Itt az újabb fordulat a szentendrei híd 23 éve húzódó ügyében

Fotó: wikimedia / Dvornik Gábor

-

Végtelen történetté válhat a szentendrei-szigeti kis híd, miután egy bírósági döntés nyomán visszakerült a Megyeri híd építési engedélyébe az a feltétel, hogy a létesítményt nem lehet véglegesen forgalomba helyezni a Szentendrét a szigettel összekötő híd nélkül. A gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy újra kezdődhetnek a tárgyalások az állam és a szigetmonostori önkormányzat között a Szentendrét a Szentendrei-szigettel összekötő átkelőről.


A közigazgatási bíróság hétfőn jogerősen úgy döntött, hogy a kis hidat jogszerűtlenül vette ki az állam a Megyeri híd környezetvédelmi engedélyéből.


A kis híd továbbra is környezetvédelmi, és így építési engedélyben kikötött feltétel,

– közölte a szigetmonostori híreket feldolgozó szimon.hu blogon Horváth P. András, az önkormányzatot képviselő ügyvéd.

A VS.hu megkereste Horváth P. Andrást, aki elmondta, hogy a bíróság azért helyezte hatályon kívül az állami határozatot, mert megítélése szerint a jogszabályi háttér nem teszi lehetővé, hogy az időközben átalakult hivatalok a korábbi építési engedélyt módosítsák.

Szigetmonostor álláspontja szerint a döntés azt jelenti, hogy visszaáll az eredeti helyzet, vagyis a Megyeri híd – és vele az M0-s autópálya – nem kaphat végleges forgalomba hozatali engedélyt, amíg nem épül meg a kis híd.

Az ügyvéd azt nem tudta megmondani, ez mikor történhet meg, viszont megerősítette: a bírósági határozat jogalapot teremt arra, hogy újrakezdődjenek a tárgyalások az állam és Szigetmonostor önkormányzata között.


Komp vs. kis híd

Most a Szentendrei-szigetet egyetlen híd köti össze a Duna másik partjával, és az is csak az egyik oldalon, Tahitótfalunál. A váci oldalra kizárólag komppal lehet eljutni, és ugyanez a helyzet a szentendrei oldalon a Megyeri hídtól északra. A sziget lakosai szerint a komp drága, körülményes és lassú.

Az új kis híd sem tenné lehetővé az eljutást a Duna szentendrei oldaláról a vácira, mert erre a szigeten található, a fővárost ellátó ivóvízbázisok védelme miatt nincs is lehetőség, de megkönnyítené, illetve lerövidítené a Budapestre utazást. Erre a Szentendrei-sziget lakosainak azért lenne szükségük, mert jelentős részük nem helyben dolgozik, illetve tanul.

Az autós hídnak kezdettől vannak ellenzői is, akik attól tartanak, hogy a növekvő forgalom tönkreteszi a helyi, szinte érintetlen élővilágot.



23 éve álmodnak a kis hídról

A híd léte vagy nemléte 1992 óta kérdés, vagyis azóta, hogy megkezdődött a Megyeri híd megépítésének előkészítése.

1994-ben Szigetmonostor – amelynek közigazgatási területén a híd áthalad - akkori önkormányzata úgy döntött, hogy az építkezéshez csak akkor járul hozzá, ha a faluhoz csatlakozás készül.

A feltétel végül formai hibák miatt nem került be az építési engedélybe, viszont az 1999-es, az M0-s autópálya (ehhez tartozik a Megyeri híd) építési engedélyének részét képező környezetvédelmi engedélybe már igen. Ebben szerepel az a kitétel, amely szerint az autópálya megépítésével egyidejűleg


szükséges Szigetmonostor községnek a 11. sz főúthoz kapcsolódó Duna-ági átjárását közúti híd építésével biztosítani.

Az engedély semmit sem mond arról, hogy a hidat hol és hogyan kell megépíteni, az állam viszont a hídfőkkel érintett településektől, vagyis Szentendrétől és Szigetmonostortól várta, hogy megegyezzenek a helyszínről. Szentendre egyáltalán nem akart autós hidat, Szigetmonostor viszont ragaszkodott az autós átkelési lehetőséghez.

A NIF egyébként azt állapította meg, hogy a jelenlegi környezetvédelmi előírások szerint autós hídhoz tulajdonképpen csak egyetlen helyszín jöhet szóba. Ez Budapesthez képest Szentendre után van, távol a Megyeri hídtól. Amelyet 2008-ban átadtak ugyan, de a környezetvédelmi engedélyben szereplő kis híd miatt csak ideiglenesen helyezhették forgalomba.

Az építési engedélyt beszerző Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. 2008-ban még úgy látta, hogy ha a két önkormányzatnak sikerülne a hídfő helyét meghatároznia, akkor 3-5 éven belül elkészülhetne a kis híd is. Az állam azonban időközben rájött, nem biztos, hogy lenne pénze autós hídra, ráadásul, mivel Szentendre amúgy sem fogadta el a lehetséges helyszínt, azt javasolta, hogy inkább gyalogos- és kerékpárhíd épüljön, amely mellé Szigetmonostor és a környező települések 4,5 milliárd forintos kárpótlást kaptak volna.

Szigetmonostoron azonban 2009-ben népszavazás döntött arról, hogy inkább az autós hídra van szükség, mint a kompenzációs csomagra, így a gyalogos híd tervét elvetették. 2008-tól az első per is megindult: Szigetmonostor szerette volna, ha hatályon kívül helyezik a Megyeri híd ideiglenes forgalomba helyezési engedélyét.

A perben végül úgy döntött a Kúria, hogy a híd ideiglenesen maradhat, de végleges engedélyt nem kaphat a kis híd nélkül, melynek „belátható időn belül” meg kell épülnie. Válaszul az Országos Környezetvédelmi Főfelügyelőség 2013. januárjában visszamenőleg kivette a környezetvédelmi engedélyből a kis hidat előíró szakaszt.

Szigetmonostor önkormányzata ezt megtámadta, és a közigazgatási bíróság most – 2015. április 21-én – igazat adott a településnek és jogerősen új eljárásra kötelezte a hatóságot. A döntés azt nem írja elő, hogy hol, mikor és hogyan kell megépíteni a hidat, ahogy erről nem szól az eredeti környezetvédelmi engedély sem.

Az a kis híd története során még sosem derült ki, hogy meddig lehet érvényes egy ideiglenes forgalomba helyezési engedély, és – ad absurdum – mi történik, ha a szabálytengerben elveszve örökre ideiglenes marad.

Az sem világos, hogy az uniós pénzügyi elszámoláshoz – az M0-ás építéséhez ugyanis európai uniós forrásokat is felhasználtak – szükséges-e a végleges forgalomba helyezési engedély. Ha igen, biztosan nem húzható a végtelenségig a hídépítés.