Isten tudja, mibe fektetik a pénzüket az egyházak

Fotó: Getty Images/iStockphoto / Svetaleo

-

Miközben egyre több közfeladatot látnak el, és egyre több közpénzből gazdálkodnak, szinte semmit nem tudunk a történelmi egyházak pénzügyeiről. A plébánosok egy személyben dönthetnek a befektetésekről, arról, hogy a pénzt végül bankba vagy brókercéghez viszik. Az egyházak körül sok gazdasági társaság működik, több helyütt korábban a Quaestor is feltűnt befektetőként.


Az egyházak pénzének egy része is elúszhatott a Buda-Cash, a Hungária Értékpapír Zrt. és a Quaestor csődjével – értesült a VS.hu. Bizonyos egyházi gazdasági társaságok vagy maguk a plébániák tarthatták a pénzüket a brókercégeknél. Piaci híresztelés szerint az egyházak vesztesége nem milliárdos, legfeljebb több tíz- vagy százmillióról lehet szó. Pontos összeget nem lehet tudni, egyrészt azért, mert erről nem szívesen beszélnek az érintettek, másrészt kevés az elérhető adat. És az is nehezen átlátható.

Ennek az is az oka, hogy a mostani szabályok nagyon lazák. Több plébánossal is beszéltünk, mindegyikük azt mondta, egy személyben dönthetnek az egyházközség pénzéről, rajtuk kívül ebbe senki sem szól bele. Noha évente készítenek költségvetést, amit az egyházközség képviselő-testülete jóvá is hagy, de az, hogy a perselypénz vagy az önkéntes egyházi hozzájárulás, esetleg az adomány mire megy, csak rajtuk múlik.


A plébános bölcsességére van bízva

– mondta a VS.hu-nak egy Pest megyei város plébánosa. Ő a perselypénzt és az egyházi hozzájárulást is félreteszi, leköti a bankban. Ebből fedezi a felújításokat, ha kell.

A VS.hu egyik egyházi forrása szerint sokak óriási pénzeket vizionálnak az egyházaknál, miközben a legtöbb helyen „lényegében nincs mit befektetni”. Ott, ahol mégis van, a plébánosnak nem kell külön engedélyt kérnie, ha szeretné kamatoztatni a megmaradt pénzt. Ráadásul ahány egyházközség, annyiféle gazdálkodás: nincs olyan pénzügyi rendszer, amelyben nyomon lehetne követni, hogy az egyházközségek, vagy az egyházi intézmények hol tartják a pénzüket: bankban vagy brókercégnél.

Az általunk megkérdezett plébánosok szerint nem ez a legnagyobb baj, hanem az, hogy egyáltalán pénzügyi kérdésekkel kell foglalkozniuk. Szerintük ez „hetedrangú feladat”. Ráadásul ők nem is vállalkozó kedvűek, már az is nagy szó, ha közülük valaki államkötvényt vesz a hívők pénzén.


Mennyi az annyi?

Hogy mennyi befektethető pénzzel gazdálkodhatnak az egyházak, lényegében feltérképezhetetlen. Csupán néhány esetről lehet tudni valamit, a Pannonhalmi Főapátság például a több mint 20 évvel ezelőtt kapott egyházi kárpótlás egy részét állampapírra költötte. Mára ennek nagyobb része elfogyott, felújításokra, fejlesztésekre, uniós pályázatok önrészére ment el – mondta Rábai László, főapáti titkár. Az egyházi kárpótlás másik részét viszont befektették: a Concorde Csoport alapkezelő cégéhez vitték, és mint Rábai László hangsúlyozta, aránylag kisebb kockázatú befektetésről van szó, a bankbetétnél mindenképpen jobb hozamokkal. Hogy pontosan mennyi pénzt fektettek be a pannonhalmiak a Concorde-ba, és mennyi hasznot hozott nekik ez eddig, azt nem tudni. Rábai László kérdésünket azzal utasította vissza, hogy


a konkrét számok üzleti titok tárgyát képezik.


Az biztos, hogy az egyházi kárpótláson kívül némi adományt is befektettek, perselypénzt vagy önkéntes egyházi hozzájárulást azonban nem. Rábai László kiemelte, hogy a Concorde Alapkezelő közreműködik a Pannonhalmi Főapátság vagyonkezelésében, de a befektetett pénz egy letétkezelő banknál van, mert szerinte így biztonságosabb.

Ezen kívül szépen teljesítenek a főapátság körüli gazdasági társaságok is. Pannonhalmán van borászat, étterem és nemrég kezdtek ásványvizet palackozni. Ez csak egy része a pannonhalmi cégeknek: a főapátság összesen kilenc gazdasági társaságban érdekelt, hétben kizárólagos vagy többségi tulajdonos, míg két kft.-ben kisebbségi tulajdonos. A tevékenység eredményessége eddig biztató, osztalékot azonban egyik cégből sem sikerült kivenni, mivel fejlődő cégekről van szó.

Amíg Pannonhalmán pontosan lehet tudni, hogy az egyház hány gazdasági társaságban érdekelt, addig országos szinten megbecsülni sem lehet az egyház által alapított cégek számát. Mindenesetre megpróbáltuk: a céginformációs rendszerben tizennégyet találtunk, míg az Optennél tizenkettőt. Van köztük:

  • programszervező vállalat
  • kiadó
  • nyomda
  • műemlékvédelmi, ingatlankezelő kft.
  • fuvarozó cég
  • házas- és lelkitárs-kereső bt.
  • nyugdíjas- és ifjúsági otthon
  • továbbképzési társaság
  • rádió.
A cégek nagyjából fele működik, a többi megszűnt vagy még kényszertörlési eljárás alatt áll – derül ki az adatokból.


Százmilliók, milliárdok az szja 1 százalékából

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség reprezentatív kutatása szerint az elmúlt öt évben az adózók mindössze 43 százaléka rendelkezett legalább egyszer az egyházaknak adható egy százalékról. A Népszabadság beszámolója szerint ez az adózók bizalmatlanságának és az ismereteik hiányának tudható be. Az eredményekből kiderült, hogy az adózók fele nem tartja átláthatónak a rendszert, a vallásukat aktívan gyakorlók egynegyede túl alacsonynak véli az összeget, ezért nem rendelkezik róla, és csaknem ugyanennyien gondolják úgy, hogy az összeg nem jut el az egyházakhoz.

  • Az 1 százalékok abszolút nyertese 2014-ben a Magyar Katolikus Egyház volt.
  • Csaknem 2,2 milliárd forint felajánlást kapott összesen 586 874 személytől.
  • A református egyház 800 millió forinthoz jutott
  • Az evangélikusok 233 millió forintot kaptak az egy százalékokból.

A Quaestorral szakítottak

Az Opten céginformációs vezetője, Pertics Richárd szerint azért nincs könnyű dolgunk, amikor azt szeretnénk tudni, hogy a történelmi egyházak hány gazdasági társaságban érdekeltek, mert esetükben nem rajzolható cégháló, nincsenek olyan adataik, amelyekkel további cégkapcsolatokat lehetne azonosítani.

Két egyházi cégnél azonban sikerült. Az egyikről, a Vinum Primatis Zrt.-ről már a Népszava is írt. Ez az a vállalat, amelyet 2007-ben alapított az egyház azzal a céllal, hogy az arra érdemes borokat forgalmazza. Egyik forrásunk úgy emlékszik, hogy 150 különféle bort választottak ki, ezek közül volt, amelyiket a Prímási Borrend tagjai minősítettek, így például többek között Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Demján Sándor, a TriGránit Zrt. elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság akkori elnöke, Vizi E. Szilveszter, az MTA akkori elnöke, Tarsoly Csaba, a Quaestor Zrt. elnök-vezérigazgatója, Baldauf László, a CBA elnöke – Erdő Péter bíboros, prímás, esztergomi érsek ugyanis többek között őket hívta meg a társadalmi szervezetbe.


Pannonhalma


Tarsoly Csaba nemcsak a borrendben, hanem a vállalkozásban is fantáziát látott, a Quaestor tulajdonosaként be is szállt az üzletbe. A kapcsolat mindössze két évig tartott, 2009. december végén ugyanis a Vinum Primatis Zrt. megvált a brókercégtől, kifizette. Hogy pontosan mennyi pénzről volt szó, nyert vagy veszített az együttműködésen az egyház, nem tudni. Az biztos: több millió forintot fizettek vissza. A vállalkozásból végül azért nem lett üzleti siker, mert hiába voltak minőségiek a borok, drágán kínálták őket például Budapesten és az esztergomi bazilika alatti Prímás Pincében, alig volt rájuk kereslet. Mások azt mondták, hogy a befektetők feltehetően abban bíztak, hogy az érsekség „elviszi a hátán az üzletet”.

Nem így lett. Meszleny László, a Vinum Primatis Zrt. vezérigazgatója az Érme Üzleti Hálózatnak adott interjúban azt mondta, azért nem vált be a modell, mert


az egyház pénzügyi befektetőként tekintett a Quaestorra, de ők nem egészen így viselkedtek; szerették volna például saját kedvenc pincészetüket előnyben részesíteni. Ez az egyháznak nem annyira tetszett, így aztán elváltak az utak.

A Quaestor helyét a Szent Adalbert Képzési Lelkiségi és Konferencia Központ Gondnoksága nevű egyházi szervezet és az Incoronata nevű szervezettel fele-fele arányban lettek tulajdonosok. Előbbi a katolikus egyház kulturális, lelkiségi és rendezvényközpontjaként működik, utóbbi feladatai közé tartozott a Mátyás-templom turisztikai és kulturális hasznosítása a beléptetéstől az idegenvezetésig, a templomi kórus CD-inek árusításától kezdve a képeslapokig. A tulajdonosok között volt még a BTDM Nonprofit Kft., ez a Főváros turisztikai marketingcége; az Antipasti Kft. nevű győri étterem, ami a mai napig referenciaként szerepel a Quaestor honlapján, és a Surány-Press Bt., amely sajtó-, pr- és kommunikációs feladatokat lát el Meszleny László ügyvezetésével. (Meszleny László igazgatóként feltűnik egyébként a a Szent Adalbert Képzési Lelkiségi és Konferencia Központ Gondnoksága nevű egyházi szervezetnél és az Incoronata Kft.-nél is.) A cégnyilvántartás szerint a Vinum Primatis Kft.-nek 2011 és 2013 között egyetlen fillér bevétele sem volt, elrendelték a bírósági végrehajtási eljárást, és a cég végelszámolással meg is szűnt.

Akárcsak a Catholica 2000 nevű vállalkozás, amely szintén a Quaestor egyik gazdasági társasága volt. A HVG írta meg, hogy az azóta csődbe ment brókercég is részt vett a zarándoklatok szervezésében, de tulajdonos volt Paskai László, akkori budapest-esztergomi érsek is.


Közpénzt is kezelnek

„Az biztos, hogy a kormány az utóbbi években jelentős intézményfenntartói szerepet, ezzel együtt jelentős közpénzt adott át a történelmi egyházaknak, miközben az egyházak gazdálkodásának átláthatósága annyira sem valósult meg, mint a közpénzeké” – mondta a VS.hu-nak Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) jogi igazgatója. Ezért a TI – önkormányzati mintára – egy egyházi átláthatósági csomagon dolgozik, ennek lényege, hogy az egyházi szervezetek, ha úgy döntenek, nyilvánosságra hozhatnak bizonyos szerződéseket, döntéseket.

Az Állami Számvevőszéknél az egyházaknak a hitélet kivételével minden közpénzzel el kell számolniuk. A cél az egyházak átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználása. Az egyházak öntesztet is kitölthetnek, eddig ezt kizárólag a Magyarországi Református Egyház Zsinati Tanácsa rendelte el. Eredmény még nincs.