James Bond sosem volt ekkora idióta – a legviccesebb kémvígjátékok

Forrás: UIP-Duna Film

-

Az U.N.C.L.E. emberében két stílusos és laza kém húzza egymást, miközben mellékesen megmentik a világot. Guy Ritchie filmje apropóján összegyűjtöttük a tíz kedvenc kémvígjátékunkat. Fülöp-szigeteki törpék és Bill Murray is eszünkbe jutottak, de az Austin Powers-sorozatot mellőztük, szerintünk az nem vicces.


Az ember, aki túl keveset tudott (The Man Who Knew Too Little, 1997)

Bill Murray-nek nem kell csinálnia semmi különöset ahhoz, hogy vicces legyen, elég, ha csak fapofával néz maga elé, és máris garantált a szórakozásunk. A Hitchcock-klasszikus címét kifordító komédiában ő Wallace, a suta amerikai nagybácsi, aki londoni vakációra látogat az öccséhez, de belekeveredik az angol és orosz titkosszolgálatok összeesküvésébe. Murray figurája semmit és semmihez sem ért, de ez bizonyul a legnagyobb fegyverének: mindenki azt hiszi, hogy csak játssza az ostoba átlagembert, és valójában James Bondot megszégyenítően profi. Képtelenek elhinni, hogy Wallace tényleg ennyire hülye.



Kémkölykök (Spy Kids, 2001)

Az ígéretesen induló Robert Rodriguez az évek során sajnos ledolgozta magát középszerű rendezővé. A lejtőn gyerekeinek – és időnként gyerekeivel közösen – készített ifjúsági filmjeivel indult el, mint amilyen a Kémkölykök-sorozat. Az első rész ugyanakkor még egyáltalán nem volt rossz, a címszereplők inkább aranyosak, mint idegesítők, a szüleiket játszó Antonio Banderas és Carla Gugino pedig iszonyú szexik, izzik közöttük a levegő. Az idióta főgonoszt (Alan Cumming) és emberméretű hüvelykujjakból álló seregét viszont jobb minél előbb elfelejteni.



Casino Royale (1967)

Elvileg ez a legendásan nehezen összehozott produkció lett volna az első James Bond-film 1960-ban, csak aztán a producer nem tudott megegyezni a többi Ian Fleming-regény jogaival rendelkező Albert Broccolival. Végül hét évvel később mutatták be a filmet, James Bond-paródiaként, amelyben egyszerre hat színész bújik a 007-es bőrébe, például David Niven, Ursula Andress vagy a fináléban előkerülő Woody Allen.

Mai szemmel nézve még mindig szórakoztatóak a szürreális díszletek és a dilis történet. Nem véletlen, hogy a sztorinak nincs értelme: Orson Welles – aki egy kis mellékszerepre ugrott be – azt nyilatkozta, hogy egy nap az általa megismert rendezőt kivezették a forgatásról, és két perccel később egy másik ajtón bejött az új rendező, aki folytatta a munkát, mintha mi sem történt volna.



Top Secret! (1984)

Természetesen az Airplane!-t és a Csupasz pisztolyt jegyző ZAZ-trió tagjainak (Jim Abrahams, Jerry Zucker és David Zucker) is muszáj volt kezdeniük valamit a kémfilm műfajával. A Top Secret!-ben egyszerre parodizálták a negyed századdal korábban készült, Elvis Presley-féle rágógumi-musicaleket és a hidegháborús feszültségre építő mozikat – az amerikai főhős, egy Nick Rivers nevű rockénekes (Val Kilmer) Kelet-Németországban szerencsétlenkedik. Egymást érik a hülyébbnél hülyébb epizódok, itt van például az alábbi, svéd könyvtárban játszódó jelenet, amelyet visszafelé vettek föl, ettől annyira furcsa és vicces a végeredmény:



Bosszúállók (Avengers, 1998)

Nem szuperhősfilmről van szó, hanem a klasszikus angol tévésorozat egész estés adaptációjáról, amely méltatlanul nagyot bukott a kilencvenes évek végén. Igaz, hogy a történet kissé szétesik, de a főszereplők miatt mindenképp érdemes adni egy esélyt a filmnek. Ralph Fiennes a hűvös brit úr kifogástalan paródiáját nyújtja (még egy száguldó kocsiban is képes halálos nyugalommal elfogyasztani a csésze teáját), és remekül kiegészítik egymást Uma Thurman talpraesett ügynöknőjével. Sean Connery is élvezettel játssza az őrült tudóst, akinek mesterterve, hogy az időjárás befolyásolásával akarja zsarolni a nagyhatalmakat.



Az oroszlán ugrani készül (1969)

A magyar James Bond-paródiában Bujtor István alakítja Menő Fejet, az ellenállhatatlan titkosügynököt, aki egy nagyon veszélyes méreganyagot akar megszerezni a Harmadik Birodalom egykor nagy tekintélyű orvosától. Nincs egyedül, néhány fiatalabb náci is a szerre hajt, de csak Menő Fejnek vannak olyan klassz kütyüi, mint a halálfejes pipába szerelt hangfelvevő, ezért ő kerül ki győztesen a versenyből. A háttérben nehezen megfejthető okból folyton az Illés együttes Miért hagytuk, hogy így legyen? című slágere szól.



Kémek, mint mi (Spies Like Us, 1985)

A nyolcvanas években Chevy Chase és Dan Aykroyd voltak Hollywood sztárkomikusai, első közös filmjükben pedig botcsinálta kémeket alakítottak. A titkosügynök-vizsgán találkoznak, ahol Chase karaktere átlátszó módszerekkel próbál csalni, ugyanis azt sem tudja, hogy mit jelent a KGB, nemhogy képes lenne megvédeni a hazáját a kommunistáktól. Ám figyelemelterelésként mégis a két idiótát küldik a Szovjetunióba, akik a maguk szerény eszközeivel próbálják megnyerni a hidegháborút.

A film valójában szkeccsek sorozata: az egyikben hőseink műteni próbálnak – persze ehhez sem értenek –, a másikban sietve szerelmeskednek az orosz kémnőkkel, mert azt hiszik, atomháborút robbantottak ki.



Johnny English (2003)

Mi történik, ha Mr. Beantől elveszik a kisautóját és Teddy maciját, méregdrága öltönyt adnak rá, és megkérik, hogy szuperkémként mentse meg a világot? Hát az, hogy elbénázza az összes akciót, akaratlanul is nagyobb veszélyt jelent a kollégáira, mint a bűnözőkre, és teljesen hülyét csinál magából.

Rowan Atkinson magánszámai (az izomlazítótól szétesett English táncjelenete különösen emlékezetes) mellett a főgonosz, John Malkovich ripacskodása is vicces, Peter Howitt remek tempójú, elegáns rendezése pedig össze tudja tartani a burleszkjeleneteket. És akkor Robbie Williams stílusos főcímdaláról nem is beszéltünk.



A kém (Spy, 2015)

Ez a budapesti és balatoni helyszíneken forgatott, pörgős és felszabadult vígjáték (kritikánk) azért sikerülhetett jól, mert végre hagyták érvényesülni Melissa McCarthy-t. Hollywood manapság legviccesebb színésznőjét leginkább Judd Apatow-filmek mellékszerepeiből lehet ismerni, A kémben viszont ő áll a középpontban: egy Susan nevű vérprofi titkosügynököt játszik, akit a főnökei levegőnek néznek amiatt, mert nő és ráadásul duci.

Ám amikor a sármos James Bond-klónt (Jude Law) küldetés közben lelövik, Susannek kell körbeutaznia a világot, hogy meghiúsítson egy atombomba-adásvételt, válogatott szidalmakkal alázzon porig mindenkit, aki be mer szólni neki, és levakarja magáról nárcisztikus, de teljesen hasznavehetetlen kollégáját (Jason Statham).



Csak térdig érsz, avagy Araszországból szeretettel (For Your Height Only, 1981)

Minden idők legsúlyosabb James Bond-paródiája a Fülöp-szigeteken készült, egy Weng Weng nevű törpe színész főszereplésével, aki bizonyára a filmtörténet legalacsonyabb akcióhőse (mindössze 83 centi ). Kár lenne bármit is mondani a film történetéről, legyen elég annyi, hogy Weng Weng ellensége is apró termetű és nagyon elszánt, de a főhős végül mini-jetpackkel odarepül a főhadiszállására, és legyőzi.

A tökéletes magyar cím nem hivatalos, egy éjféli vetítés miatt született meg, de pontosan kifejezi, mit kell várnunk ettől a produkciótól. Egyébként a főszereplőről két éve forgatott dokumentumfilmet egy ausztrál videotékás, a Weng Weng nyomábant az idei Titanic Filmfesztiválon is vetítették.



Kövesd a VS.hu kultúrarovatát a Facebookon!