Jogi következményei lesznek a népszavazásnak

Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor

-

Jogi és politikai következményei lesznek az október másodikai népszavazásnak – közölte Brüsszelben Kovács Zoltán kormányszóvivő.


A magyar kormány nemzetközi ügyekben illetékes szóvivője egy brüsszeli sajtóbeszélgetésen jogi következményeket helyezett kilátásba a migrációról szóló október 2-i referendumot követően, amely – tette hozzá – a kormány várakozásai szerint jogi vitába torkollhat az Európai Bizottsággal – számolt be a Bruxinfo.

Kovács Zoltán hangsúlyozta, hogy jogi és politikai következményei egyaránt lesznek a két hét múlva esedékes voksolásnak, és az Országgyűlés ennek folyományaként olyan „jogi aktust” fogadhat el, amely előreláthatólag jogi vitához vezet majd Brüsszellel. A kormányszóvivő ugyanakkor korainak látta részletekbe belemenni, „várjuk meg előbb a szavazást” – mondta.

„Meggyőződésünk, hogy a magyar szavazók által küldött üzenetet szükségszerűen mindenhol meghallják majd” – közölte. Hozzátette, akármekkora is lesz a részvételi arány a voksoláson, az üzenetnek világosnak kell lennie. Az 50 százalékos részvétel biztosítása mindenesetre teszt elé állítja a kormányt – ismerte el. Emlékeztetett rá, hogy az október 2-i referendum nem múltbéli döntésekről szól. „Nem 1300 ember befogadásáról szavazunk. A referendum nem az EU-ban maradásról vagy a kilépésről szól” – húzta alá.

Kovács visszatérően bírálta azt a „lopakodó” döntéshozatali módszert, amelynek szerinte Magyarország is áldozatul esett, amikor a belügyminiszterek tanácsa az Európai Tanács korábbi iránymutatásaitól eltérve, minősített többséggel határozott tavaly szeptemberben a kötelező menekültkvótákról. Az Európai Bírósághoz benyújtott magyar kereset – amelyben legkorábban már az év vége előtt ítélet születhet – ezért elmondása szerint arról is szól, hogy ilyen ne fordulhasson elő többet.

Kovács Zoltán a szolidaritás hamis mércéjének nevezte a menedékkérők tagállamok közötti kötelező elosztását, amit Budapest eleve elhibázottnak tart, és ami a gyakorlatban sem működik. „Vezessünk be új fokmérőket, mint amilyen például a határok védelme” – mondta a rugalmas szolidaritás elvére célozva. A szóvivő lassú változást érez a kérdésben, de néhány nyugat-európai tagállam és a Bizottság hozzáállásában még Pozsonyban sem látott fordulatot.

A kormány nemzetközi ügyekben illetékes szóvivője azt is leszögezte, hogy a kormány egyetlen olyan migránst sem fogad vissza más tagállamokból, akik tavaly érkeztek. „Mi nem kívánunk felelősséget vállalni mások mulasztásaiért” – célzott a görögországi helyzetre.