Jöhet az új kilakoltatási hullám

Fotó: VS.hu / Kummer János

-

Két és fél hónapig, szeptember közepétől december elejéig csak a bankok jóindulatában bízhatnak azok az adósok, akik már több mint 90 napja nem tudják hitelüket törleszteni. Szeptember 16-tól december 1-jéig ugyanis ismét lehet kilakoltatásokra, végrehajtásokra számítani. Közben elindult a családi csődvédelem is, mérsékelt érdeklődéssel.


Megbecsülni sem lehet, hány ember veszítheti el a fedelet a feje fölül szeptember 16-a után, amikor lejár a kilakoltatási moratórium, amelyet a devizahitelesek elszámoltatását szabályozó törvény írt elő azok védelmében, akik több mint 90 napja nem törlesztenek.

Galcsik Éva a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületétől a VS.hu-nak azt mondta, azért nem lehet pontos számokat mondani, mert senki sem tudja, mennyien vitatták a banki elszámolást vagy kérték a végrehajtás felfüggesztését. A szakértő mindenesetre úgy látja, hogy ez az idő sok mindenre elég lehetett az adósoknak. Például, aki tudta, eladhatta az ingatlanát, vagy megegyezhetett a bankkal.

Június végén 182 ezer jelzáloghitelt nem törlesztettek már legalább 90 napja – derül ki a Magyar Nemzeti Bank 2015. második negyedévi adataiból. Az MNB akkor úgy számolt, hogy 25 ezer esetben a magáncsőd lehet a megoldás, további tízezer hitelnél pedig a Nemzeti Eszközkezelő. A maradék több mint százezer adós csak a bankok jóindulatában bízhat. Ezért megkerestük a magyarországi pénzintézeteket, hogy megtudjuk, hogyan állnak a moratórium lejártához, tervezik-e, hogy egyszerre a piacra zúdítják a bedőlt hitelek mögötti ingatlanokat.

  • A Kereskedelmi és Hitelbank azt írta, hogy az adósokkal megegyezve szeretné behajtani a követeléseket. „Amennyiben ennek ellenére az ügyfél továbbra sem együttműködő, akkor a jogérvényesítés keretein belül, ütemezetten intézkedünk a követelések rendezésére.”
  • Hasonlóan jár el a CIB Bank is. A kommunikációs osztály a VS.hu-nak azt írta, „kizárólag abban az esetben élünk a jogszabály értelmében szeptember 16-tól élő, jogi eljárás indítására vonatkozó lehetőséggel, ha az érintett ügyfeleink a behajtási folyamat során a felkínált megoldásoktól, átstrukturálási lehetőségektől teljes mértékben elzárkóznak, ebben az esetben ugyanis nem marad más lehetőségünk”.
  • Az Erste Bank is „csak a legvégső esetben” kezdi árulni az adósok feje fölül az ingatlant.
  • A Budapest Bank „egyáltalán nem kezdeményez kilakoltatásokat”, legalábbis tapasztalatuk szerint „nem jellemző, hogy az új vevő beköltözéséhez a korábbi lakókat ki kellene költöztetni”. Eleve kevés ingatlan kel el végrehajtási árveréseken, és a jövőben sem számolnak a korábbinál sikeresebb vagy eredményesebb mutatókkal. Általánosságban elmondható, hogy 10-ből 1-2 esetben állt banki hiteltartozás a végrehajtás mögött, az ügyek többsége közüzemi tartozásból, parkolási bírságból adódott.
  • Az OTP-nél is az elárverezett ingatlanok töredékéből kellett kilakoltatni a lakókat. A pénzintézet 2008 és 2014 között 12 esetben kezdeményezett kilakoltatást. Most azon dolgozik a bank követeléskezelője, az OTP Faktoring, hogy „a magáncsőd intézménye valódi megoldást jelentsen azok számára, akik törlesztésükkel elmaradásban vannak”.


Már lehet kérni segítséget a családi kassza kezeléséhez

A családok szeptember 1-jétől kérhetnek csődvédelmet, ami azt jelenti, hogy hiába mondta fel a jelzáloghitel-szerződést nemfizetés miatt a bank, az adóst nem lehet kilakoltatni. A törvény azt is előírja, hogy havonta és fejenként 28 ezer 500 forintot költhetnek szabadon a nagyobb tartozást felhalmozó családok, az összes többi jövedelmük és vagyonuk kezelését át kell engedniük az állam által kijelölt vagyonfelügyelőnek, aki sok mindent megtehet, eladhatja a család autóját, ingatlanát és egyéb vagyontárgyát is.


A törvény nem a realitással számol

– így reagáltak a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületénél. Galcsik Éva szerint idealizált az a világ, amelyben mindenkinek van állása és fizetése. A valóság ezzel szemben az, hogy sokaknak nincs állandó jövedelmük, ők eleve be sem kerülhetnek ebbe a programba. De nincsenek sokkal jobb helyzetben azok sem, akik kapnak ugyan pénzt, de nincs bejelentett állásuk. „Mit gondol, ők elmondják majd ezt a csődgondnoknak, kockáztatva azt, hogy elveszítik a munkájukat, vagy azt, hogy a céget, ahol dolgoznak megbüntetik, esetleg megszüntetik?”

Egyelőre nem sok embert hozott lázba a lehetőség. Rétvári Bence szerint az egész országból pár százan érdeklődtek eddig a magáncsőd iránt. Az államtitkár azt azonban sikerként könyvelte el, hogy öt nap alatt 5 ezer kattintást vonzott be a honlapjuk. Ezzel szemben az Igazságügyi Minisztérium a VS.hu-val azt közölte, hogy szeptember 1-je és 6-a között 27 ezer látogatást regisztráltak a rendszeren. „Ebből 1/3 a visszatérő érdeklődő (ők bizonyára komolyan foglalkoznak a kezdeményezés gondolatával), és 2/3 az első látogatók aránya.” A minisztérium sajtóosztályán azt nem tudták megmondani, hogy az országnak melyik területéről kattintottak a legtöbben. Az biztos, hogy a valódi érdeklődés csak hónapok múlva lesz mérhető a megkötött szerződések alapján.


Mit tudnak a csődgondnokok?

A csődgondnokok képzését sem siették el, nyár végén háromszor egyhetes turnusokban tanítottak jogi és technikai ismereteket összesen száz embernek.

Ezt kifogásolta Varju László, a Demokratikus Koalíció politikusa. Írásbeli kérdést intézett az igazságügyi miniszterhez, hogy megtudja, „milyen tanácsot tud adni a csődgondnok háromszor egyhetes képzés után”. Trócsányi László válaszában a képviselőnek azt írta, hogy a családi vagyonfelügyelő legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkező kormánytisztviselő lehet, aki jogi vagy közgazdasági végzettséggel rendelkezik. A vagyonfelügyelők segítséget kapnak ahhoz, hogy megfelelően tudják a hitelezői igényeket besorolni, az adós jövedelmét felosztani. Ami a csődgondnokok gyorstalpalóját illeti, a miniszter azt írta: „A képzés nem ér véget az említett egyhetes képzéssel, már az ősszel tovább folytatódik egy háromnapos képzési programmal, amelyet 2016-tól az Igazságügyi Jogakadémia szervezésében megtartott folyamatos képzések és továbbképzések tesznek majd teljessé.”


A válaszból az is kiderül, hogy már csak egy betöltetlen csődgondnoki álláshely van.

Addig is az adósok közül csak azok jelentkezhetnek, akiknek a lakhatása forog kockán, ők október végéig adhatják be a szükséges papírokat. Az első csődvédelmi eljárás Csongrád megyében indult. A többiek csak egy évvel később, 2016 októberétől kérhetnek csődvédelmet. Kilakoltatni idén is decemberig lehet, december 1-jén ugyanis újabb moratórium kezdődik, amely a leghidegebb téli hónapokban, február 28-ig tart.