Itt a kapcsolat a Fidesz és a TV2 eladása között

Fotó: Europress/AFP/Dimitar Dilkoff / Europress/AFP/Dimitar Dilkoff

-

Az eddigiek mellett újabb közvetett bizonyíték mutatja, hogy létezik kapcsolat a Fidesz gazdasági háttérbirodalma és a TV2 eladása között. Az utóbbit tető alá hozó ügyvédi iroda vezető partnere bábáskodott a Class FM alapításánál és az RTL Klub Infocenteres bevásárlási kísérlete mögött is. A TV2 eladása azért most történt, mert meg kellett várni a digitális átállás lezárultát, de még a választások előtt tető alá akarták hozni az üzletet. Ha a vevőknek sikerül kifizetni a vételárat, a tévétársaság a digitális korban, a csökkenő műsorszolgáltatási díjnak és az új bevételi forrásoknak köszönhetően akár jó üzlet is lehet.


Ha valakinek kétségei lettek volna afelől, hogy a TV2 decemberi eladása mögött a Fidesz gazdasági érdekköre állt, annak egy újabb érdekes részlettel szolgálhatunk. A VS.hu birtokába került dokumentumok tanúsága szerint a tévétársaság megvásárlásának jogi ügyeit intéző Weil, Gotschal & Manges nemcsak ügyvezető partnerén, David Dedericken keresztül kapcsolódik a média világához. (David Dederick a TV2-t megvásárló egyik magánszemélynek, a tévétársaság pénzügyi vezetőjének, Yvonne Dedericknek a férje, erről korábban itt írtunk) Az ügyvédi iroda egy másik vezető partnere, Siegler Konrád tevékeny szerepet játszott a mostanra már Simicska Lajos többségi tulajdonában lévő és monopol piaci helyzetet élvező országos kereskedelmi rádió, a Class FM üzemeltetőjének, az Advenio Zrt.-nek a létrehozásában. Advenio_melleklet_20090928 A dokumentumok szerint Siegler Konrád jogi képviselőként jegyezte ellen az Advenio Zrt. ajánlatát az ORTT által 2009-ben kiírt rádiós frekvenciapályázaton, illetve Siegler képviselte Nyerges Zsoltot, a Central Media Holding nevű céget, valamint Stumpf István jelenlegi alkotmánybírót, volt minisztert az Infocenter.hu 2010. április 22-én megtartott tulajdonosi közgyűlésén. Utóbbi dokumentumban azt rögzítik a jelenlévők, hogy a cég addigi vezérigazgatója, Fellegi Tamás lemond tisztségéről, és helyette Nyerges Zsolt személyében újat választanak. Erre azért volt szükség, mert miniszteri kinevezésével Fellegi vezérigazgatói pozíciója összeférhetetlenné vált az Advenio-t tulajdonló Infocenter.hu-ban. Fellegi Tamás jelenleg a kormány megbízásából Washingtonban dolgozik, feladata a The Hungary Initiatives Foundation nevű szervezeten keresztül Magyarország érdekeinek képviselete az Egyesült Államok fővárosában. Infocenter_jegyzokonyv_20100422 Siegler Konrád nem csak a Class FM ügyében egyengette az Infocenter.hu útját: ügyvédi irodájának honlapján a neve alatt, ahol a különböző szakmai tapasztalatait és elismeréseit sorolja, szintén szerepel a cég neve, méghozzá a Magyar RTL 31 százalékos részesedésének megszerzésével kapcsolatban. A később meghiúsult üzlettel kapcsolatban az olvasható az ügyvéd oldalán, hogy ő volt az Infocenter tanácsadója ebben az ügyletben. Az Infocenter a tulajdonosa megannyi fideszes kötődésű médiának: a Class FM mellett a Heti Válasznak, a Lánchíd Rádiónak.

Milyen garanciákat láthatott az eladó két magánszemély ajánlatában?

A TV2 eladásáról december 21-én szombaton az Index írt először, Simon Zsolt vezérigazgató egy péntek délutáni, kiszivárgott e-mailje alapján. A tévétársaság eladását a rákövetkező hétfőn, karácsony előtt két nappal, december 23-án erősítette meg hivatalosan is az anyacég, a ProsiebenSat1. A TV2-t üzemeltető teljes cégcsoportját, az MTM-SBS Zrt-t, valamint a cégcsoport valamennyi eszközét a csatorna vezérigazgatója, Simon Zsolt és Yvonne Dederick pénzügyi vezető saját maguk vásárolták ki egy bonyolult céghálón keresztül. A tévétársaságot megvásárló egyik céget, a TV-HU1 Kft.-t december 17-én jegyezték be 500 ezer forintos alaptőkével, főtevékenysége holding formában végzett vagyonkezelés. Tevékenységei között szerepel a televízió-műsor-készítés és -szolgáltatás is. A TV-HU1 Kft. egyetlen tulajdonosa a CCA-D6D Kft., amelyet ugyancsak december 17-én jegyeztek be, ugyanazzal a főtevékenységgel és tevékenységi körökkel, ugyanakkora alaptőkével, és ugyanarra az V. kerületi címre, a Bankcenterbe. Mindkét cég együttes képviseletre jogosult vezetője Simon Zsolt és Yvonne Dederick. Utóbbi cégnek, a CCA-D6D Kft.-nek tulajdonosa viszont két másik cég: a CCA Vízió Kft. és a Double 6 Dominoes Kft. A CCA Vízió Kft.-t december 13-án jegyezték be ugyanakkora alaptőkével, ugyanarra az V. kerületi címre, mint a másik két céget, és főtevékenysége szintén a vagyonkezelés. A cég egyetlen képviselője és tulajdonosa Yvonne Dederick. A Double 6 Dominoes Kft. esetében gyakorlatilag ugyanezek a paraméterek, csak ott a vezető és tulajdonos Simon Zsolt. A TV2 eladása mögött áll egy harmadik cég is, a TV-CEE1 Kft. Ezt december 19-én jegyezték be, ugyanarra az V. kerületi címre, vagyonkezelés főtevékenységgel, melynek ugyancsak a TV2 vezére és gazdasági igazgatója az együttes képviseletre jogosult vezetője, a tulajdonos pedig a CCA-D6D Kft. Valamennyi fent szereplő cég a Weil, Gotschal & Manges ügyvédi iroda címére (Szabadság tér 7.) van bejelentve. Ugyanazon a címen, ahol a fideszes kötődésű Infocenter.hu tartotta tulajdonosi közgyűlését 2010 április 22-én. Miután az MSZP és az Együtt-PM politikusai sajtótájékoztatón követelték, hogy az eladó ProSiebenSat1 hozza nyilvánosságra a TV2 eladásának részleteit, a magyar tévétársaság sajtóközleményben reagált. Ebben az írták, hogy „a ProSiebenSat.1 olyan eladói hitelkonstrukcióban adta el a céget, amely alapján a vevők az eladási árat bizonyos, a szerződésben meghatározott idő alatt törlesztik. Az eladásban harmadik fél, vagy harmadik félhez köthető finanszírozó nem vett részt. A 100%-os Management Buyout (MBO) a nemzetközi normák szerint történt”. A fenti idézetet némileg árnyalják a Simon Zsolt által a TV2 munkatársainak elmondottak, amelyek az Indexen szivárogtak ki, és amelyeket azóta sem cáfoltak. Simon Zsolt eszerint munkatársainak elismerte, hogy sem neki, sem Yvonne Dedericknek nincs a vásárláshoz szükséges tőkéje, és arról, hogy ki áll mögötte, csak annyit mondott: magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező cég. Arról egyelőre csak spekulációk léteznek, hogy a tévétársaság új tulajdonosai hogyan fizetik majd ki a vételárat. Az egyik lehetséges forgatókönyv szerint a vélhetően 20 és 30 milliárd forint közötti összeget azzal teremtenék elő, hogy jó fideszes kapcsolataikat felhasználva megnövelnék az állami hirdetések számát a TV2 csatornáin. Ha ez beigazolódna, akkor akár az Európai Unió szabályaival ellentétes tiltott állami támogatás lehetősége is felmerül. Simon Zsolt és a Fidesz kapcsolatáról korábban a Magyar Narancs írt. „A korábban a baloldallal rokonszenvező Simon Fidesz-szimpatizáns: a felesége, Enner Patrícia által működtetett, de közösen tulajdonolt könyvesboltjuk a lakhelyükön, Budakeszin hivatalos kopogtatócédula-gyűjtő helye volt a pártnak az országgyűlési és az önkormányzati választásoknál is, és Ennert az önkormányzat közművelődési és jogi bizottságának külső bizottsági tagjává választották.” Simon Zsolt TV2 vezérigazgatói kinevezése utáni egyik első lépése pedig az volt, hogy új pozíciót hozott létre a csatornánál: hírpolitikai tanácsadónak felvette a korábban a Hír TV-ben dolgozó Pindroch Ferencet. A TV2 vezetése, reagálva a karácsonyi vásárlás okozta ellenzéki megszólalásokra azzal védekezett, hogy a csatorna a BBC nemzetközileg elfogadott mércéje szerint szerkeszti hírműsorait. Hírszerkesztésük „a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság felmérései által is alátámasztott kétharmad-egyharmad arányban biztosít lehetőséget a kormány és ellenzéki oldalnak a véleményartikulálásra. A legfrissebb, már nyilvánosságra hozott hónapok adatai szerint mindez szeptemberben 62,5, októberben 56, novemberben pedig 68 százalékos kormányoldal szereplési arányt jelentett” – írták közleményükben január 6-án. Ezt az állítást némileg árnyalja, hogy még a fideszes háttérintézménynek elkönyvelt Nézőpont Intézet által készített, az m1, a TV2, az RTL Klub, a Duna TV és a Kossuth Rádió hírműsorait vizsgáló január elején publikált hírműsor elemzés is arra a következtetésre jutott, hogy az ellenzéki pártok a TV2-ben kapták a legkevesebb lehetőséget a megszólalásra tavaly: mindössze 12,2 százalékot, miközben a kormány megjelenési aránya 16,6, a kormánypártoké pedig 7 százalék volt. Ennek ellenére a TV2 is teljesíti a magyar médiában szokásos kétharmad-egyharmados arányt. Hogy a tévétársaság mennyire tudna profitálni abból, hogy több állami hirdetés fut a csatornáin, kétséges, ugyanis a tévés piacon, a közszolgálati csatornákat leszámítva, elenyésző az állami hirdetések aránya a teljes értékesített műsoridőhöz képest. A Kantar Media adataiból ugyan látszik, hogy a TV2-n az elmúl öt évben valamelyest megnőtt az állami hirdetések mennyisége, de még mindig nem haladja meg a teljes értékesített műsoridő 1-2 százalékát. Nagyjából ugyanez az arány a Magyar RTL csatornáinak esetében, még ha a konkurens csoport csatornáin percben mérve kevesebb állami hirdetés jelenik is meg. Míg a kormányváltás előtti utolsó évben, 2009-ben az RTL csatornáin 2104 percnyi állami hirdetés jelent meg, addig a TV2 csatornáin ugyanebben az évben valamennyivel kevesebb, 1508. Ezzel szemben 2013 január és novembere között a mérleg a TV2 csoport felé billent meg: itt 2643 percnyi állami hirdetés futott, míg az RTL csatornáin csak 1785. Összehasonlításként: 2013 utolsó 11 hónapjában (decemberi adatok egyelőre még nem álltak rendelkezésre a Kantar Media adatbázisában) a TV2 csatornáin 241 529 perc volt a teljes értékesített reklámidő, míg az RTL csoportnál 246 928. Arányaiban a közszolgálati tévécsatornákon a legmagasabb az állami hirdetők által vásárolt percek száma. Az alacsony nézettségű csatornákon (m1, m2 és Duna TV) kiugróan sok állami hirdetés fut: míg 2009-ben a teljes értékesített reklámidő 8 százalékát tették ki az állami hirdetések, ez 2013 első 11 hónapjára több mint a duplájára, 19 százalékra nőtt. Fontos azonban megjegyezni, hogy a Kantar Media adatai nem tartalmazzák a szponzorált műsorokat, így például az adatok azt sem tükrözik, hogy a Szerencsejáték Zrt. sorsolásainak közvetítéséből a TV2-nek vannak bevételei. A rádiós piacon az állami pénzek aránytalan elosztásával az elmúlt években komoly piaci átrendezést lehetett végezni: a 2009-es törvénytelen ORTT pályáztatás után a két, pártokhoz közelálló új országos kereskedelmi rádió közül a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt tulajdonában lévő Class FM tudott megmaradni, míg a szocialista párthoz közeli egykori Neo FM beleállt a földbe. Ehhez hasonló munkát végzett a parlamenti többség és az állami hirdetők a közterületi piacon is, ahol a Fideszt meghatározó gazdasági háttéremberek tulajdonában lévő médiacégek kaszírozzák be a hirdetési pénzek jelentős részét, és mivel a közterületi piacon viszonylag alacsony a ráfordítás, busás haszonnal lehet dolgozni. 2012-ben (2013-as mérlegadatok még nem állnak rendelkezésre) 1,88 milliárd forint volt a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó Publimont közterületi médiacég nyeresége, amit osztalék formájában a tulajdonosok mind ki is vettek. A tévés piacot persze több szempontból sem lehet a rádiós- vagy a közterületi piachoz hasonlítani, ugyanakkor az elmúlt egy évben jelentős változások történtek itt is, amelyek 2014-2015-ben is folytatódni fognak: 2013 októberében véget ért a digitális átállás, az RTL Klub és a TV2 a következő években kérhet majd pénzt a kábelszolgáltatóktól, ami jelentős változásokat okozhat a piacon, és csak 2015 üzleti eredményeit látva lehet majd csak mérleget vonni a mostani folyamatokról.


A TV2 eladása miatt kellett gyorsan lezavarni a digitális átállást?

A TV2 eladásának okaként az üggyel foglalkozó újságcikkek Orbán Viktor egy 2013-as interjújához nyúlnak, amelyet a miniszterelnök a saját maga által alapított Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia oldalának adott augusztus 4-én. Ebben a következőket mondja, amikor beszélgetőtársa a magyar bajnokság közvetítési jogairól kérdezi: „ […] Magyarországon a nagy, kereskedelmi tévék közül egyik sem magyar, mindegyik külföldi. Ezért olyan magyar, nemzeti szempontokat, amiket otthon igen, itt nem érvényesítenek. Ez sem lesz mindig így […]” Lapinformációk szerint a miniszterelnök már régóta ambicionálta, hogy az egyik nagy kereskedelmi tévé – ahogy a Magyar Narancs cikke fogalmaz – körön belülre kerüljön. Az Infocenter.hu, ahogy azt már cikkünk elején is említettük, 2010-ben, a választások második fordulójának idején 31 százalék erejéig bevásárolta magát a Magyar RTL-be. Az év novemberére azonban kiderült, hogy az üzlet mégis meghiusult, ennek ellenére Nyerges Zsolt még jó ideig a cég igazgatótanácsának tagja maradt. Hogy az üzlet miért nem jött létre, arról csak találgatások voltakt: lapinformációk szerint az Infocenternek nem sikerült megszereznie azt a banki hitelt, amelyre szüksége volt az RTL megszerzéséhez. Rákosi Tamás, az IKO Média tulajdonosának RTL-es üzletrészét végül nem a Fidesz gazdasági háttéremberei szerzték meg, hanem az anyacég vásárolta meg. Az Infocenter.hu lapinformációk szerint korábban is tárgyalt már a a TV2 tulajdonosaival, a ProSiebenSat1 akkor azonban csak egyben akarta értékesíteni közép-európai érdekeltségeit. 2013 végére azonban a helyzet megváltozott: magát az anyacéget is eladta két tulajdonosa, a KKR és a Permia nevű befektető cégek, mostanra már a ProSiebenSat1 részvényeinek 100 százaléka közkézen forog. Ahhoz, hogy a TV2 eladása megvalósulhasson, meg kellett várni a digitális átállás befejeztét is, ahhoz pedig, hogy biztosak legyenek, a ProSiebenSat1-t nem egy másik külföldi érdeklődőnek – a Viasatot működtető MTG-nek - adják el, be kellett dobni nyáron a mindenféle közgazdasági racionalitást nélkülöző reklámadó ötletét, amelyet a nagy médiacégekre vetettek volna ki. A digitális átállás lezárásának időpontját évekig lebegtették, 2010-ben mindenki számára érthetetlen módon még ki is tolták, aztán egyszer csak felgyorsultak az események: A digitális átállás lezárultára – 2013. október 31. – azért volt szükség, mert az országos kereskedelmi tévéknek a titkolt hatósági szerződéseiben korlátozták az eladásukat. Az RTL Klub és a TV2 2013. november 1-től már - a többi kábelcsatornához hasonlóan - már csak bejelentésköteles médiaszolgáltatóként működik tovább. Azzal, hogy lekapcsolták az analóg frekvenciákat, az RTL Klub és a TV2 is csak ugyanazokon a platformokon (földi digitális, műhold, kábel, IPTV) érhető el, mint a többi tévécsatorna. A sugárzások költségeinek különbsége milliárdokban mérhető.

Az állam már alig kér pénzt

Arról, hogy korábban mennyi volt a kereskedelmi csatornák műsorszolgáltatási díja, 2009-ben a Magyar Narancsban jelent meg cikk. Akkor a két tévétársaság a gazdasági válság hatására, részletesebb indoklás nélkül díjcsökkentést kért az akkor még ORTT-nek hívott szervezettől, amely a mai Médiatancs jogelődje. A cikkben a következőket írta a Narancs: „Az érvényben lévő szerződés szerint a TV2 (a valamivel nagyobb földfelszíni lefedettség miatt) 1,963 milliárdot, az RTL Klub pedig 1,784 milliárdot fizet műsor-szolgáltatási díjként.” Hogy miért pont ennyit, senki, még az Alkotmánybíróság sem tudta. A műsorszolgáltatási díjjak megállapításával kapcsolatos 2008-as döntése ki is mondta: „az Alkotmánybíróság arra utasította az Országgyűlést, egészítse ki a médiatörvényt, mert a hatályba lépése óta nem sikerült rendeznie, hogy az ORTT milyen szempontok alapján határozza meg a műsor-szolgáltatási díj mértékét, és hogyan módosíthatja azt.” Az alkotmányos mulasztást azonban nem orvosolta a jogalkotó. A médiaszabályozás azóta – 2010-ben – teljesen megváltozott, ám az, hogy a médiaszolgáltatók mi alapján fizetnek annyit, amennyit a Médiatanácsnak, továbbra sem tiszta. A két kereskedelmi tévét üzemeltető cég hatósági szerződéseiben (az RTL Klub hatósági szerződése innen tölthető le; a TV2-é pedig innen] más és más jogcímeken különböző összegeket állapítottak meg a szerződő felek. Míg a TV2-nek közel 1 milliárd 600 milliós médiaszolgáltatási díjat határoz meg a szerződés, amelyből 1 milliárd 60 milliót az az aláíráskor már megfizetett, addig az RTL médiaszolgáltatási díját csupán 400 millió forintban állapították meg, ám esetében egy 1 milliárd 45 milliós frekvenciahasználati díj is belekerült a szerződésbe. Az ideiglenes hatósági szerződésekben foglalt jogosultság ellenértéke a 2012. július 9.-től 2012 végéig egységesen 300 millió forint volt, 2013-ra pedig 600 millió forint volt. Azok után, hogy megszűnt az analóg sugárzás, a két tévétársaság nyilvántartásba vételi kérelemmel fordult a Médiatanácshoz, amely határozataiban (ITT és ITT) ezt meg is tette. Ezekben megállapítja, hogy a két tévé minimális médiaszolgáltatási díjat köteles fizetni, amelynek összege 105 millió 700 ezer forint. A fentiek alapján tehát jól látható, hogy az RTL Klub és a TV2 terhei jócskán csökkentek a korábbi évekez képest 2013-ban. Mivel pedig a társaságok 2014 vagy 2015-től már pénzt is kérhetnek majd a kábelszolgáltatóktól azért, hogy azok műsoraikat továbbíthassák (ezt korábban a törvény kizárta), újabb bevételi forrásokhoz juthatnak, ami jelentősen javíthatja a cégek profitabilitását. Immár az új tulajdonosoknak.

Másfél év pereskedés kell ahhoz, hogy a hivatalt a törvény betartására bírják

A két kereskedelmi tévétársaság ugyanis a lekapcsolásig jóval nagyobb összeget fizetett az államnak a Médiatanácson keresztül, mint jelenleg. Bár az RTL és a TV2 műsorszolgáltatási szerződése 2012. július 9-én lejárt, a tévétársaságok a digitális átállás lezárultáig un. hatósági szerződést kötöttek a Médiatanáccsal, amelynek részleteit azonban annak ellenére titkolták, hogy közérdekű adatnak minősülnek. A szerződések nyilvánosságáért csaknem két évig folyó pereskedésre volt szükség, a bírósági procedúra vége azonban a tévék szerződéseinek nyilvánossága lett – annak ellenére, hogy a Kúria e cikk megjelenéséig nem kézbesítette az írásos ítéletet. Az ügyben a Társaság a Szabadságjogokért civil szervezet látta el jelen sorok írójának jogi képviseletét. A per középpontjában voltaképpen az üzleti titok fogalma állt. Az RTL Klub és a Tv2 ugyanis azzal védekeztek, hogy a szerződések részletei (a frekvenciahasználat ára és további feltételei) üzleti titoknak minősülnek. A nemzeti vagyonról szóló törvény azonban rögzíti, hogy a televíziós sugárzáshoz szükséges frekvenciák az állam kizárólagos tulajdonába tartoznak. Azokat a Médiatanács pályáztatási eljárás útján hasznosítja, a pályázat nyerteseivel szerződést köt a frekvenciahasználat feltételeiről, illetve ennek fejében nyújtott díjfizetésről és egyéb vállalásokról. Az üzleti titok fogalmát illetően pedig az információszabadság törvény és a még hatályos régi Ptk. irányadó, amelyek szerint nem minősül üzleti titoknak az állami vagyon hasznosításával kapcsolatos adat. A frekvenciák hasznosításával kapcsolatos adatok tehát nem eshetnek az üzleti titok fogalmi körébe. A Kúria a jogerős ítéletet helybenhagyva hangsúlyozta a közpénz-költésre vonatkozó adatok Alaptörvényben is rögzített nyilvánosságát, valamint kiemelte, hogy egy szerződés egésze is lehet közérdekű adatigénylés tárgya. A bíróság szóbeli indokolásában kifejtette, hogy az üzleti titokkal kapcsolatban nem volt megalapozott az NMHH és a tévék érvelése. Ez az ügy jól mutatja, hogy mi a jelentősége az üzleti titok fogalma alóli kivételeket tartalmazó szabálynak. A TASZ korábban több fórumon felszólalt az ellen, hogy az új Ptk.-ban ez a szabály nem szerepel. Az új Polgári Törvénykönyv 2014. március 15-én hatályba lépő szövege kizárólag azt állapítja meg, hogy mi az üzleti titok, viszont a közpénzek használatával kapcsolatos információkat nem szabályozza kivételként. A TASZ aggodalma az volt, hogy ennek következményeként, az új Ptk. alapján, az állami vagyonnal gazdálkodó szervek üzleti titokra hivatkozva takargathatják szerződéseiket és a beruházásokkal kapcsolatos információkat, ez pedig a korrupció melegágya.