Jó üzlet a halál

Fotó: MTI / Balázs Attila

-

Előre megszerveztem a temetésemet. Nem performanszt rendeznék, mint Halász Péter a Műcsarnokban, csak egy tisztességes magyar temetést szeretnék. Azzal szembesültem, hogy a családom a végső búcsúval nemcsak engem veszít majd el, hanem egy havi magyar átlagfizetés háromszorosát is.


Még mielőtt földet dobálnánk a koporsómra, kezdjük ott, hogy a holttestem eljutott a patológiára, és a boncmester foglalkozik velem. Ő azon túl, hogy felboncol – ezt akkor lehet mellőzni, ha a halál oka egyértelmű – a legtöbb esetben a temetésre is előkészíti a holttestet. Ezt a munkát azonban a kórházi állásuk mellett vállalkozóként végzik a boncmesterek, így már ezért is fizetni kell. Az ár 10-12 ezer forintról indul Budapesten és vidéken egyaránt, de az olyan extra szolgáltatások, mint a hajfestés, műkörömépítés, vagy a plasztikai sebészi eljárások növelik a tarifát. Több boncmestert is megkérdeztem a pontos összegekről, ők azonban vonakodtak belemenni a részletekbe, „az ár mindig közös megegyezés kérdése” – árulta el az egyikük.

Idáig viszonylag egyszerű a dolog, de ezután olyan sok döntést kell meghozni, mintha a brit királyi esküvőt szerveznénk. Az első eldöntendő kérdés, hogy hol pihenjen a temetésig a holttest, amelyet – mivel ritkán temetnek azonnal – néhány napig biztosan hűteni kell. Ha ezt a kórházra bízzuk, a 10-20 ezer forint körüli költséggel számolhatunk. Előfordulhat, hogy 5 napra 10 ezer forintos alapdíjat kérnek, majd minden további nap még 1200 forintba kerül, de van olyan kórház is, amelyik két napig ingyen hűti a testet, majd minden további napért 6500 forintot kér. Vannak olyan temetkezési vállalkozók, akik ezt olcsóbban is el tudják intézni, de azért általánosságban nem igaz, hogy feltétlenül jobban járunk, ha ezt rájuk bízzuk.



Ezen a ponton azt hittem, most már elkezdhetek tárgyalni a temetkezési vállalkozókkal a koporsóm színéről, de kiábrándítottak. Az első megbeszéléshez ugyanis már magunkkal kell vinni a halotti anyakönyvi kivonatot. Illetéket ezért nem kell fizetni, ha valamelyik családtag váltja ki, a kórházban kapott jegyzőkönyvre és személyi igazolványra van szükség hozzá, de házastársak esetén a házasságról szóló anyakönyvi kivonatot is elkérik. Persze nem árt, ha a hozzátartozóim hozzászoknak a sorszámokkal és adatlapok kitöltésével eltöltött órákhoz: akár egy hetet is felemészthet az elhunyt rokon bankszámlájának, telefon- és egyéb előfizetéseinek lemondása, vagy a biztosító társasággal való egyeztetés, miközben a törvény csupán két szabadnapot biztosít, ha meghal egy közvetlen hozzátartozónk.


Nem mindegy, hová szórják

Mivel biztosra akartam menni, három különböző temetést is megszerveztem. Budapesttel kezdtem, végül is itt lakom, legalább a szállítás nem lenne bonyolult. Felhívtam az egyik vállalatot, de a kedves ügyintéző részvétteljesen megkért, hogy a honlapjukon keresztül adjam le az igényeimet. Teljesen igaza volt: nagyon könnyen, mintegy két perc alatt kiválasztottam mindent, és egy órán belül kaptam tőlük két árajánlatot. Hamvasztást és a hamvak szétszórását kértem, és erre a fővárosban két temetőben is lehetőség van. A végösszegek között azonban jókora a különbség, Óbudán 170 ezer forintért búcsúztatnának el polgári szertartással, a Fiumei úton viszont ugyanez 230 ezer forintba kerülne, mert náluk a hamvak szórása 57 ezer forinttal többe kerül.

Megkérdeztem Horváth Józsefet, az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület elnökét, hogy mi a különbség szórás és szórás között. Mint megtudtam, ezeket az árakat a Fővárosi Önkormányzat szabta meg, és ezt minden vállalkozónak tartania kell. Ő szintén hangsúlyozta, hogy helyszínenként eltérő, mennyit fizetünk, de az urnás temetés általában 80-150 ezer forintba kerül, egy koporsós szertartás pedig 150 és 350 ezer forint között mozog. Olcsóbb ára miatt az utóbbi években olyannyira népszerű lett a hamvasztás, hogy Budapesten már a temetések 80 százaléka így történik, vidéken viszont az emberek 60 százalékát még mindig koporsóban temetik.



A költségeket tovább csökkenti, ha hamvasztás után az urnát nem eltemetik, vagy urnafülkét váltanak hozzá, hanem hazaviszik és otthon tárolják. Ezt a gyakorlatot egy 2013-as törvénymódosítás akarta szigorítani azzal, hogy a szertartásnak helyet adó temetőnek nyilvántartásban rögzíteni kell azt a címet, ahol az elhunyt hamvait megtalálják. Horváth József szerint a módosításra azért volt szükség, „ne forduljon elő, hogy a szemétgyűjtőben vagy folyóparton kidobják a hazavitt urnát." Persze kérdéses, hogy ki akar feljelentést tenni azért, ha éppen nem találja a nagyapát a kandalló fölötti párkányon.


A magyarországi temetkezés árai:

  • Hamvasztás: 49 000–85 000 forint
  • Urna: 6500–70 000
  • Koporsó: 34 000–600 000
  • Sírásás: 11 000–44 000
  • Temetői szállítás: 6000–11 000
  • Temetői szolgáltatások: 10 000–50 000
  • Sírhely megváltása 25 évre: 15 000–120 000
  • Urnahely megváltása 10 évre: 12 000–37 000
  • Urnás temetés: 60 000–330 000
  • Szórásos temetés: 80 000–180 000
  • Koporsós temetés: 110 000–700 000
  • Családi kripta, sírbolt, sírkápolna: 400 000–10,5 millió

Forrás: Magyar Temetkezési Szakfolyóirat


A második temetést már vidékre és koporsóba szerveztem, és hogy a puritán református vallásomhoz hű maradjak, ösztönösen a kálvinista Róma felé vettem az irányt. Az egyik debreceni temetkezési vállalatnál is együttérző hangon javasolták, hogy e-mailben kérjek árajánlatot. A fentinél kevésbé részletes lista végén az összeg körülbelül a magyar átlagfizetés duplájára rúgott. Nem baj, gondoltam, a 350 ezer forintos árban a koporsótól az utolsó virágcsokorig minden benne lesz. Dehogy. Ha még a koszorúkat és a halotti tort is beleszámolnánk, a számla vége jóval 400 ezer forint fölött lenne, mert bárhova megyünk az országban, egy 20 fős halotti tor csak akkor jön ki 50 ezer forint alatt, ha mi sütjük a pogácsát és magunk állítjuk össze hidegtálat, amihez vásárolunk néhány rekesz ásványvizet. Több, különböző árfekvésű fővárosi és vidéki étteremmel is beszéltem, a legolcsóbb meleg ételes ajánlat 1500 forint/fő volt, de az egyik hely a korlátlan üdítőfogyasztás mellé kínált rántott hús rizzsel és salátával menüért majdnem 3000 forintot kért el fejenként.

Debrecenben felmerült még egy probléma: hiába vagyok református, nem vettem részt a gyülekezet életében, mégis a lelki békém érdekében azt szeretném, ha református lelkész temetne el. Debrecenben erre nyitottak lennének, de a hölgy, akivel erről beszéltem, arra figyelmeztetett, hogy az általuk a szertartásért kért összeg (18 ezer forint) máshol ennél drágább is lehet, mert olyan református egyházközség is akad, ahol csak több évre visszamenőleges hozzájárulás fejében adják meg a végtisztességet.



Érdeklődtem a katolikus egyháznál is, ők hallottak-e ilyenről. A Budapesti Központi Katolikus Temetőlelkészség lelkésze szerint az egyházi adó utólagos beszedése egy katolikus közösségnél is előfordulhat, de ez valójában jogellenes. Budapesten a katolikus papok csak a 27 500 forintos alapárat kérhetik el egy temetésért, és nem kizárt, hogy tőle hallottam századszorra azt a mondatot, hogy „de itt nem lehet általánosítani, mert ez országosan különbözik”.

Ekkor már nem tudtam megállni, elkezdtem a zsidó temetés után is érdeklődni. Kiderült, hogy zsidó temetőben csak akkor kerülhetnék végső nyugalomra, ha a feleségem zsidó lenne, hiszen vegyes házasságú párokat temethetnek egymás mellé. A Mazsihisz kegyeleti osztályának vezetője elmondta, hogy ők csak örökre szóló sírhelyeket adnak, ennek ára náluk, a Kozma utcai temetőben 400 ezer forinttól 1 millió forintig terjedhet, amibe a sírhely és egyszerű fakoporsó tartozik bele, a temetési szertartás pedig 54 ezer forintba kerül.


temetés biznisz, temető, zsidó, izraelita szertartás


A debreceni temetés ára kicsit soknak tűnt, ezért a harmadik temetésemet egy másik vidéki helyszínre, a 10 ezer lakosú Csornára szerveztem. Itt már semmilyen internetes árajánlat nem jöhetett szóba, egy idős nővel egyeztettem egy olcsó koporsós katolikus temetést, ami kb. 300 ezer forintba kerülne. A virágokat ebbe ő sem számolta bele, de tud benne segíteni, „a Fő utcán a savanyúságos mellett van egy nagyon jó virágkötőm” – mondta.

A koporsós temetéseknél két tétel viszi fel ennyire az árat: a koporsó és maga a sírhely. Egy laminált fából készült koporsót akár 50-60 ezer forintért lehet kapni, de egy nyárfából vagy tölgyfából készült modell már több, mint 100 ezer forintba kerül. Több koporsókészítő mester szerint a gyártási költség ennél jóval kevesebb: a legegyszerűbb koporsót 20 ezer forintból is előállítják, egy tölgy- vagy nyárfából készült koporsót pedig 50-60 ezer forintért adnak el a temetkezési vállalkozóknak. Az egyik mester azt mondta, magánszemélynek a pénztárgép hiánya és a temetkezési vállalkozókkal közösen betartott íratlan szabályok miatt nem adhat el koporsókat, de arra is volt példa, hogy a temetkezési vállalkozó azért nem vállalt el egy szertartást, mert az elhunyt máshonnan hozta volna a koporsót. így aztán jobb, ha belenyugszunk, hogy kénytelenek vagyunk kifizetni a temetkezési vállalkozóknak akár százszázalékos hasznot hozó árat.

A temetői helyeknél még nagyobb a szórás, és az ár, mint egy ingatlannál, itt is nagyban függ a helyszíntől. Debrecenben egy egyszemélyes sírhely 24 ezer forintba kerül 25 évre, a legdrágább fővárosi nyughelyként ismert Farkasréti temetőben viszont még egy félreeső sírhelyért is 200 ezer forint körüli összeget kell fizetni. Szintén 25 évre, majd utána a leszármazottak az előző összeg 90 százalékáért válthatják meg újra a sírhelyet.


temetés biznisz, temető, szociális temetés, sírásó


Túl vagyunk a temetésen, de a családnak el kell döntenie, mi legyen a vagyonommal, a személyes tárgyaimmal. Egy hagyatéki eljárásokkal is foglalkozó jogász szerint nagyon megkönnyíti mindenki dolgát, ha pontos végrendeletet hagyok magam után, mert a nem egyértelmű öröklési rendből akár hónapokig tartó eljárás is lehet. A hagyatéki eljárást közjegyző bonyolítja le, ő mindig az örökölt ingóságok értéke alapján kap ezért díjat, ami a jogász tapasztalatai alapján 80–100 ezer forintot jelent. Vitás esetek nemcsak az ingatlanok, vagy autók tulajdonjoga miatt alakulhatnak ki, hanem ékszerekkel, vagy más értéktárgyak sorsával kapcsolatban is, viszont a közjegyzőnek nincs döntési jogköre, ezért ezeket peres úton lehet rendezni.