Izomból meghúzták a nadrágszíjat az egyetemi kancellárok

Fotó: MTI/MTVA / Illyés Tibor

-

Felére csökkentették a felsőoktatás lejárt tartozásait. A szaktárca elégedett is velük, de azért készül egy átfogó értékelés is róluk, ami a fizetésükre is hatással lesz.


Beváltották a hozzájuk fűzött várakozásokat a felsőoktatási intézmények kancellárjai. A VS.hu birtokába jutott összesítés szerint a tavaly kinevezett gazdasági vezetők legtöbbje orvosolni tudta a rá bízott egyetem vagy főiskola finanszírozási gondjait.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) készült, a Magyar Államkincstár adataival is összevágó értékelés szerint a 29 állami egyetem és főiskola összes lejárt tartozásállománya kevesebb mint felére csökkent egy év alatt, és a legnehezebb helyzetben lévő intézmények gazdálkodása szintén fejlődési pályára állt.

A hagyományosan legnagyobb adóssággal bíró, klinikával rendelkező négy orvosegyetem közül a Szegedi, a Pécsi és a Debreceni Egyetem lejárt tartozásállománya is leapadt: utóbbié például az egy évvel ezelőtti 5 milliárdról 1 milliárd alá.

A legnagyobbat Szász Károly, az egykori Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének volt elnöke lendítette a rá bízott Semmelweis Egyetem helyzetén: az intézmény 2014 szeptemberében még 4 milliárdnyi lejárt tartozást görgetett maga előtt, idén szeptemberre viszont 500 millió forint alá tornázta ezt, év végére pedig egyensúlyi költségvetést ér el.

Az egy éve bevezetett kancellári rendszer és az egyes kancellárok értékelése információink szerint már javában zajlik a minisztériumban, és év végre le is zárul. Ekkor kapják meg a minisztertől új, egy évre szóló céljaikat és ekkor vizsgálják felül a kinevezésükkor egy évre megállapított illetményeiket is. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a kancellárok díjazásával nem fukarkodott az Emmi : a tavaly kinevezett gazdasági vezetők általában 1,5 - 2 millió forint között keresnek, a rekorder, Szász Károly pedig 2 millió 231 ezer forintot vihet haza havonta, ami mellé szolgálati autó is dukál.

A kancellárokat úgy tudjuk, már fél év elteltével is értékelték az Emmiben. Az értékeléshez nemcsak objektív szempontokat – például az intézmények tartozás- és készpénzállományát, pályázati hatékonyságát – vették figyelembe, hanem azt is, hogy milyen a viszonyuk az adott intézmény rektorával, az ott dolgozókkal, illetve a fenntartó minisztériummal.

Egy az értékelést ismerő minisztériumi forrásunk megfogalmazása szerint „különböző minőségben dolgozó” kancellárok vannak az intézményeknél, de akkora gond a gyengébbek közül sincs senkivel, hogy a visszahívásán kellene gondolkodni.

A kancellári rendszer indulásakor számos bírálat érte az Emmit, illetve a vezetői pályázatokról végső döntést hozó miniszterelnököt, hogy több egyetemen és főiskolán a kormánypártokhoz vagy kormányközeli cégekhez köthető jelölt nyerte el a pozíciót. Tovább erősítette az aggályokat, mikor kiderült, hogy az „ejtőernyős” kancellárok jó része kínosan gyenge pályázattal lett befutó. Az egyik ilyet Szentendre volt fideszes polgármestere, Dietz Ferenc nyújtotta be; ehhez képest, úgy tudjuk, a volt politikust a kifejezetten jól teljesítő kancellárok közé sorolta az értékelés.