Jogsértő volt, ahogy a repülőszövetség kinyírta az ellenőreit

Fotó: VS.hu / Zsidai Péter

-

Jogerős ítéletben semmisítette meg a bíróság Magyar Repülőszövetség 2015. áprilisi taggyűlésének az ellenőrző bizottság visszahívásáról szóló határozatát. A bonyodalmak most következnek: mi lesz a felállított új ellenőrző bizottság azóta hozott határozataival? Az utódtestület sem létezik már, a bíróság lényegében feloszlatta.


A Fővárosi Ítélőtábla helyben hagyta az elsőfokú ítéletet, amelyben az MRSZ 2015. április 19-i taggyűlésének az ellenőrző bizottsággal kapcsolatos határozatait hatályon kívül helyezte. Arra az ítélet nem tér ki, mit kell most tenni: mi lesz az akkori ellenőrző bizottsággal, újra kezdhet-e működni? Arról viszont rendelkezett, hogy az MRSZ akkor megválasztott felügyelőtestületének a megválasztása is érvénytelen, a bíróság a megalakulásáról hozott határozatot is hatályon kívül helyezte.

A pert a feloszlatott ellenőrző bizottság két tagja indította. 2015 áprilisában az MRSZ két közgyűlést is tartott, az első , a 12-i érdeklődés hiányában nem volt határozatképes, ami az MRSZ közgyűlésével gyakran előfordul. Ennek az ülésnek egyik napirendi pontja az ellenőrző bizottság tisztújítása volt, egy főnek ugyanis lejárt a mandátuma. A testület másik két tagjának ugyan nem járt le, de a közgyűlésen, a napirendtől eltérően, az alapszabályt és a törvényi rendelkezéseket figyelmen kívül hagyva, róluk is intézkedtek: visszahívták őket a tisztségükből. A tagság ezt szavazta meg a megismételt közgyűlésen annak ellenére, hogy a visszahívás nem szerepelt az eredeti napirendi pontok között, csupán egy tag megválasztása.

Ez az, amit a Fővárosi Törvényszék, majd a Fővárosi Ítélőtábla is törvénysértőnek talált. A megismételt közgyűlésen csak azokban a tárgyakban lehet döntést hozni, amelyek szerepeltek az eredeti napirendi pontok között. Tárgyalhatnak ugyan a meghirdetett napirendtől eltérő témát is, de határozatot abban nem hozhatnak – ezt mondja ki az MRSZ alapszabálya. Többek között erre hivatkozva döntött a bíróság az ellenőrző bizottság feloszlatásáról és új testület megválasztásáról szóló határozat megsemmisítéséről.


Budaörsi reptér, 2014. április


Ez nem ügy

Az MRSZ legfőbb érve a perben az volt, hogy a visszahívott két tag keresete a jogsértőnek vélt határozat után rendelkezésre álló 30 napos határidőn túl érkezett a bíróságra. Ezt a kifogást elutasították, mivel a keresetlevelet az utolsó, 30. napon kétségtelenül átvette a bíróság.

A jogerős bírósági döntés szerint a 2015. április 19-i közgyűlésnek az a határozata sem érvényes már, amely az ellenőrző bizottság új tagjait, három főt, megválasztotta 1006 igen szavazattal. Jelenleg tehát az MRSZ-nek nincs ellenőrző bizottsága. Ez pedig azért érdekes, mert ez a közgyűlés úgy fogadta el a szövetség mérlegbeszámolóját, hogy már az új tagokkal felállított ellenőrző bizottság hagyta jóvá. Az ellenőrző bizottság jóváhagyása nélkül ugyanis a közgyűlés nem szavazhat a mérlegről.

A bíróság döntéseinek következményeiről, a törvényes állapot helyreállításáról kérdeztük az MRSZ elnökét, Mészáros Lászlót, de nem reagált kérdéseinkre.

A felszámolt ellenőrző bizottság az elmúlt években számos ügyben hallatta a hangját, ám süket fülekre talált a vezetésnél. A 2013. júniusi rendkívüli közgyűlés előtt arra figyelmeztettek, hogy nem készült valós alapokon nyugvó költségvetés, a szervezetben improvizatív gazdálkodás folyik. A testület szerint a budaörsi repülőtér vezetésének több esetben tudomására jutott, hogy pénzek tűntek el, vagy anyagok kerültek ki, ellenértékük azonban nem a szövetség pénztárába került. A szövetség vezetésének az ellenőrző bizottság ezzel kapcsolatos érdeklődésére adott válasza vagy az volt, hogy: „nem tudunk róla” , vagy az, hogy „nem kell ebből ügyet csinálni”.



Sokba lehet az ingyen

Az ellenőrző bizottság feloszlatása előtt az MRSZ két alelnökével együtt nem láttak esélyt arra, hogy Mészáros Lászlóval kijutnak az egyre mélyülő válságból. Az MRSZ két alelnöke – Mészáros Norbert, Mészáros Zoltán – a tagszervezeteknek küldött levelükben kongatták meg a vészharangot. (A három Mészáros csak névrokon.) Szerintük a szövetség működését átláthatóvá, kiszámíthatóvá igyekeztek tenni, e munka során egyre több apró vagy súlyos problémát tártak fel. Észrevételeiket megpróbálták a szövetség elnökével közösen megoldani, de nem sikerült. A két alelnök és az ellenőrző bizottság tagjai nem látták a lehetőségét a Magyar Repülőszövetség elnökével való további közös munkának.

Az alelnökök szerint a szövetséget egy személyben az elnök vezeti, a döntésekbe nem enged beleszólást, a szövetség ügyeiről nem kapnak tájékoztatást. Mészáros László elnök úgy reagált a az alelnökök levelére, „az egyértelműen jelzi, a kapcsolatuk nem felhőtlen, azonban több pontatlanságot tartalmaz”. Az elnök a 2015. áprilisi közgyűlés előtt nem kívánt nyilvános vitát kezdeményezni.

Ahogy megírtuk, az MRSZ áprilisban a szövetség által használt budaörsi reptér ki nem fizetett bérleti díjával kapcsolatos pert vesztette el első fokon. Azt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. indította. Összesítése szerint az MRSZ elmaradása 2005 óta túllépte a 40 millió forintot. Az MNV-nek nem a teljes, perben nevesített összeget ítélte meg a bíróság, ezért a vagyonkezelő fellebbezett, hamarosan itt is jogerős ítélet várható. Az MRSZT-t kellemetlenül érintené az esetleges pervesztesség: évente 120 millió forintból gazdálkodik, a 40-50 milliós tartozás fizetésképtelenné tenné.

Az MRSZ a repülőtér ingyenes használatára hivatkozva nem fizet. Mészáros, aki egyébként a Demokratikus Koalíció 8. számú választókerületi megbízott elnöke volt, 2012-ben úgy vette át a repülőszövetséget, hogy az állami tulajdonú budaörsi repülőtér használatával kapcsolatban a 2002-ben létrejött szerződést tekintette érvényesnek. Ebben még az állt, hogy az MRSZ csak akkor fizet bérleti díjat, ha a szövetségnél nyereség keletkezik. Csakhogy 2005-ben új szerződést írtak. Ebben az MRSZ vállalta, hogy havi 300 ezer forintos bérleti díjat fizet, és állja a repülőtér karbantartási költségeit.