Jól gondolja át, mielőtt enged a bankja csábításának

Fotó: MTI / Varga György

-

Közeledik az év vége, és a bankok ismét arra biztatják ügyfeleiket, hogy nyissanak tartós befektetési számlákat, vagyis TBSZ-t. De vajon a jelenlegi alacsony kamatok mellett megéri-e egyszerre akár hat számlával bajlódni?


Januárban juthatnak adómentesen pénzükhöz azok a befektetők, akik 2010-ben, az első TBSZ-ek indulásakor számlát nyitottak, és azon megtakarítást helyeztek el. A konstrukció lényege, hogy ha valaki három évig tartja TBSZ-en a pénzét, az 16 százalék helyett 10 százalékos kamatadót fizet, és a 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást (EHO) is elengedi az állam. Azok a befektetők pedig, akik kivárják az öt évet, adómentesen juthatnak pénzükhöz.

A TBSZ-nél a naptári évet kell figyelembe venni, ami azt jelenti, hogy adott év december 31-ig gyűjthetünk rá pénzt, és onnantól fogva három vagy öt teljes évig kell azt a számlán hagyni. A befektetés kezelésére mindamellett nyílik lehetőség: adhatjuk-vehetjük a befektetési papírokat, állampapírokat, részvényeket (bankunk termékpalettájától függ, hogy mibe tudunk fektetni).

Mivel a „gyűjtési időszak” év végén zárul, a november-decemberi időszakban a bankok is ráerősítenek a TBSZ-ek reklámozására. Ilyenkor banki szakemberek és szakértők igyekeznek hangsúlyozni a számla előnyeit, és esetenként csomagban kínálnak kedvezőbb kamatozású, rövid lejáratú bankbetéteket, ha mellette TBSZ-t is nyitunk. A számlanyitás előtt azonban érdemes átgondolni, valóban megéri-e bajlódni az alszámlákkal, és valóban le tudunk-e mondani az adott összegről három vagy öt évre.


Hat számlát kezelni egyszerre

A TBSZ-re csak a számlanyitás évében tudunk pénzt befizetni. Ezért, ha rendszeresek a megtakarításaink, akkor minden évben új TBSZ-t kell nyitni, és azokat külön kell kezelni. Azaz egyszerre összesen hat számla adminisztrációját, kezelését kell figyelemmel tartani. Ráadásul amennyiben a számlavezetésért díjat számol fel bankunk, azt minden egyes számla után külön kell megfizetni.

Bár számos bank ingyenesen kínálja a TBSZ-t, egyes szolgáltatók 120-170 forintos alapdíjat, valamint a számlán elhelyezett összeg után úgynevezett állományi díjat számítanak fel (0,05-0,20 százalék). Így már néhány százezer forintos megtakarítás esetén is akár évi 2000-3000 forint lehet a TBSZ költsége.


Spórolunk?

Hogy mennyi adót spórolunk meg a TBSZ-szel, az nagyban függ attól, mennyi pénzt fektettünk be, ezen mekkora hozamot értünk el, és mindez nyilvánvalóan összefüggésben áll a bank díjszabásával is.

Az alábbi példából látható, hogy öt év alatt mintegy 20 ezer forint adó és EHO megfizetése alól mentesülünk, amennyiben 500 ezer forint megtakarítást helyezünk el, és éves szinten 3,5 százalékos kamattal számolunk. (Jelenleg ennyi az 5 éves Prémium Magyar Államkötvénynek a kamata, ami alacsony kockázat mellett a betéti kamatokhoz képest viszonylag kedvező hozamot kínál.)



Évi 2000 forint körüli számlavezetési díj azonban már elviszi a megspórolt összeg felét. Ráadásul ha csak kevesebb pénzt tudunk félretenni, vagy a fenti 3,5 százaléknál alacsonyabb hozamot érünk el, akkor akár még bukhatunk is a TBSZ-szel.

Elsősorban azoknak éri meg TBSZ-t nyitni, akik viszonylag nagy biztonsággal látják előre megtakarítási céljukat, és tudják azt is, hogy a félretett összeget csak három vagy öt év múlva kívánják felhasználni.

Ekkor is érdemes azonban alaposan megvizsgálni bankunk díjszabását, mielőtt meglepetések érnek, és kiderül, hogy olcsóbb lett volna az államnak befizetni az adót, mint a banknak fizetni a számlavezetési díjat.