Itt a válasz a kérdésre, hogy lesz-e háború a forintért

Fotó: MTI/MTVA / Gaetan Bally

-

Összecsapás főszereplője lehet a forint. Nem tudni biztosan, képes lesz-e erősödni. Vagy ellenállni a nyomásnak. Több szakértő ezt várja ugyan, de sok függ most Kínától is.


Alaposan összekavarta a piaci viszonyokat a Kínából kiindult tőzsdepánik. Fekete hétfő volt szinte a világ összes fontos részvénypiacán, jelentőset esett a Budapesti Értéktőzsde, és napközben rég nem látott szintekre – az euróval szemben 317 közelébe – gyengült a forint. Hogy ez átmeneti jelenség, vagy egy új világválság kezdete (kedd délelőtt éppen 312 forintnál is olcsóbb volt az euró), arról még egy darabig biztosan elvitatkoznak az elemzők, de az biztos, hogy új szempontokat hoz abba a vitába, amely a forint távolabbi kilátásait latolgatja.


Az elmúlt hetek történései az euró/forint piacán.


Az utóbbi hetekben ugyanis már egyértelműen az volt a többségi elemzői álláspont, hogy Magyarország gazdasági mutatói alapján időszerű lenne, ha az ország kikerülne az úgynevezett bóvli kategóriából, vagyis a hitelminősítők javítanának az ország besorolásán.
  • Immár második éve 3 százalék közeli vagy azt meghaladó mértékben nő a gazdaság,
  • a költségvetési hiány tartósan alacsony,
  • a GDP arányában az államadósság szintje magas, de apad,
  • a külső (deviza-) adósság évi 7-8 százalékponttal csökken,
  • a folyó fizetési mérleg többlete óriási,
  • miközben nemcsak a költségvetés, hanem a jegybank is kellően magas tartalékkal rendelkezik.
És bár egyelőre még nem került sor a várva várt felminősítésre, a hitelminősítők (Fitch Ratings, Moody's, Standard&Poor's) várhatóan ősszel újra előveszik Magyarországot, és a piaci várakozások szerint ekkor végre pozitívan léphetnek.



Ez a lépés – amellett, hogy többek között a kormány is régóta számít rá – más szempontból is igen fontos. Azt jelentené, hogy Magyarország visszakerülne az úgynevezett befektetői kategóriába, és hirtelen egész más megítélés alá esne a globális tőkepiacokon. Olyan befektetési alapok is vehetnének a magyar eszközökből, amelyeknek a befektetési szabályai nem engedik, hogy bóvli papírokból, bóvli devizákból vásároljanak.


Ez persze nem egyik napról a másikra történne meg, hiszen ezek az alapok is csak akkor vehetnek magyar papírokat, ha a három legismertebb hitelminősítőből legalább kettőnél kikerül Magyarország a bóvliból, de ha valamelyik elkezdi, akkor a tapasztalatok szerint előbb-utóbb a többiek is beállnak a sorba.


Vissza a 300-as euróhoz?

Logikus feltételezés, hogy egy esetleges felminősítés után erősödhet a forint, hiszen a befektetők jóval több pénzt tennének a magyar állampapírokba és a forintban jegyzett egyéb értékpapírokba. Efféle fordulatra utaltak többek között a Takarékbank elemzői még júniusban publikált makrogazdasági elemzésükben. Azt írták, a forinterősödésre a harmadik negyedév vége felé nyílik majd lehetőség, ugyanis a kedvező gazdasági folyamatok láttán a nagy hitelminősítők kis lépésekkel, fokozatosan közelíthetik a magyar adósbesorolást a befektetési kategóriához.


Persze ekkor még nem számoltak a kínai fejleményekkel, és egyébként is, minden relatív. Emlékezhetünk még arra, hogy jó pár évvel ezelőtt mondjuk a 250 forintos eurónál beszéltünk erős forintról, miközben ma már a 300-as árfolyam is annak számítana. A Takarékbank várakozásai szerint az idei évet nagyjából 300 forint környékén zárja majd az euró, 2016-ban pedig folytatódhat a forinterősödés, mivel addigra Magyarország adósbesorolása akár az összes nagy hitelminősítőnél újra a befektetési kategóriába kerülhet.

Tardos Gergely, az OTP Bank vezető elemzője ugyanakkor nem számít nagyon látványos felértékelődésre.


Bár kétségtelen, hogy egy esetleges felminősítés erősítheti a forintot, ám a piac már beárazta a jelenlegi, a korábbinál jobb makroszámokat, lényegében a jövőben várható felminősítést is

– magyarázta lapunknak. Szerinte egyébként nem a potenciális felminősítés az egyetlen, ami jót tehet a forint kurzusának. Ebbe az irányba hathat, hogy a folyó fizetési mérleg többlete már 2014-ben is meghaladta a 4 milliárd eurót, ami az idén várhatóan tovább emelkedik majd. (A folyó fizetési mérleg leegyszerűsítve azt mutatja meg, hogy egy országba mennyi pénz áramlik be, illetve onnan ki; ha a mérleg pozitív, akkor több pénz áramlott be.) Márpedig a folyó mérlegben felhalmozódó többlet folyamatos forintkeresletet eredményez, segíti a forinterősödést.


Bizonytalanságok persze mindig akadnak. Tardos úgy látja, hogy bár a makrogazdasági mutatók indokolttá tennék a kedvezőbb osztályzatot, a hitelminősítők nem véletlenül nem léptek még. „Ennek feltehetően az az oka, hogy hitelminősítők a jövőbeli gazdasági növekedéssel kapcsolatban szeretnének tisztább képet, azt, hogy amikor kifutnak a növekedést jelenleg érdemben gyorsító tényezők – az olajársokk és az uniós forráscsúcs –, akkor milyen teljesítményre lesz képes a gazdaság, például 2016-ban.”


Gyengítési kísérlet

A VS.hu által megkérdezett elemzők szerint ugyanakkor van egy érdekes körülmény, amely az általános felértékelődési trenddel és várakozással szemben és az esetleg tartósabbá váló pánikhangulattól függetlenül alakíthatja – gyengítheti – a forint árfolyamát. Ez pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amelynek a gyenge forint – addig, amíg az nem veszélyezteti a kitűzött inflációs célokat – kifejezetten előnyös: komoly nyereséget termel. Ezért mondják azt az elemzők, hogy bár a jegybanknak nincs árfolyamcélja, monetáris politikájával mégis azt üzeni, hogy egyáltalán nem bánja, ha gyengén marad a forint (és a devizahitelek túlnyomó többségének forintra váltásával ennek már nincsenek is igazán káros következményei).


A jegybank „profitcélja”, azaz nyereségre való törekvése egyáltalán nem szokatlan. Például a svájci jegybank is figyel az eredményre, és ez mindaddig nem jelent problémát, amíg nem ütközik az intézmény elsődleges feladatával, az árfolyam-stabilitás megőrzésével, vagyis az infláció letörésének céljával. Az inflációs célt pedig nem is olyan régen kissé módosította az MNB, amikor az eredeti 3 százalékos középtávú inflációs cél rendszerébe beépítette a plusz/mínusz 1 százalékos toleranciasávot. Azaz, az inflációs cél valójában 3 százalék plusz/mínusz 1 százalék, ha tetszik, lehet kicsit alacsonyabb, de akár magasabb is, mint eddig.

„Ezzel a magyar inflációs cél maradt a legmagasabb a régióban; a lengyel és a román jegybank 2,5, a cseh és az EKB pedig 2 százalékos célt követ” – hívja fel a figyelmet Tardos Gergely. Ez pedig szerinte azt jelenti, hogy a magasabb inflációs cél csökkenti azt a kényszert, hogy a jegybanknak erősebb árfolyamra legyen szüksége az inflációs cél eléréséhez, és később kerülhet sor majd az első kamatemelésre is. Összességében az OTP szakembere úgy látja, a felértékelődési nyomás ellenére a jegybank a rendelkezésre álló eszközökkel el tudja majd érni, hogy a forint árfolyama középtávon a 315-ös szint körül ingadozzon.

Csak nem biztos, hogy ez könnyű feladat lesz, és ezt mások is osztják.


Rövid távon, pár hónapig gyengén tudja tartani a forintot, hosszabb távon azonban nehéz prognózist mondani, mivel számos tényező befolyásolja az árfolyamot

– mondja Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Ilyen az eurózóna teljesítménye, az amerikai jegybanktól várható kamatemelés időpontja és mértéke, valamint a magyar gazdaság teljesítménye. Mindezek fényében szerinte hiába szeretne hosszú távon is gyenge forintot a jegybank: ha a magyar gazdaság továbbra is az eurózónát meghaladó ütemben növekszik, az infláció nem gyorsul fel, a költségvetési hiány a 3 százalékos szint alatt tartható, az államadósság leépülése pedig folytatódik, akkor nem lesz mit tenni, jön az erősödés.

Zsiday Viktor befektetési szakember, a Citadella befektetési alap portfóliómenedzsere szerint sem lesz könnyű dolga az MNB-nek. Ő az Alapblog.hu-n fejtette ki a véleményét, szerinte a kelet-közép-európai régió fellendülése, a Magyarországra érkező EU-s pénzek és a pozitív folyó fizetési mérleg mind pozitív irányba nyomják az árfolyamot. Ezek a feltételek pedig hosszabb távon erősebbek lehetnek, és vélhetően győznek minden ellenkező próbálkozással szemben.

Hacsak nem azoknak lesz igazuk, akik egy újabb nagy válság első jelét látják a kínai tőzsdekrachban. Ez ugyanis minden eddigi forgatókönyvet felülírna.