Jaj annak, aki nem fideszes polgármestert választ

Fotó: VS.hu / Adrián Zoltán

-

A 2010-es önkormányzati választás óta hirdetik kormánypárti politikusok, hogy okosan kell választani, mert ezen múlhat, egy településnek lesz-e esélye a fejlődésre, vagy sem. Megnéztünk két, egymástól néhány kilométerre lévő kisvárost, Hajdúdorogot és Nyíradonyt, hogy tényleg igaz-e a tétel. Egyiknek fideszes, másiknak szocialista a polgármestere. A különbség ordító.


Nagyjából egy évvel a 2014-es önkormányzati választás után, tavaly szeptemberben döntötte el Óbarok független polgármestere, Borbíró Mihály, hogy lemond a posztjáról. A feol.hu-nak adott interjúban ezt azzal indokolta, hogy a településnek az elmúlt években egyetlen fejlesztési forrás sem jutott. A hír azért különösen érdekes, mert Óbaroktól mindössze néhány kilométerre található Felcsút, Mészáros Lőrinc faluja, ahová viszont dőlt az állami és az európai uniós pénz: a településen stadion és kisvasút is épült.


Egyre inkább politikafüggő a források elérhetősége, s velem, a függetlennel szemben nincs bizalma a kormányzatnak. Miattam ne kerüljön a település hátrányos helyzetbe, kapjon lehetőséget olyan jelölt, akinek nagyobb az esélye a bizalomra

– nyilatkozta a harmadik ciklusát töltő óbaroki polgármester. Tavaly az óvoda konyhájának felújítására kértek 10 millió forintot az államtól, útépítésre pedig további 15 milliót, mindkét pályázatot – forráshiányra hivatkozva – elutasították. A polgármester ezt azóta sem fogadja el magyarázatként, noha elismeri, akkor sem volt sokkal több pénze a falunak, amikor a szocialisták kormányoztak: „még egy fűkaszát sem sikerült nyernünk egy kicsi pályázaton” – nyilatkozta a megyei lapnak.

A VS.hu is kereste Borbíró Mihályt, szerkesztőségünknek röviden csak annyit mondott, hogy „ennek így tovább nincs értelme”, vagyis továbbra is kitart a lemondás mellett. Elmondta még, hogy már a 2014-es önkormányzati választás kampányában hallani lehetett, okosan kell választani, mert ezen múlik, hogy egy településnek lesz-e esélye a fejlődésre, vagy sem. „2015 ezt bizonyította, pedig higgye el, nem üvegpalotát szeretne a falu” – tette hozzá.

Kövér László nem olyan rég, a salgótarjáni időközi polgármester-választás kampányában kijelentette, „ha a salgótarjániak gyermekeik, unokáik számára élhető jövőt szeretnének, nem szabad hibát elkövetniük az időközi választáson”.

Ezek után megnéztük, mennyivel ér többet egy olyan ember a kormányzat szemében, akinek a települése kormánypárti vezetésű. Röviden: többszörösen.


Városközpont Nyíradonyban


A Hajdú-Bihar megyei Nyíradonyban 7800-an laknak. A város korábbi fideszes polgármestere, Tasó László sokmilliárdnyi fejlesztési pénzt hozott a városnak: épült sportcsarnok, uszoda, Trianon-emlékpark, kerékpárút, kicserélték a vízvezetéket, középületeket újítottak fel, a parkokba virágokat ültettek.


Városközpont Hajdúdorogon


Nyíradonyt csak néhány kilométer választja el Hajdúdorogtól, ahol 2006 óta az MSZP-s Csige Tamás a polgármester, és nem épült sem új fürdő, sem sportcsarnok, sem műfüves pálya.


Tiszta retró

– mutatja a hajdúdorogi strand tanmedencéjét a polgármester, aki legutóbb 2012-ben került a lapok címoldalára, miután kiretusálták a helyi lapból. Csige Tamás gyerekek egy csoportjával pózolt a kistérségi mesefesztivál megnyitóján, és a Népszabadság szerint a fideszes többségű képviselő-testület úgy akart kiszúrni a szocialista polgármesterrel, hogy kiretusáltatta az újságból.


Hajdúdorog, Nyíradony, Pályázat, Riport,

Fokozatosan lejtő tanmedence a hajdúdorogi strandon


A fokozatosan mélyülő medencében csak strandidőben jöhet szóba az úszásoktatás. Az egyébként termálvizes strandon a tanmedencén kívül két másik medence is van, ezek közül az egyik betonos, a ’70-es évek végén, társadalmi munkában építette a város, azóta is évente meszelik.


Hajdúdorog, Nyíradony, Pályázat, Riport, Termál fürdő


Köré, a zöldbe álmodta Csige Tamás a hajdúdorogi Disneylandet, egy népmesei parkot Jancsival és Juliskával, kemencével és vasorrú bábával, csak pénz nincs rá. Gondban van a strandon lévő kisebb tóval is, nem tudja, mihez kezdjen vele. Amúrt és busát telepítettek bele, a polgármester szerint mégis inkább csónakázótóról, nem pedig horgásztóról van szó. – Hol vannak a csónakok? – kérdezem, mire ő gyorsan válaszol: - Csónakok még nincsenek, de a lehetőség adott.


Hajdúdorog, Nyíradony, Pályázat, Riport,

Egymilliárd forintnál is többet költöttek a nyíradonyi rendezvénycsarnokra


Nyíradonyban emléktábla hirdeti, hogy az állam is hozzájárult a Harangi Imre Rendezvénycsarnok megépítéséhez. Az építkezés az első Orbán-kormány idején indult, az épületben, amely rendezvényközpont, sportcsarnok és uszoda is egyben, ezer ember fér el. A fejlesztésre 13 évvel ezelőtt 1,150 milliárd forintot szántak, az állam 600 milliót adott. Csakhogy gyorsan kiderült, az önkormányzatnak nincs miből fizetnie a medencék fűtését, az uszoda 2 évre bezárt, amivel – mint utóbb kiderült – havi 1,5 milliót takarítottak meg. Az uszoda azóta ismét működik, ottjártunkkor az úszómesteren kívül egyetlen ember tempózott a feszített víztükrű medencében.


Hajdúdorog, Nyíradony, Pályázat, Riport,

Fedett uszoda feszített víztükörrel Nyíradonyban


Az uszoda bejáratával éppen szemben épült egy nemzeti emlékhely, középen három méter magas bronz turulmadárral. A szoborparkot a fővárosi Hősök tere ihlette, Attila hun fejedelem mellszobra mellé minden évben egy magyar vagy erdélyi uralkodó mellszobrát állítják.


Hajdúdorog, Nyíradony, Pályázat, Riport,

A turulmadáron kívül eddig négy mellszobor került a parkba


„Átmegyünk tökön-paszulyon” – mondja többször is a hajdúdorogi polgármester, miközben átvágunk a főtéren. A tér jellegzetessége, hogy csak félig sikerült letérkövezni, menet közben elfogyott a pénz. A Zsolnay-kútig kitartott a betonkocka, Bocskai lovas szobra köré már csak gyöngykavics jutott, odébb már az se, csak a puszta föld.


Hajdúdorog, Nyíradony, Pályázat, Riport,

Hajdúdorogon abból is vita volt, hogy milyen szobrot állítsanak Bocskainak. Mára megszokták a lovas szobrot


Nyíradonyban közvetlenül a polgármesteri hivatal előtt van a főtér, térkő mindenütt, amíg csak a szem ellát. A betonkockákból jutott a közeli kisebb terekre, pihenőparkokba is.


Hajdúdorog, Nyíradony, Pályázat, Riport,

Nyíradony, térkőnagyhatalom


Van itt művelődési ház és szabadtéri színpad, amiről Hajdúdorogon csak álmodnak. Ott a fiatalok, ha szórakozni akarnak, mehetnek az egykor szebb napokat látott moziba vagy valamelyik kocsmába.


Hajdúdorog, Nyíradony, Pályázat, Riport,

A mozi még működik, noha műsor nincs a hirdetőtáblán


Sós Feri a régiós celeb

– mondja a polgármester, majd panaszosan hozzáteszi, a mulatós zenészt felkapta a média, megugrott az ára, nehezen tudják a dorogiak megfizetni.

Sportolni sem könnyű a kisvárosban: tornacsarnok nincs, az iskolának van ugyan egy tornaterme, 1975-ben épült, azóta nem volt felújítva.


Hajdúdorog, Nyíradony, Pályázat, Riport,

Ilyen pályán zajlik a mindennapi testnevelésóra Hajdúdorogon


Focizni a városi pályán lehet.


Hajdúdorog, Nyíradony, Pályázat, Riport,

Edzésenként 500 forintot kapnak a hajdúdorogi focisták, ha elmennek az edzésre. Itt gyakorolhatnak hetente kétszer


„Ez a mi Pancho-arénánk” – mutatja a polgármester. A benzinkútról nyílik a bejárat, parkoló nincs, ha meccs van, a környező utcákban állnak az autók. A parkoló nemcsak itt, hanem a város központjában is csak egy álom egyelőre.


Hajdúdorog, Nyíradony, Pályázat, Riport,

Nyíradonyban betonos a városközpontban a parkoló


Nyíradonyban egyetlen autó sem áll a gondosan felfestett parkolóban. Ahogyan a játszótér is érintetlen. A közelben teniszpálya és műfüves pálya is van.


Hajdúdorog, Nyíradony, Pályázat, Riport,

Mintha csak most adták volna át a játszóteret Nyíradonyban


Hajdúdorog, Nyíradony, Pályázat, Riport,

Hajdúdorogon „kicsit” korábban, 10 évvel ezelőtt, azóta nem nyúltak hozzá


Játszótér Hajdúdorogon is van, tíz éve épült, azóta nem vettek oda új játékot. Teniszpályát és műfüves focipályát felesleges a városban keresni, nincs. Ahogyan nincs ipari park és elfogadható szálláshely sem. A strand melletti Dollár Panzió ma már munkásszálló, nyáron román és ukrán napszámosok lakják. A városban ugyanis alig találni valakit, aki hajlandó napi tíz órában, óránként 500 forintért dolgozni a földeken. A városban még így is a mezőgazdaság a húzóágazat, közben a munkanélküliség évtizedes csúcsot döntött, aki tehette, külföldre ment dolgozni.

A hajdúdorogiak a 2012-es adósságkonszolidációval sem jártak olyan jól, mint a nyíradonyiak. Utóbbiak előkelő helyet foglaltak el a megyei adósok toplistáján: 1 milliárdos tartozást halmoztak fel, aminek 70 százalékát átvállalta az állam. Hajdúdorognak nagyjából 100 millió forintos hitele volt, és az önkormányzat azt a pénzt is az óvoda, az iskola és a bölcsőde bővítésére költötte, nem pedig működésre.


Hűtőt nem tudom, mikor vettem utoljára

– sóhajt fel Csige Tamás. Az iskola ebédlőjére kellene a legtöbb pénz. Tavaly lehetett pályázni közétkeztetés fejlesztésére, Hajdúdorog 33 milliót kért, egy fillért sem kapott.


Hajdúdorog, Nyíradony, Pályázat, Riport,

Konyhafelszerelésekre kellene a pénz


„Hét éve kilyukadt egy üst, akkor vettünk egy használtat. Páraelszívó nincs, ha az asszonyok sütik a fánkot, az utca túloldalán is megérzem, tudom, hogy aznap érdemes átmenni” – üti el viccesen a polgármester, noha nem sok oka van az örömre, tavaly három jogcímen lehetett állami támogatást szerezni, és Hajdúdorog egyik pályázaton sem nyert. A közétkeztetésen kívül kértek pénzt, 19,9 millió forintot egy műfüves pályára, és térfigyelő kamerákra 15 milliót. Nem kaptak.

Nyíradonyban van térfigyelő kamera, és óvodai kapacitásbővítésre is nyertek 2015-ben 37,5 millió forintot.


Tényleg pofára megy a pofapénz?

Év végén rendkívüli önkormányzati támogatásként Hajdúdorognak 4 millió forint jutott, Nyíradonynak 90 millió. Csige Tamás máig nem tudja, hogyan lehetséges az, hogy 60 milliót kértek és 4 milliót kaptak. Ő meglepetéscsomagnak hívja az év végi költségvetési kisöprést, míg mások csak „pofapénznek”. Az általunk megkérdezett polgármesterek szerint a bírálatnál kevésbé mérvadó a szakmaiság, a rászorultság mértéke – a jobb kapcsolatokkal rendelkezők, a tűzhöz közelebb állók évek óta többet kapnak.


Nem véletlenül lett a támogatás „Lamperth-forint”, majd „Bajnai-fillér”, később „Varga-peták”. A „pofapénzt” 2000-ben ítélték oda először az önkormányzatoknak, és az Állami Számvevőszék már 2001-ben megállapította, hogy a támogatások jó részét „nem objektív alapon osztották el”.


Közmunka, Hajdúdorog

„Értelmes” közmunka: előbb feltörik a betont, majd újrarakják térkövekkel


Így marad a helybeliek találékonysága: Hajdúdorogon például elbontják a romos épületeket, feltörik a betont, a téglából kerítés, a betonból térkő lesz. Ami marad, a törmelék, azzal pedig a földutakat szórják le, hogy ne legyenek akkora gödrök, hogy „egy kismalac is elveszik benne”.

Kerestük a nyíradonyi polgármestert is, hogy a településnek juttatott fejlesztési támogatásokról érdeklődjünk. Kondásné Erdei Mária azóta sem válaszolt.