Jelentősen nő az Andy Vajna üzletét is finanszírozó bankárok fizetése

Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

-

A Szijjártó Péter felügyelete alá tartozó Eximbank vezetői az első haszonélvezői között vannak annak a kormányrendeletnek, amely ötmilliós fizetést is megenged. Körkérdésünkre a legtöbb minisztérium állította, hogy munkatársaiknak nem adnak év végi jutalmakat, és még az állami menedzserek magasabb fizetéséről sem döntöttek. Pedig november közepéig már mindegyiküknek meg kellett küldeniük a listát a Miniszterelnökséget vezető Lázár János miniszternek.


El kell ismerni, hogy gyakorlatilag egyedül a Külgazdasági és Külügyminisztérium adott részletes választ arra a kérdésünkre, milyen év végi juttatásokat kapnak a tárcánál dolgozók, illetve miként alakulnak a menedzserfizetések a minisztériumhoz tartozó állami vállalatoknál. Ez utóbbi körben ugyanis egy szeptemberi kormányhatározat megnyitotta a lehetőséget, hogy az állami cégvezetők havi apanázsa akár az 5 millió forintot is meghaladja.


Ennek alapján a Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) és Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (Mehib) úgynevezett első kategóriás társaság, vagyis a pénzügyi szektorba tartozik, és így a vezető tisztségviselők havi bére legfeljebb 5 millió forint lehet, de ehhez még 20 százalék prémium is járulhat, sőt „különösen indokolt esetben” egyedi kormánydöntéssel ennél nagyobb arányú prémium is megállapítható.

Az Eximbank és a Mehib három érintett és egyébként közös vezetője Urbán Zoltán vezérigazgató, valamint Fejérvári Endre és Puskás András vezérigazgató-helyettesek. Ők eddig havi bruttó 2, illetve 1,9-1,9 millió forintot kaptak, és ehhez még hozzájöhetett az éves alapbér legfeljebb 80 százalékát kitevő prémium.

Ez most emelkedik, de hogy mennyivel, azt a közzétételi kötelezettség ellenére sem árulta el a minisztérium, csupán annyit közölt, hogy a vezetők „az intézkedéssel sem kerülnek a legmagasabb jövedelmi kategóriába”. Abban azonban biztosak lehetünk, hogy 4 millió forint fölötti lett a havi bérük, mert azzal már a II. kategóriába tartozó állami cégcsoportok (energiaszolgáltatók és kiemelt stratégiai jelentőségű vállalatok) vezetőinek is meg kellene elégedniük.

Az Eximbank az elmúlt hetekben egyébként nem alaptevékenysége, vagyis az exportáló vállalatok külföldi eladásait segítő hitelezés miatt került be a hírekbe, hanem egy új típusú üzlet finanszírozása miatt. Néhány hónapja ugyanis lehetősége van arra, hogy hazai piacbővítéshez is segítséget adjon. Így mindjárt hitellel támogatta meg a kereskedelmi bankoknál már hiába kilincselő Andy Vajna filmproducer-kormánybiztost, akinek így a kaszinókból származó bevétele mellett elég pénze lett, hogy megvegye a TV2-t.


Az ÁSZ elnöke másról is beszélt

Egyelőre úgy tűnik: a kormány elsősorban azt hallotta meg, hogy az állami cégvezetők esetében immár nem számít pofátlan fizetésnek, ha havi 2 millió forint feletti összeget keresnek. Az Állami Számvevőszék elnöke, Domokos László még tavasszal kezdte pedzegetni, hogy


a javadalmazást a piaci körülményekhez kell igazítani, ha kell, akkor legyenek a mostaninál magasabb bérek.

Ő azonban azt is hozzátette, hogy a piaci cégekkel összehasonlítva nemcsak a bérekben van különbség az állami vállalatoknál, hanem abban is, világos célt tűznek-e a menedzsment, a vezetők elé, értékelik-e évente a teljesítményüket, és az összefügg-e a javadalmazásukkal.


Erről azonban még semmit sem tudni, mint ahogy magukról a megemelt bér összegeiről sem, holott ezek közzétételére jogszabály kötelezi az állami érdekeltségeket.

Az új menedzserfizetésekre vonatkozóan még a Miniszterelnökség árult el annyit, hogy felmérték és jelenleg is vizsgálják „az átláthatóság és költéshatékonyság növelése érdekében szükséges intézkedések megtételének körét, valamint annak költségvetési kihatásait”. Idetartozik egyebek között a Magyar Fejlesztési Bank, a Magyar Posta (mindkettő első kategóriás állami vállalat), valamint az Első Nemzeti Közműszolgáltató (amely második kategóriás, tehát a vezető tisztségviselők bére 4 millió forintig kúszhat fel). A Miniszterelnökség válasza szerint


a kormány alapos, átgondolt tervezést követően, a költségvetést legkevésbé terhelő módon kívánja a fenti kormányhatározatot végrehajtani. A Miniszterelnökség tulajdonosi joggyakorlása vagy többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságok vezetőinek béremelésére vonatkozó döntés nem született.

A külügy ahol tud, segít

Azt a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a hozzá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház is állította, hogy nem fizet év végi jutalmakat, prémiumokat a munkatársai számára. A tárca munkatársai azonban – az állami vezetők kivételével – béren kívüli juttatásként 65 ezer forint értékben Erzsébet-utalványt kaptak.

A Külgazdasági és Külügyi Intézet munkatársai 150 000 Ft/fő ruhapénzben, valamint 31 500 Ft/fő Erzsébet-ajándékutalványban részesültek. Ezen juttatásokra a minisztérium 3 661 500 forintot fordított, és ahhoz minden munkavállaló azonos feltételekkel jutott hozzá.

A magyar kultúra külföldi ápolásáért felelős Balassi Intézet minden belföldi dolgozója – összesen 163 fő – egyenként 150 ezer forint értékben Erzsébet-ajándékutalványt kap év végén, elismerésül egész éves munkájukért. Az intézetnek mindez a járulékokkal együtt 36 961 065 forint költséget jelent.

A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) munkatársai számára havonta adható bankszámlaköltség-hozzájárulás, amelyhez decemberben jutottak hozzá. Ennek költsége összesen 1 306 389 forint. Ez azért is érdekes, mert a minisztériumokban és háttérintézményeikben két és fél éve nem lehet ilyen jellegű juttatást adni. Korábban a VS cikke nyomán kényszerült két minisztérium is arra, hogy a törvényt betartva kivezesse ezeket a juttatási formákat a rendszerből.

Az ügynökség 126 munkatársa az év utolsó hónapjában kapta meg a rekreációs hozzájárulást, együttesen nettó 31 500 000 forintot, vagyis ennyivel töltötték fel a Széchenyi Pihenőkártyájukat.

Az Eximbank, a Mehib és a HIPA a társaság 2015. év végi eredménye alapján adhat prémiumot a munkavállalói számára, ha költségvetésében van rá forrás. Az esetleges prémiumok mértékét teljesítményértékeléssel határozzák meg – közölte a minisztérium.


Többnyire teljes titoktartás

A Honvédelmi Minisztérium válasza szerint a tárca vezetősége úgy döntött, idén év végén a kormányzati szolgálati jogviszonyban álló munkavállalók munkájuk elismeréseként egyszeri, 100 000 forint összegű ajándék Erzsébet-utalványt kapnak.

Az Igazságügyi Minisztérium, a tárca háttérintézményei, valamint a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok munkatársai év végi jutalomban, illetve prémiumban nem részesültek és nem részesülnek – szólt az IM válasza, de hozzátették: vezetői döntések alapján az intézményeknél Erzsébet-utalványokat osztottak ki a dolgozóknak. Ennek összegét nem közölték.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma arról tájékoztatott, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény tartalmazza a jogszabály alapján megállapítható egyéb juttatások körét. „Ezek között év végi jutalom, pulykapénz, 13. havi bér, illetve prémium nem szerepel, így ilyen kifizetés az Emmiben nem történt.”

A többi minisztérium válaszra sem méltatta kérdésünket, pontosabban a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól és a Földművelésügyi Minisztériumtól egy sablonszöveget kaptunk, amely a következőkről szól:

A kormánytisztviselőkre vonatkozó törvényes juttatásokon felül semmilyen extra jutalom nincs a minisztériumokban, jogilag „év végi jutalom” sem létezik. A kormánytisztviselőknek (a jubileumi jutalmakon kívül) kizárólag teljesítmény alapján adható jutalom, hogy az év melyik szakában kerül erre sor (év elején, az év közepén vagy év végén), az a munkáltatók egyedi döntése. Az állami vállalatokra teljesen más szabályok vonatkoznak. A kormány a közelmúltban alakította át az állami cégvezetők bérezését. Fontos változás, hogy a jelenlegi prémiumok jelentős részét be kell építeni az alapbérbe, veszteséges éves működés esetén viszont nem fizethető prémium stb.

Ehhez képest a Bors azt a választ kapta az agrártárcától, hogy munkatársaik fejenként nyolcvanezer forint értékű Erzsébet-utalványt kaptak, az állami vezetők és a kormánytisztviselők itt sem részesültek a juttatásból. Ennél bőkezűbb a Nemzetgazdasági Minisztérium, ahol a lap szerint nettó 130 ezer forint volt a karácsonyi jutalom. Az Index azt a választ kapta a Miniszterelnökségtől, hogy „egyéb juttatásként” a dolgozók 200 ezer forintot kaptak, természetesen Erzsébet-utalvány formájában.

Nem klasszikus év végi prémium, ugyanakkor fontos tétel az az összeg, amelyet a kormányzat azon dolgozói kaptak, akik az uniós támogatások menedzselésében vettek részt. A most záruló 2007–2013-as keret sikeres lehívása esetén ugyanis nyolchavi bónuszt ígértek a nagyjából kétezer munkatársnak, és mivel a százszázalékos kifizetés megtörtént, így egy dolgozó átlagosan 1,3 millió forintot kapott a Világgazdaság információja szerint. Ez a tárcák büdzséjét 3 milliárd forinttal terhelte meg.