Itt a lista, mire költenének a képviselők jövőre

Fotó: MTI/MTVA / Mohai Balázs

-

Ötszáznál is több módosító indítvány érkezett a jövő évi büdzsé tervezetéhez.


Több mint ötszáz módosító indítvány érkezett a pénteki határidőig a jövő évi költségvetési törvényjavaslathoz, a változtatások döntő többségét az ellenzék kezdeményezte.

A kormánypárti javaslatok között van Kósa Lajos Fidesz-alelnöké, aki másfél milliárd forint pluszpénzt adna a Nemzeti Sportközpontoknak, ami a 2017-es budapesti vizes világbajnoksággal függ össze. Azzal ugyanis, hogy Magyarország a 2021-es vb helyett már a 2017-esnek ad otthont, a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) felé teljesítendő díjak összegét és dátumát is módosították – írta javaslatában Kósa, jelezve, hogy így a magyar államnak jövőre mintegy 2,36 milliárd forint a fizetési kötelezettsége, ezért szükséges a plusz másfél milliárd forint a Nemzeti Sportközpontok címre – az áfabevételek terhére.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Szépművészeti Múzeumot és a hozzá tartozó Magyar Nemzeti Galériát 300 milliós, a Budapesti Operettszínházat pedig egymilliárd forintos többletforrásban részesítené. Emellett a fideszes politikus a Liget Budapest projekttel kapcsolatban a Szépművészeti Múzeumnak, a Néprajzi Múzeumnak, valamint a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumnak is csoportosítana át költségvetési forrásokat, mert – írta – a Városliget-projekthez kapcsolódó egyes feladatokat közvetlenül az érintett országos múzeumok látják el.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője 300 millió forint átcsoportosítására tett javaslatot, a pénzt egyházi fenntartású egészségügyi intézmények kiegészítő támogatására szánja. A kereszténydemokrata politikus 80 millió forint támogatást adna a Márton Áron-emlékév programjaihoz is.

A fideszes Simon Róbert Balázs és Kara Ákos 4,9 milliárd forintot javasol győri sportlétesítmény-fejlesztésekre a XIV. Nyári Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál 2017-es megrendezésével összefüggésben. A két kormánypárti politikus atlétikai központot és teniszcentrumot szeretne a városban.

A teljes MSZP-frakció jegyzi azt a javaslatot, amely 285 milliárd forintot biztosítana a közszférában, ezen belül is elsődlegesen a szociális területen, az oktatásban, valamint az egészségügyben dolgozók bérfejlesztésére. A szocialisták további 64 milliárd forint csoportosítanának át a felsőoktatási dolgozók átfogó bérfejlesztésére, továbbá ebből a keretből növelni kívánják a tornatermek építésére, valamint az MTA-nak szánt forrásokat is. Az MSZP-s képviselők több mint 250 milliárd forinttal növelnék a szociális célú kiadásokat is, ebből családi pótlékra 100 milliárd forintot, rokkantsági és rehabilitációs ellátásra pedig 36 milliárd forintot szánnának. A szocialista képviselőcsoportból az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó és Korózs Lajos emellett 35 milliárd forintból szociális bérlakás-építési program elindítását is javasolja, de a szocialisták az M4-es autópálya megépítésére is biztosítanának 50 milliárd forintot a költségvetésben.

A Jobbik több száz módosító javaslatot nyújtott be, ezek közül Z. Kárpát Dániel egyebek mellett a Miniszterelnökség 100 milliárdos rendkívüli kormányzati intézkedésekre szánt keretéből 96 milliárd forintot javasol átcsoportosítani lakástámogatásra. Az ellenzéki párt azt is javasolja, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) személyi juttatásainak előirányzata 35 milliárd forinttal emelkedjen, ugyancsak a rendkívüli kormányzati intézkedések keretének terhére. A javaslatot jegyző Dúró Dóra és Farkas Gergely szerint ugyanis az eredeti törvényjavaslat nem biztosítja a szervezet működését. A két képviselő Szávay Istvánnal közösen az egyetemek, főiskolák személyi juttatásait is emelné 20 milliárd forinttal. A jobbikos Szilágyi György, Lukács László György, Vona Gábor, Z. Kárpát Dániel, Novák Előd és Rig Lajos a népességfogyásra hivatkozva 3 milliárd forintot venne el a Miniszterelnökség rendkívüli kormányzati intézkedéseinek előirányzatából, és azt lombikbébiprogramra fordítaná.

Az LMP-frakció egyik módosító javaslatában 15 milliárd forinttal emelné az egyetemek és főiskolák támogatását, míg az ott dolgozók béremelését további 10 milliárd forintból oldaná meg. Az ellenzéki képviselőcsoport indoklásában kifejtette, ezzel a kezdetinek szánt lépéssel is csak a 2008-as szintre lehetne visszaállítani a felsőoktatás állami támogatását, amelyet hosszabb távon jelentősen tovább kellene növelni. Az LMP emellett 12 milliárdot csoportosítana át a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élő gyermekek oktatásának javítására, a nemzeti parkoknak pedig 2,3 milliárd forintos kompenzációt adna a földalapú támogatások elvétele miatt.