Jogerősen is kimondták az életfogytiglant a romagyilkosokra

Fotó: VS.hu / Hirling Bálint

-

A három vádlott 2008-2009-ben kilenc helyszínen támadott meg Molotov-koktéllal romák lakta házat, több esetben a bent lévőkre vagy kimenekülőkre tüzet nyitottak. Hat embert, köztük egy öt éves kisfiút megöltek, öt áldozatuk megsérült, összesen ötvenöt ember testi épségét veszélyeztették.


Jóváhagyta a Kúria a romák elleni gyilkosságsorozat elkövetőinek másodfokú ítéletét: így Kiss Árpád és testvére, István, valamint Pető Zsolt esetében jogerőre emelkedett a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés büntetés. Negyedik társuk, a tiszalöki és kislétai gyilkosságokban bűnsegédként elítélt Csontos István 13 éves fegyházbüntetése már másodfokon jogerőre emelkedett.

Így tehát a vádlottak végérvényesen bűnösek ötszörösen minősülő emberölésben és más erőszakos cselekményekben. Eszerint a három vádlott az emberöléseket aljas indokból, több emberen, előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, részben 14. életévét be nem töltött személyek sérelmére követte el. Csontos István a minősített emberölések bűnsegédje.

Az eljárás adatai szerint a vádlottak a támadásokat alaposan előkészítették, térképeket, éjjellátó és adóvevő készülékeket szereztek be, fényképeket készítettek a leendő helyszínekről, megtervezték a célpontok megközelítési és a menekülés útvonalát. A települések szélén lévő házakat szemelték ki, éjszaka, több irányból támadtak, adóvevőkkel tartották a kapcsolatot, és egyikük a távolból, egy magasabb pontról fegyverrel fedezte két társát.



A Kúria harmadfokú eljárásában a vádlottak és védőik új eljárást kértek, de nem jártak sikerrel. Olyanokba kötöttek bele például, hogy az ötéves kisfiút állva vagy az apja karjai között érte-e a halálos lövés - az egyik ítéletben így volt, a másikban úgy.

A Kúria a szóbeli indoklásában kitért az ügyvédek által felvetett eljárási szabálysértésekre, amelyek szerintük a nyomozás alatt például a házkutatásokon, helyszíni szemléken vagy DNS-mintavételekkor történtek. A bíróság szerint is előfordultak ugyan hibák, de azok nem voltak olyan súlyúak, hogy hatályon kívül kelljen helyezni a döntést, és új eljárást lefolytatni.

Mészár Róza tanácselnök azt mondta,


az elsőfokú bíróság több eljárási szabálysértést is elkövetett ugyan, ezeket azonban nagyobbrészt maga is észlelte és kiküszöbölte eljárása során.

A ki nem küszöbölt szabálysértéseket a Fővárosi Ítélőtábla a másodfokú eljárásban megvizsgálta, és arra jutott, hogy akkora szabálysértés nem volt, ami miatt feltétlen hatályon kívül kellett volna helyezni a döntést. A tényállás is megalapozott volt, tette hozzá Mészár Róza.

A büntetési tételről azt mondta,


a bűncselekmények tárgyi súlya, illetve az elkövetők elvetemültsége, társadalomra veszélyessége miatt szóba se kerülhetett más, mint amit az eddigi bíróságok kiszabtak és kedden a Kúria helybenhagyott, jogerőre emelt.

A kúriai döntés rendelkező részének kihirdetése után, a szóbeli indoklást meg sem várva, őrök kíséretében elhagyta a tárgyalótermet az előzetes letartóztatásban lévő vádlottak közül Kiss Árpád és testvére, István.


Azért volt szükség harmadfokú tárgyalásra is, mert a Kiss testvéreket és Pető Zsoltot az Ítélőtábla másodfokon egy újabb minősítéssel, a személyi szabadság korlátozásában is bűnösnek mondta ki, mivel a bíróság szerint ők hárman vettek részt abban a besenyszögi fegyverrablásban, amelyből a gyilkosságsorozatnál használt fegyverek származtak.

A most lezárult ítélettel lehetőség nyílik arra, hogy az áldozatok hozzátartozói benyújtsák a kártérítési igényüket. Korábban, meglepő módon, az elkövetők jelentkeztek kárigénnyel – mondván, korán nevezték őket gyilkosnak, de a bíróság elutasította a megítélésüket féltő bűnözők panaszát.

A tényleges életfogytiglani szabadságvesztést a három vádlott jelenleg három különböző fegyházban tölti, Kiss Árpád Szombathelyen, Kiss István a fővárosi bv. intézetben, míg Pető Zsolt Tiszalökön ül. Esetükben legkorábban a büntetésük 2009-es megkezdése után negyven évvel vizsgálhatják a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségét. Annak, hogy kiszabaduljanak, vajmi kevés az esélye.



A szörnyű sorozat

Az első támadás a sorban 2008. július 21-én Galgagyörkön történt, majd augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon lőttek a romák lakta házakra. Az akció november 3-án Nagycsécsen durvult el, amikor a lehúzott redőnyre tüzelő elkövetők két embert is eltaláltak. Mindkét áldozat belehalt a lövésekbe.

A gyilkosok nem álltak le, ugyanabban az évben december 15-én Alsózsolcán támadtak, majd eljött 2009. február 23-a, amikor Tatárszentgyörgyön a falu széli házra Molotov-koktélt dobtak, majd a lángokból menekülő 27 éves Csorba Róbertet és ötéves kisfiát lelőtték. Csorbáék lánya szintén lőtt sérüléssel, de túlélte a támadást. Ezután már csak ölni mentek. Április 22-én Tiszalökön lőtték szíven az épp dolgozni induló Kóka Jenőt, míg augusztus 3-án Kislétán már be is mentek a kiszemelt házba, ahol anyát és lányát lőtték le. Utóbbi, rettenetes sérülésekkel, de túlélte a merényletet.



romagyilkosságok, bírósági tárgyalás, harmadfok, Kúria


A rendőrséget végül az elkövetések helyszínén leadott telefonhívások vezették nyomra, így 2009. augusztus 21-én a debreceni Perényi1 nevű szórakozóhelyen egy összehangolt akcióval lecsaptak Kiss-testvérekre és Pető Zsoltra, nem sokkal később pedig a negyedrendű Csontos Istvánra is.

Az elsőfokú ítélet 2013. augusztus 6-án született, a Budapest Környéki Törvényszéken, ami után Miszori László bíró ellen fegyelmi indult, mert az előírt hatvan nap helyett 11 hónappal később sem foglalta írásba az ítéletet, míg a bírói tanács egyik tagját bolti lopáson kapták. A másodfokú tárgyalást tavaly májusban tartották.