Jön a muszlim Európa – részletek Houellebecq új könyvéből

Fotó: Getty Images / Francois Berthier

-

Áprilisban magyarul is megjelenik Michel Houellebecq nagy vihart kavart új könyve, a Behódolás. A kritikusai szerint iszlámellenes regény januári francia, majd olasz és német megjelenése óta három európai országban szerepel a listavezető könyvek között. A kötet magyar fordítója, Tótfalusi Ágnes részleteket mutatott nekünk a regényből, és azt is elmondta, hogy miért a szex és a nők a mindene a terrortámadásokat és iszlám Európát jövendölő írónak.


A Charlie Hebdo szerkesztőségében történt januári mészárlás óta Michel Houellebecq francia író minden könyvével kapcsolatos promóciótól elzárkózik. A francia szatirikus lap munkatársai elleni merényletben közeli barátja és kritikusa, Bernard Maris is meghalt. Nem tisztázott, hogy volt-e kapcsolat a terrortámadás és Houellebecq új könyve között, de tény, hogy aznap éppen az író karikatúrájával a címlapon jelent meg az újság. A terrortámadás napján könyvesboltokba kerülő regényből pedig már megjelenése előtt is kiszivárogtak részletek az interneten. Valószínűleg nem segít a sokszor rasszistának, xenofóbnak és nőgyűlölőnek bélyegzett írón az sem, hogy évekkel ezelőtt a leghülyébb vallásnak nevezte az iszlámot. Ezért a kijelentéséért 2002-ben bíróság elé kellett állnia, de a szólásszabadságra hivatkozva felmentették.


Michel Houllebecq a Charlie Hebdo címlapján


„Nem csodálkoznék, ha ezért a regényért baloldali iszlám értelmiségiek elharapnák a torkát, de szerintem akkor sem iszlámellenes a könyv. Ha nagyon be kell kategorizálni, akkor inkább egy katolikus könyv lett szerintem, mert bár a főhős ateista, mindvégig keres valamit, próbál kapcsolatba lépni a transzcendenssel, és a regény csúcspontja egy keresztény zarándokhelyen tett látogatás. Azt viszont fel lehet neki róni – ha egyáltalán bármit számon lehet kérni egy kitalált történeten –, hogy nagyon leegyszerűsítve mutatja be az iszlámot” – mondja nekünk Tótfalusi Ágnes, a regény magyar fordítója.

A könyvben a női oktatókat kirúgják az egyetemről, a diáklányoknak burkában kell járniuk, bevezetik a többnejűséget és a főhősnek is át kell térnie az iszlám hitre, ha oktatóként akar tovább dolgozni. Az iszlám, Houellebecq elmélete szerint, a demográfiával győz majd Európa felett. Mivel az európaiak felrúgták a hagyományos értékrendet – nem vállalnak elég gyereket, elhanyagolják a családot –, szükségük van valamiféle új iránymutatásra. „Ezek nyilván írói túlzások, de hát ezek nélkül meg nincsen szépirodalom. Aki mindenáron politikai korrektséget akar számon kérni egy regényen, az olvasson inkább politikai tanulmányt” – teszi hozzá Tótfalusi.



A család, a hagyományos erkölcs, tehát tulajdonképpen a patriarchátus értékeinek megóvása terén valóságos sugárút nyílt előtte, ahol a hagyományos jobboldal nem indulhatott el, a Nemzeti Front pedig még annyira sem, mert azt kockáztatták volna, hogy reakciósnak, sőt fasisztának kiáltják ki őket az utolsó hatvannyolcasok, a haladáspártiság döglődő múmiái, akik szociológiai értelemben már kivéreztek, de behúzódtak a média fellegvárába, onnan szórják átkaikat a korszak bajaira, és az országban eluralkodó undorító állapotokra.

részlet a Behódolásból


A történet főhőse egy középkorú, sikeres egyetemi oktató, aki J. K. Huysmans életének és írói munkásságának szentelte az életét. Ezen kívül csak egy szenvedélye van: a szex. Mirelit kaják és alkohol társaságában töltött estéibe csak a szemeszterenként váltogatott női tanítványainak látogatásai visznek némi színt.


Egy férfi szerelme nem más, mint a kapott gyönyörért való hála, és soha senki nem adott nekem annyi gyönyört, mint Myriam…És nekem még mindig nem volt kedvem hozzá, hogy gyereket csináljak Myriamnak, megosztozzunk a feladatokon, és vásároljak egy babahordozó kosarat. Még dugni sem volt kedvem, vagyis egy kicsit volt kedvem a dugáshoz, de ugyanakkor egy kicsit a meghaláshoz is…

A politika mindaddig nem izgatja, amíg nem fenyeget a közvetlen veszély, hogy a Marine Le Pen vezette Nemzeti Front nyeri a választásokat. És amíg aktuális szerelme, Myriam be nem jelenti neki, hogy a szélsőjobb hatalomátvétele elől Izraelbe menekül a szüleivel. Miután az első fordulót a szélsőjobb nyeri, a második legtöbb szavazatot kapott Muzulmán Testvériség nevű iszlám párt koalícióra lép a szocialistákkal, hogy megnyerhessék az utolsó fordulót. Közben Párizsban polgárháborús helyzet alakul ki, utcai harcokkal, gyújtogatásokkal. A könyv főhőse is vidéken húzódik meg egy ideig. Visszatérve Párizsba elbocsájtó levél fogadja az egyetemtől, ahol oktatott. Női kollégáit kirúgták, a diáklányoknak bevezették a burka kötelező viselését, őt pedig egy magas összeggel nyugdíjazták. Anyagi gondjai ezután nem lennének, mégsem találja a helyét új életében.


…én másra sem vágytam, mint hogy délután négykor ágyba bújjak, és olvasgassak egy karton cigaretta és egy üveg tömény társaságában, de azt azért el kell ismernem, hogy ebben a tempóban meghalok, méghozzá gyorsan, magányosan és boldogtalanul, és vajon tényleg meg akarok már halni, gyorsan, magányosan és boldogtalanul? Hát, végeredményben, nem igazán…

Közben az egyetem új, muzulmán vallású vezetője, Rediger meghívja a házába, ahol a főhős találkozik 15 éves és 40-es éveiben járó feleségeivel. Rediger hosszasan győzködi a főhőst, hogy térjen át az iszlám hitre, és jöjjön vissza tanítani a teljesen átszervezett egyetemre. Bár a főhős ateista, mégis nagy dilemmát okoz neki az iszlám felvételének lehetősége, ugyanakkor vonzza a gondolat, hogy egyetemi oktatóként visszatérve mennyire felnéznének rá az elfátyolozott, szemérmes diáklányok.


Az egyetemi karrierem végével megszűnt a diáklányokkal való érintkezés lehetősége is – bár erre csak több hét elteltével jöttem rá. Na és akkor mi van? Talán én is jelentkezzem be a Meeticre, ahogy oly sokan megtették már előttem? Művelt, jó anyagi helyzetben lévő férfi voltam; férfikorom teljében, ahogy már említettem; és ha néhány hétnyi szorgalmas levelezés után – amikor is egy véletlenszerű téma, vegyük például Beethoven kései vonósnégyeseit, átmenetileg feledtetné az egyre növekvő, mindent elborító unalmat, és megcsillantaná néhány varázslatos pillanat, vagy egy közös rácsodálkozásokból és kirobbanó nevetésekből összeálló cinkosság reményét – végül úgy döntenék, hogy találkozom az egyik nőnemű kiadásommal, mi jöhetne létre belőle? Merevedési zavar az egyik oldalon, hüvelyi szárazság a másikon; ezt inkább kerüljük csak el.

Női melegségre vágyik, karizmatikus férfiakhoz vonzódik

Tótfalusi Ágnes szerint döbbenetes, hogy Houellebecqnek milyen látnoki képességei vannak a közeljövő történéseivel kapcsolatban: „Nyilván ebben a regényben a jelenből indul ki, amilyennek most Franciaországban látja a muzulmán bevándorlók gyermekeinek helyzetét és a francia társadalom befogadókészségét, és ezt gondolja kicsit tovább. De a 2001-ben megjelent A csúcson című regénye is egy Thaiföldön elkövetett terrortámadással zárul, nem sokkal később pedig hasonló terrortámadás történt Balin. Ő valahogy ráérez a dolgokra, ugyanakkor nem tartja magát értelmiséginek, mert nem végzett egyetemet. Ezért nem is érti, hogy milyen értelmiségi felelősségvállalást kérnek rajta és a provokatív hangvételű könyvein számon.”


Csak az irodalom teszi lehetővé, hogy kapcsolatba lépjünk egy halott emberrel, közvetlenebbül, teljesebben és mélyebben, mint egy élő baráttal egy beszélgetés során – bármilyen mély és tartós legyen is egy barátság, beszélgetés közben az ember soha nem adja ki úgy magát a másiknak, mint amikor egy üres papír előtt ül, és egy ismeretlen címzetthez intézi a szavait.

A fordító két éve együtt töltött pár napot Houellebecqkel. „A botrányt kavaró könyvei alapján zűrös, kellemetlen alakra számítottam, de ő valójában visszahúzódó, csöndes ember, igazi francia udvariassággal – és a látszat ellenére – jól ápoltsággal. Van egy olyan érzésem, hogy szánt szándékkal öregíti magát, mert valójában még elég fiatal, és nem veti meg a fiatal nők társaságát sem” – meséli nevetve.


Michel Houellebecq

Michel Houllebecq


Houellebecq könyveinek magyar fordítója szerint az Elemi részecskékhez hasonlóan, a Behódolás is már-már önéletrajzi jellegű könyv lett. „A főhős ő maga; gazdag, sikeres, de nagyon magányos férfi, aki a szexben és a nők társaságában keres feloldódást. Nagyon nyersek, pornófilmszerűek a könyv szexjelenetei. Akárcsak a főhős, Houellebecq is vonzódik a kicsit primitív szexualitáshoz, például egy csípőnadrágból kilógó tanga bugyihoz. Sokan azzal vádolják, hogy lenézi vagy egyenesen gyűlöli a nőket. Ezt soha nem értettem. Nem láttam még férfit, akinek nagyobb szüksége lenne a női melegségre, mint neki. Intellektuálisan viszont a karizmatikus férfiakhoz vonzódik. A Behódolásban is csak mellékszereplők a nők, például a konyhában főznek, amíg a főhős hosszas eszmecserét folytat a férjükkel az iszlámról vagy a választásokról.”


…a magánélet a férfiak társadalmában nem számít elfogadható csevegési témának: a férfiak alkatuktól függően beszélhetnek politikáról, irodalomról, tőzsdéről vagy sportról; de a szerelmi életükről makacsul hallgatnak, méghozzá az utolsó leheletükig.

„A szülei hippik voltak, kisgyerekkorában elhagyták. Kommunista beállítottságú nagymamája nevelte fel, tőle vette fel a Houellebecq vezetéknevet. Minden regényéből átsejlik, hogy a szülők hidegsége az oka félresikerült életének. A Behódolásban is előkerül ez a téma, amikor a főhős különösebb érzelmek nélkül temeti el a szüleit vagy amikor ellátogat Myriam családjához. A másik erős önéletrajzi vonala a regénynek Houellebecq dilemmája, hogy lehet-e még egy jó könyvet írni egy remekmű után. Részben ezt kutatja a főhős Huysmans írói munkásságában is. Ez a kérdés mostanában Houellebecqet személyesen is nagyon foglalkoztatja” – magyarázza a párhuzamokat a fordító.

A könyv magyar fordítása a Magvető kiadó gondozásában jelenik meg április 23-án, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon lesz először kapható.


Kövesd a VS.hu kultúrarovatát a Facebookon is!