Jókora summával váltott két menő magyar üzletember

Fotó: Getty Images/iStockphoto / ratch0013

-

Nyerges Zsolt 11 milliárdon osztozkodott, mielőtt kiderült, hogy távozik az országból, Tiborcz István 471 millió forinttal a zsebében szállt ki a cégéből, egy ismeretlen mázlista pedig óriásit nyert minden idők második legértékesebb lottóötösén. Megint volt kamatcsökkentés, jönnek az állami csúcsfizetések, a kormány egyre erősebb pozíciókat épít az árampiacon, és régi adósságait próbálja törleszteni az egészségügyben. Heti gazdasági összefoglaló.


A héten először az derült ki, hogy Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István megvált attól a cégtől, az Eliostól, amely az elmúlt egy-két évben sorra tarolt az önkormányzati tendereken, amelyeket a közvilágítás megújítására írtak ki a zömében fideszes települések. Azután a VS.hu utánajárt, hogy Tiborcz éppen a Várkert Bazárt felújító és a kormánypártoktól ugyancsak nem távol álló West Hungária Baunak adta el részesedését, ami gyakorlatilag a Green Investments & Solutions Kft. értékesítését jelentette.


Azóta pedig azt is feltártuk, hogy Tiborcz kereken 471 millió 392 ezer forint osztalékot vett fel a Green Investment egyedüli tulajdonosaként az elmúlt év eredménye alapján. Az Elios profitja ugyanis gyakorlatilag egy az egyben a Green Investmentbe vándorolt, és míg 2013-ban ez a cég csak 1,9 millió forintot fialt, addig 2014-ben már 447 millió forint volt az adózott eredménye, amelyet még néhány millió forinttal az eredménytartalékból is megfejeltek, mire kifizették a tulajdonosnak.



Volt miből, hiszen az Elios tavaly csaknem megháromszorozta a forgalmát, így elérte a 3,5 milliárd forintot. Az Eliosban ezen 476 millió forint adózott profit volt. Ennyi volt tehát a cég haszna a jellemzően önkormányzati megbízásokon.

Az Eliosnak egyébként eredetileg a Közgép volt az egyik tulajdonosa, Simicska Lajos és Nyerges Zsolt cége. Bár Nyerges tagadta, hogy üzlettársa és a miniszterelnök megromlott kapcsolata lenne a háttérben, mindenesetre megerősítette, hogy elhagyja Magyarországot. Egyelőre egy évre, és a hivatalos indoklás szerint gyermekei nyelvtanulása érdekében. Ez anyagilag aligha megterhelő: a Közgép idén 11 milliárd forint profitot osztott szét tulajdonosai között. Nyerges a Népszabadságnak ugyanakkor fontosnak tartotta elmondani, hogy a költözés minden ellenkező híreszteléssel ellentétben semmilyen más tevékenységét és hazai érdekeltségét nem érinti.

Nem megy ilyen jól ugyanakkor egy másik kormányközeli üzletembernek, a költő-államtitkár L. Simon Lászlónak. Családi vállalkozásának, a Simon és Simon Kft.-nek tavalyi eredménye még nem publikus, ám az azt megelőző években rendre 10-20 millió forintos veszteséget halmozott fel. Ráadásul a turisztikai vállalkozás évről évre adóhátralékkal küzd, legutóbb április 30-án szüntették meg a végrehajtást. Most viszont az államtitkár azzal vigasztalódhat, hogy csaknem 800 millió forintból újítják fel azt a mellékutat, amely éppen a panziójához és borászatához vezet a Velencei-tó régiójában.


Mivel lehet még jól keresni?

Például azzal, ha valaki a külgazdasági minisztériumnál dolgozik. Egy képviselői kérdésre adott válaszból derült ki, hogy az elmúlt években több területen is jelentősen megugrottak a tárcánál a személyi jellegű kifizetések. Bár a magyar kultúra terjesztésében közreműködő Balassi Intézet esetében a minisztérium arra hivatkozott a VS.hu-nak megküldött kommentárjában, hogy a külhoni szolgálat dobja meg a fizetéseket, az állami befektetési ügynökség esetében a kemény munka és a szaktudás volt az indok az átlagosan évi bruttó 9,2 millió forintba kerülő munkatársak foglalkoztatására.


Ha pedig az Állami Számvevőszéken múlik, akkor hamarosan valódi sztárgázsik is lehetnek a közszférában. Az állami pénzek elköltése felett őrködő szervezet elnöke, Domokos László amellett érvelt, hogy az állami cégeket irányító menedzsereknek piaci fizetéseket kell adni, ami 4 és 10 millió forint között szóródik.

Ezzel szemben a szociális szférában dolgozóknak átlagosan havi nettó 80 ezer forintból kell eltartaniuk a családjukat, és a korábbi ígéretek ellenére még mindig nincs konkrét megoldás a beígért bérrendezésre. Ezért a dolgozók ismét utcára vonultak. A tüntetők azonban most is csak egy ígérettel lettek gazdagabbak: júliustól állítólag bérkiegészítést kapnak. Leginkább azonban a lottófőnyereményben bizakodhatnak, amely ezen a héten több mint 5 milliárd forint volt, és egyetlen szerencsés nyerteshez került.



De mennyit ér a pénzünk?

Az alacsony inflációnak köszönhetően egészen sokat. Így a jegybanknak is volt még mozgástere, és a héten tovább csökkentette az alapkamatot, amely immár mindössze 1,65 százalék.



Az alacsony alapkamat – ha nem is azonos mértékben, de – lejjebb nyomja a hitelkamatokat is. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint áprilisban folytatódott ez a tendencia. A devizahitelek forintosítása után meg is kezdődött a hajtóvadászat a bankok részéről, amelyek csábító ajánlatokkal próbálják magukhoz láncolni az adósságválságban megtört ügyfeleket.


A forintosítással és a banki elszámolással szemben egyébként sok a panasz, a legtöbben a Budapest Autófinanszírozási Zrt., az OTP Bank Nyrt., az Erste Bank Zrt., a Lombard Lízing Zrt. és a CIB Lízing Zrt. elszámolásával szemben fogalmaztak meg kifogást.

Látszanak ugyanakkor már az első jelei annak, hogy az áremelkedés üteme nem lesz mindig ilyen kegyes a fogyasztókkal. A benzin ára például lassan, de biztosan araszol felfelé, az utóbbi három hónapban már 60 forinttal emelkedett.

A rezsicsökkentés hatása is beépült már a bázisértékbe, és hacsak nem lesz újabb kormányzati ajándékcsomag, akkor a közműszolgáltatások díjai már nem mérséklődnek. Éppen ellenkezőleg, elkezdődhet a tarifák növekedése. Például azért, mert a mesterségesen alacsonyan tartott díjak miatt kezd elviselhetetlenné válni a döntően állami cégek vesztesége. A Fővárosi Vízművek éppen a héten jelezte, hogy a lassan egymilliárdos mínusza miatt kezdeményezi az árak felülvizsgálatát az illetékes hatóságnál.

A kormány eközben a személyi jövedelemadó kulcsának tervbe vett csökkentésével igyekszik megnyugtatni a közvéleményt. 2016 januárjától a jelenlegi 16 százalékról 15 százalékra mérséklődne az egységes mérték. A héten meg is kezdődött a vita a parlamentben a jövő évi költségvetésről és az azt megalapozó törvényekről. A törvénytervezetek alapos átböngészése alapján az látszik, hogy – részben a gazdaság növekedésének köszönhetően, de – összességében több adót fizetünk be jövőre az államnak, mint idén.




A kormány nem hátrál

A rezsicsökkentés káros következményei azonban nem riasztották el a kormányt attól, hogy folytassa a közműszolgáltatók felvásárlását. A héten szándéknyilatkozatot írtak alá a német RWE-vel, amelynek alapján az MFB megveheti az Elmű-Émász egyetemes villamosenergia-szolgáltatási üzletágát, a nemzeti közműszolgáltató megszerezheti az Elmű-Émász Ügyfélszolgálati Kft.-t, és az RWE értékesíti a hazai villamos energia elosztói társaságainak 49 százalékos tulajdonrészét az MFB-nek. A felvásárlások eredményeként közel a pillanat, amikor az állam egyeduralkodóvá válik a lakosság hazai áram- és gázellátásában.



Kitartó a kormány abban is, hogy külön jogszabállyal és gyakorlatilag teljes körűen kártalanítja a Quaestor becsapott befektetőit. Sokan ehhez a jogi alapálláshoz kötik azt is, hogy csaknem 20 év után távozik a Befektetővédelmi Alaptól Farkas Péter ügyvezető. Farkas ugyanis eleinte nem fogadta el azt a kormányzati álláspontot, hogy a Bevának fizetési kötelezettsége lenne a bedőlt Quaestor-kötvények után.


A brókerbotrányok károsultjainak egyébként továbbra is türelemre van szükségük, hogy ne boruljanak ki a lassú ügymenettől. Igaz, a Buda-Cashnél a rendőrség feloldotta a bűnügyi zárat, így a kétség nélkül beazonosítható értékpapírjaikhoz több mint három hónap elteltével lassan hozzájuthatnak a befektetők.


Ígéretek a kórházaknak

A kormány a héten két régi adósságát is megpróbálta mérsékelni az egészségügyben. Az egyik a tényleges adósság, amelyet a kórházak halmoztak fel a beszállítókkal szemben. Bár az áprilisi határidő nem valósult meg, a héten legalább megkezdték a kifizetéseket az erre a célra elkülönített 60 milliárd forintból.


A másik a kórházi várólisták kurtítása. A kormány állami szűrőprogramokra küldené az embereket, akik cserébe előkelőbb helyet kapnának a sorban, egy kormányrendeletben pedig meghatározták a várólista-csökkentési programba bevont műtéteket. Ezek közé tartoznak a szürkehályog-műtétek, a gerincstabilizáló műtétek, az epekövesség miatti beavatkozások, a sérvműtétek, a térdprotézisműtétek, a csípőprotézis-műtétek, az ortopédiai nagy műtétek, valamint a nyitott szívműtétek. A várakozási időt 2-3 hónapban maximálták. A kérdés, hogy ez miként tud megvalósulni, ugyanis a most esetenként többéves várólistákkal dolgozó kórházak a legtöbbször egészen prózai okokra panaszkodnak: nincs elég orvos, és nincs elég műtő.