Járókerettel nem lehet dolgozni

Fotó: MTI / Balogh Zoltán

-

Nincs túl sok realitása annak, hogy nyugdíjunkat majd ilyen-olyan munkákkal fogjuk kiegészíteni. A statisztikák szerint erre gyakorlatilag nincs esély, mert sem az erő, sem a képesség, sem a munkahely nem biztosított 65 év felett.


Majd dolgozom nyugdíj mellett – hangzik el egyre gyakrabban a megoldási javaslat az időskori járadék kiegészítésére. Nem is meglepő. Az átlagkeresethez mérve az átlagnyugdíj jóval az alatt a szint alatt van, amiből az aktív években megszokott életszínvonalat fenn lehet tartani. Míg az átlagbér nettó 177 ezer forint, a most belépők számára az átlagnyugdíj ennek mindössze 66 százaléka, 119 ezer forint. S bár a nyugdíjas háztartások kevesebből kijönnek – nem kell gyerekeket eltartani, lakáshitelt fizetni –, ennyivel kevesebb már bajosan elég a modern nyugdíjasnak. Hiszen ugyanúgy költ szórakoztatóelektronikára, járna nyaralni, étterembe, színházba. S ehhez már kell a kiegészítés.


Nyomjuk a gázt, de köhög a motor

De honnan? Az OTP öngondoskodási indexe szerint a magyarok mindössze 18 százalékának van nyugdíjcélú megtakarítása. A megtakarítási hajlandóság az évek előrehaladtával nő ugyan, ám a nyugdíj előtt állók kétharmada mindenfajta kiegészítés és felhalmozott vagyon nélkül zárja le az aktív éveket.

A további munkavállalás jól hangzik, valójában azonban alig jelent megoldást.


Az agyunk egyszerűen becsap bennünket

– mondta Fábián Tamás pszichológus. Harmincévesen úgy gondoljuk, hogy ahogyan most, úgy évtizedekkel később is lesz erőnk, energiánk, s képesek leszünk dolgozni. Valójában azonban a nyugdíjas évek elején már messze nem tudunk annyit teljesíteni, a munkavállalás pedig inkább nyűg lesz – magyarázta Fábián.


Nem lesz elég, akárhogy számolnak


Arról nem beszélve, hogy a korral egyre több és egyre súlyosabb betegségek alakulnak ki, vagyis a magyarok többsége az utolsó munkahelyi éveit már kisebb-nagyobb betegségekkel küzdve tölti el. Mint arra Krémer Balázs demográfiakutató idősödést vizsgáló kutatásaiban rávilágított: nincs reális esélye annak, hogy a magyarok akár 70 éves korukon túl is tömegével dolgozhassanak, egyszerűen


sokkal hamarabb megy tönkre a szervezet,

sokkal nagyobb erőfeszítést jelent a munkavégzés – főleg a férfiaknál, ahol aggasztóan magas az 50-60 évesek halálozási aránya.


Kevesek luxusa a nyugdíjas munka

Nemcsak az teszi nehézzé a nyugdíjaskori munkavállalást, hogy a test már nem bírja a strapát – fizikai munkát eleve nem lehet már idős korban végezni. Magyarországon nincs kultúrája sem a részmunkaidős, sem az otthoni munkavégzésnek, vagyis valaki vagy teljes állásban robotol, vagy nem kap munkát. Márpedig 60-65 év felett ez már nem várható el. Arról nem beszélve, hogy már 55 éves kor felett is rendkívül nehéz elhelyezkedni, ez az egyik legveszélyeztetettebb korcsorport a munkaerőpiacon.

A statisztikák azt mutatják, hogy 64 éves kor felett mindössze 38 ezren vállalnak munkát – a KSH nem méri a nyugdíjas és nem nyugdíjas munkavállalókat külön, jobb híján a korcsoportok szerint lehet megbecsülni a nyugdíj mellett dolgozók számát. A 38 ezer fő rendkívül alacsony a kétmillió főt is meghaladó nyugdíjasi körhöz mérve. Vagyis kijelenthető, hogy nem működik, nem lehet biztosan az időskori munkavállalás lehetőségével számolni.


nyugdíjas, idősek, elöregedő társadalom

A magyar nőké még csak-csak, de a férfiak fizikai állapota nagyon rossz a nyugdíjkorhatáron túl


Azt sem lehet megállapítani, hogy a nyugdíj mellett munkát vállalók miért dolgoznak: mert kell, vagy mert jólesik. Mint azt Ertl András, a GfK menedzsere mondta egy minapi rendezvényen, jövedelem szerint csoportosítva a nyugdíjasokat az látszik, hogy a legkisebb és a legmagasabb jövedelemmel rendelkezők körében a legnagyobb a munkabér aránya a nyugdíjhoz képest.

Vagyis a legszegényebbek és a leggazdagabbak dolgoznak leginkább nyugdíj mellett. Bár ez meglehetősen erőteljes leegyszerűsítés, vélhetően az alacsonyabb jövedelműek inkább azért dolgoznak, mert muszáj, a jobb módúak pedig kedvtelésből – mondta Ertl. Az átlagnyugdíjas pedig alig, járandóságát kevesebb mint kétezer forinttal egészíti ki havonta – szemben a legszegényebbekkel, ahol a havi 4500 forint átlagos munkajövedelem a nyugdíj tíz százalékát is meghaladja.


Későn kapunk észbe

Összességében nem reális az a várakozás, hogy majd a sírig dolgozunk, mert a statisztikák szerint erre nem képesek tömegével az idősödő emberek, és a munkaerőpiac sem képes felszívni a nyugdíjas munkavállalókat. A nyugdíj-kiegészítést így célszerű még az aktív évek alatt elkezdeni.

Kényelmes megoldás erre a nyugdíjpénztári tagság, s ez is a legnépszerűbb ilyen célú öngondoskodási forma – összesen egymillió főt is meghaladja a teljes taglétszám. Ám még ez sem túl nagy mennyiség, hiszen összesen hatmillió aktív korú él az országban, közülük négymillió a munkavállaló.


Magán- vagy önkéntes nyugdíjpénztár. Minél hamarabb!


A magyarok nagyon későn, jellemzően 40 éves koruk után döbbennek rá, hogy valamit csinálni kell. Míg a 24–29 éves korosztály negyedének van valamilyen nyugdíjcélú megtakarítása, ez az arány az évek előrehaladtával hirtelen megugrik. A 40–49 évesek 54 százaléka, az ötven felettieknek pedig majd kétharmada birtokol valamilyen megtakarítást. A cél az volna – mondta Nagy Csaba, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója –, hogy ezt a döntést minél fiatalabb korban meghozzák a munkavállalók, hiszen 30 év alatt sokkal kisebb erőfeszítésbe kerül a vagyonfelhalmozás, mint ha az utolsó öt-tíz évben kellene behozni a lemaradást.