtizeden át, mert a hatóságok a török maffiát gyanították a gyilkosságok mögött, és elvetették a rasszista motiváció lehetőségét.

Olaj volt a tűzre, hogy a BfV az NSU lebukása után számos dokumentumot megsemmisített, hogy leplezze az elhibázott nyomozásban betöltött szerepét. Szintén gyanús körülmény, hogy a csoportot már régóta figyelte a titkosszolgálat, sőt, 1998-ban bombagyárat találtak a garázsukban. Vannak, akik emiatt azzal vádolják a hatóságokat, hogy szimpatizálnak a radikális jobboldallal, és valójában nem egyszerű tévedésből tevékenykedhetett az NSU olyan hosszú ideig. Bár a BfV határozottan visszautasította a vádakat, Heinz Fromm igazgató végül kénytelen volt lemondani.


Az NSU felrobbantott búvóhelye


fajtiszta terror

Az NSU-botrány ugyanakkor arra is rávilágított, hogy a szélsőjobboldali terror legalább annyira reális veszélyt jelent Németországban, mint az iszlamista. Az utóbbi 20 évben több mint 180 embert öltek meg szélsőjobboldali támadásokban, és a világháború után több gyilkosság köthető neonácikhoz az országban, mint bármilyen másik szervezethez, legyen az iszlamista vagy szélsőbaloldali – írja a BBC emberjogi szervezetekre hivatkozva. A brit lap felteszi a kérdést, hogy vajon a történelmére érzékeny Németország esetleg nem akarja-e komolyan venni napjaink szélsőjobboldali radikalizmusát.


Egy Martin álnéven megszólaló volt neonáci vezető elmondta a BBC-nek, hogy az NSU támadásai nem érhették meglepetésként a hatóságokat. „A militáns réteg mindig is hangoztatta, hogy szükség van olyanokra, akik kellőképpen képzettek és eltökéltek, hogy polgárháború esetén cselekedjenek. A neonáci propaganda mindig polgárháborúról beszél, és ez a réteg fel van fegyverezve.”



A titkosszolgálatok szerint rohamosan szaporodnak a titkos, fegyveres szélsőjobboldali csoportok, melyek magukat csak „szabadcsapatoknak” hívják. „Olyan, erőszakra hajlamos neonáci szervezetek tevékenykednek, amelyek bizonyos mértékig polgári támogatást is élveznek” – mondta Andreas Zick, a Bielefeld egyetem szélsőjobboldali radikálisokkal foglalkozó kutatója a Spiegelnek. „Ezek a szélsőjobboldali sejtek kapcsolatban állnak egymással és gerilla stílusban képesek támadásokat végrehajtani”.


Az egyik felgyújtott menekültszállás


Rasszista indíttatású támadások az utóbbi időben is bőven akadtak: 2012 óta több tucatszor gyújtottak fel menekültszállásokat Németország különböző városaiban. Noha a belügyminisztérium hivatalos álláspontja szerint nincsen egy központilag irányított, radikális szervezet a támadások mögött, a Spiegel által megszólaltatott szakemberek szerint számos jel mutat arra, hogy a gyújtogatások összehangoltan zajlottak.

„A támadások száma és folytonossága arra enged következtetni, hogy jól szervezett struktúrákkal van dolgunk” – mondta a lapnak Fabian Virchow, a düsseldorfi tudományegyetem neonácikkal foglalkozó munkacsoportjának kutatója.


német neonácik, Nipster


Nem a ruha teszi a nácit

A hatóságok dolgát ráadásul megnehezíti, hogy a modern neonáci már nem feltétlenül ismerhető fel kilométerekről: nem hord acélbetétes bakancsot bomberdzsekivel, nem kopasz és nincs négycolos horogkereszt a tarkójára tetoválva. A szabadcsapatok egyetemistákat és középosztálybelieket is bevonzanak – a „Stiefelnazik” (bakancsos nácik) helyett megjelentek a „Kravattennazik” (nyakkendős nácik).

A modern náci azonban nem csak nyakkendőt viselhet, hanem akár szakállat, szűk farmert, vászon válltáskát és fültágítót is. Míg egy régi vágású skinhead reflexből törné be az orrát egy hipszternek, ma már egyszerre lehet valaki neonáci és hipszter – vagyis „Nipszter”.


német neonácik, Nipster


A nipszter áramlatnak egy Patrik Schroeder nevű 30 éves videoblogger az egyik vezéralakja, akinek nem titkolt célja, hogy beemelje a radikális jobboldalt a mainstreambe. A fiatalabb korában skinheadként öltözködő Schroeder ma már úgy gondolja, hogy a radikális jobboldal nem egy szubkultúra, hanem egy „politikai harc”.

Ennek megfelelően teljesen mindegy, hogy ki minek öltözik – állítja, sőt, az amerikai neonácikat kifejezetten primitívnek tartja, amiért mindig úgy néznek ki, mintha jelmezbálba készülnének.

A német neonácik hipszteresedése azonban nem áll meg a lógós sapinál és a Ray-Bannél, hanem a hipszterek valódi életterét, a szociális médiát is felfedezték maguknak. Ma már bárki egy kattintással nipszter Tumblr-oldalakon vagy neonáci vegán főzős Youtube-csatornákon találhatja magát.



Noha lehet, hogy sok tekintetben erősödik a német radikális jobboldal, számos fronton vesztésre állnak. Míg Kelet-Németországban, különösen a szászországi Drezdában és Lipcsében heti rendszerességgel vonulnak fel a menekültek ellen tüntető neonácik, számuk eltörpül az ellentüntetők mellett. Az is igaz, hogy agresszivitásban a radikális antifasiszták nem maradnak el sokkal a neonáciktól, és a rohamrendőröknek az ellentüntetők sokszor nagyobb gondot okoznak, mint a szélsőjobbosok.


német neonácik, NDP


December elején pedig az alkotmánybíróság bejelentette, hogy márciusban dönteni fognak az ország legrégebbi és legnagyobb szélsőjobboldali pártjának, az NDP-nek a betiltásáról. A párt ifjúsági szervezete ezzel együtt egyre jobban lendületbe jön: a JN lelkesen fogadta a nipszterhullám megjelenését, Schroederhez hasonlóan Andy Knape, a JN elnöke is igyekszik barátságosabb imidzset adni a radikális fiataloknak.

„Nem akarjuk elvágni magunkat” – idézi Knape-et a Rolling Stone. „Úgy gondolom, hogy a rap és a hiphop is egy eszköz lehet az üzenetünk terjesztésére. Az internettel olyanokat is elérhetünk, akiket az utcán nem tudnánk.” A csoport még a mémeket sem hagyja ki az eszköztárából és a Harlem Shake-őrületet meglovagolva sikeres vírusvideót dobtak fel a netre. A 30 másodperces videón többek között egy álarcos nő látható egy táblával, amin az áll: „Szexelj többet nácikkal. Védekezés nélkül!”