Jobbra tolódó Európában talál követőkre Orbán

Fotó: AFP / JANEK SKARZYNSKI

-

Egyre több európai országban fordulnak a választók a menekültellenességet hirdető pártok felé. A vasárnapi informális uniós csúcson volt, aki az EU létét féltette a jobboldalra tolódó, bezárkózó nemzetállamok térnyerése miatt.


Öt év ínség után ismét bejuthat a parlamentbe tavasszal Szlovákiában a szélsőséges Szlovák Nemzeti Párt (SNS), méghozzá az előrejelzések szerint kényelmes 8 százalékos eredménnyel. A korábban főleg magyarellenességéről ismertté vált párt az utóbbi időben a menekültekkel kapcsolatos álláspontja miatt gyűjtött szavazókat. Míg a 90-es és 2000-es években az SNS, Vladimir Meciar, vagy éppen a most kormányzó Robert Fico számára szinte bármikor bevethető aduászként szolgált a „magyar kártya”, azóta ez szinte eltűnt a választási kampányok témái közül, és egy nemrég készült felmérés szerint a szlovákok nagy része mára már nem idegenként, veszélyforrásként tekint a magyar kisebbségre.

A magyarok helyét a szlovák politikában legújabban a menekültek vették át, ebben a kérdésben gyakorlatilag a teljes szlovák politikai spektrum ugyanazt a határozottan elutasító álláspontot képviseli, ezzel - mint az SNS példája mutatja - a szavazóurnákhoz vonzva a bizonytalanokat vagy maguk mellé állítva a pártot eddig nem választókat is.

Még a magát liberálisként meghatározó, igaz, a valóságban attól messze eltávolodott Szabadság és Szolidaritás is elutasítja akár egyetlen menekült befogadását is. Robert Fico (akinek megvan az esélye az újrázásra), vagy éppen a Kereszténydemokrata Párt éppúgy az európai keresztény értékek védelméről beszél menekültügyben, mint Magyarországon Orbán Viktor.


Nincs egyedül

Fico ezzel messze nincs egyedül, mint a hétvégi, a menekültkérdésben összehívott uniós csúcstalálkozóval kapcsolatban is kiderült, egyre több EU-s tagállamban tűnik el a menekültekkel kapcsolatos szolidaritás maradéka is, miközben mások ezt látván egyre inkább ennek megőrzését próbálják szorgalmazni. A csúcstalálkozó előtt Frans Timmermans, az Európai Bizottság holland alelnöke már arról beszélt egy fórumon: az EU létét veszélyezteti a kialakult helyzet, és a vasárnapi eseményen ugyanilyen drámai hangú beszédet tartott Miro Cerar szlovén kormányfő is. „Ha nem leszünk képesek most konkrét intézkedéseket hozni, akkor az EU a szétesés állapotába juthat hamarosan” – mondta.


Egyre többen figyelnek rá?


A csúcson Angela Merkel továbbra is értékalapon próbált szolidaritást kicsikarni a jelenlévőkből a menekültekkel kapcsolatban, és ezt a retorikát használta Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke is, aki szerint elképzelhetetlen, hogy egy magát humánusnak tekintő Európában a menekültek hidegben, esőben, folyókon átúszva mentsék az életüket, miközben az EU közömbös marad. Mark Rutte holland kormányfő arról beszélt, miután találkozott Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével, hogy a közép-kelet-európai államok túl keveset tesznek menekültek befogadásáért, pedig a migránsok célországai korábban rengeteg pénzt fektettek be ide, így most joggal várhatnának el szolidaritást. Ezt az érvelést egyébként már Merkel is előhozta.

Mindez azonban a jelek szerint nem nagyon hatották meg az érintett kormányfőket, ezt már jelezte a vasárnapit megelőző szerb-román-bolgár „minicsúcs” is ahol a három állam kormányfője megegyezett abban hogy készek akár határzárat is bevezetni, ha nem kapnak több segítséget.


Ismét egységben a V4-ek?

Merkel, Juncker, és Tusk gondjai most igencsak megszaporodtak, a lengyel választások eredményeképpen ugyanis az a Jog és Igazságosság Párt (PiS) alakíthat kormányt, ráadásul egyedül, amelyik szintén legalább annyira menekültellenes, mint Orbán Viktor. A párt legkarizmatikusabb tagja, Jaroslav Kaczynski volt kormányfő még egy lépéssel továbbment, amikor olyan kiszólásokat is megengedett magának, hogy a menekültek trópusi betegségeket terjesztenek.


A PiS győzelme komoly fejfájást okozhat sokaknak


Vannak olyan spekulációk, hogy Beata Szydlo PiS-elnöktől Kaczynski a kormányalakítás után hamar átveheti a miniszterelnöki posztot, de ha ez nem következik be, akkor is ő lehet a lengyel politika egyik meghatározó alakja. Ez pedig azt jelenti, hogy a korábban Berlinnel együttműködésre törekvő Polgári Platform helyett a német kormánnyal mereven szembeálló politikai erő jutott hatalomra Varsóban, többek között a menekültügyben is.

A keményvonalas varsói fordulat ebből a szempontból új lendületet adhat a V4-es együttműködésnek, ebből ugyanis eddig éppen a mérsékeltebb Eva Kopacz leköszönő kormányfő volt az, aki kilógott a sorból, mivel a magyar-, a cseh- és a szlovák kormány is erősen menekültellenes. Ehhez ráadásul még akár újabb támogatást is kaphat a régióból, ha az őszi horvát választásokon a Horvát Demokratikus Közösség hatalomra jut.

A 40 milliós, stratégiai helyzetben lévő Lengyelország kormányfőjének szava ráadásul valóban meghatározó lehet, ami bőven okozhat majd fejfájást az EU vezetőinek.


Nagyobb gond lesz, mint Orbán

Nem véletlen, hogy – az MTI szemlézésében megjelentetett – vezércikkében például a francia Le Monde is tendenciát lát a vasárnapi eredmények mögött. A lap arra hívta fel a figyelmet, hogy az eredmény egyértelműen a konzervatív jobboldal és a nemzeti értékek felé történő eltolódást tükrözi vissza Európában. Az Európai Unió hatodik legnagyobb országaként Lengyelországnak európai ambíciói vannak, s az új lengyel kormány irányváltásai nagyobb hatással lesznek az európai színtéren, mint "a kis Magyarországéi", amelynek miniszterelnöke, Orbán Viktor „sok gondot okozott Brüsszelben". A Le Monde szerint remélni érdemes, hogy az új lengyel vezetők az Európai Unióban pragmatikusabbak lesznek, mint azt a választási beszédeik sejtetni engedték. Az európai partnereknek viszont már most határozottan ellen kell állni az unió alapértékei varsói megkérdőjelezésének, elsősorban a menekültválság nehéz egyeztetései során - írta a Le Monde.


Angela Merkel, Francois Hollande

A Nézőpont Intézet hétfőn kiadott elemzése szerint a menekülthelyzet miatt átformálódóban vannak a nemzetállamok belpolitikai viszonyai.

  • Franciaországban ma az államfőválasztás első fordulóját a szélsőjobboldali Nemzeti Front jelöltje nyerné meg.
  • Dániában második erővé vált a bevándorlás-ellenes Dán Néppárt, Svédországban a Svéd Demokraták egy év alatt 9 százalékpontot erősödtek, Finnországban a koalíció tagja lett a bevándorlásellenes Finnek Pártja
  • Hollandiában 23 százalékon áll a bevándorlásellenes Szabadságpárt, a kormánypártok jelentősen gyengültek.
  • Ausztriában a Szabadságpárt 33 százalékos országos támogatottságú.
  • Olaszországban az Északi Liga másfél év alatt, 6-ról 14 százalékra erősödött.
  • Észtországban a bevándorlásellenes Szabad Párt 1 százalékon állt decemberben, szeptemberben már 17 százaléka volt.

Merkelnek ehhez ráadásul még az egyre sűrűsödő belpolitikai gondokkal is szembe kell néznie. Pártjában a múlt héten kisebb lázadás tört ki; a Bild által nyilvánosságra hozott indítványt a CDU-képviselők kétharmada aláírt. A merkeli irányvonallal elégedett képviselők drótkerítés építését követelik az érintett német határszakaszokon. A német belpolitikában jelzésértékű lehet az is, hogy a szélsőségesen menekültellenes Alternatíva Németországnak (AfD) is hét százalékon áll már. A Wilkommenskultur eltűnőben, egyre több a menekültellenes megmozdulás, és fizikai támadások is szaporodnak. Freiburgban vasárnap este több százan akarták megakadályozni, hogy a helyi vasútállomásról a hatóságok menekülteket szállítsanak el, végül a rendőrségnek kellett oszlatnia.

A fenti tendenciák azt jelzik, az EU megosztottsága inkább erősödik, és a jövőben tovább erősödhet menekültügyben, ebben pedig komoly szerepe lehet a magyar mellé fokozatosan felsorakozó többi kormánynak,. A hosszú távú hatások még megjósolhatatlanok.

Egy hete erről beszélt Budapesten Navracsics Tibor, a Bizottság magyar tagja is. Szerinte a helyzet annyira azért nem drámai, mert ilyen esetekben természetese, hogy felszínre jönnek az érdekellentétek. A magyar biztos szerint az EU jelenleg egy olyan autóhoz hasonlít, amit menet közben kellene átépíteni, ami mindenképpen nehéz feladat. Kérdés, ha a mostani helyzet tartós bizalmi válságot idéz elő, az milyen nehézségeket okozhat az unió működésében.