Ismét televíziós vitán csaptak össze a demokrata elnökjelöltek – Videó

Fotó: AFP / TIMOTHY A. CLARY

-

Vasárnap esti tévévitájukon a Demokrata Párt elnökjelöltségére aspirálók elsősorban belpolitikai kérdésekről beszéltek, Hillary Clinton nemegyszer került vetélytársai támadásainak kereszttüzébe.


Egymás eddigi politikájának ellentmondásaira hívta fel a figyelmet a három politikus: Hillary Clinton volt külügyminiszter, Bernie Sanders vermonti szenátor és Martin O'Malley volt marylandi kormányzó. A vitát az NBC televízió munkatársai moderálták, és a politikusok nemcsak egymással vitáztak nagyon hevesen, hanem interneten feltett nézői kérdésekre válaszolva is kifejtették álláspontjukat.


A legfőbb kérdések a fegyverviselés, az egészségbiztosítás, az oktatás költségei, az adóemelés, illetve az adócsökkentés, valamint az amerikai nemzetbiztonság és külpolitika voltak. Bernie Sanders például adóemelést javasolt, Hillary Clinton viszont jövedelememelést ígért a megfizethető egészségbiztosításhoz és oktatási költségekhez.


Martin O'Malley, Hillary Clinton és Bernie Sanders


Sanders kritizálta Clintont a fegyverviselés ügyében képviselt álláspontjáért, miközben ő maga sem válaszolt arra kérdésre, hogy 2005-ben vajon miért szavazta meg a fegyvergyártó cégek immunitásáról szóló törvényt, és miért szavazott többször is a fegyverlobbinak kedvezően. Éles vita bontakozott ki - elsősorban Clinton és Sanders között - az egészségbiztosítás reformjáról is, illetve az ennek biztosításához szükséges pénz előteremtéséről.

A külpolitikát illetően Szíria, az Iszlám Állam elleni küzdelem és Irán volt napirenden. Clinton megerősítette, hogy egyetért Barack Obama elnök Szíria-politikájával, és ő sem szorgalmazza szárazföldi erők bevetését, inkább légi úton segítené a kurdokat és az Iszlám Állam ellen harcoló belső szír erőket. Ebben a másik két elnökjelölt-jelölt egyetértett vele. "Szaúd-Arábia és Irán közti háborúról van szó Szíriában" - fogalmazott a volt külügyminiszter, aki ezúttal azt mondta, hogy örül az iráni nukleáris megállapodásnak, bár változatlanul éberségre int. Egyik jelölt-aspiráns sem akarná viszont újra megnyitni az amerikai nagykövetséget Teheránban.

„Én nem kapok pénzt a nagy bankoktól, vagy szónoki jutalékot a Goldman Sachstól” – mondta Bernie Sanders, aki régóta támadja Clintont a Wall Street-i kapcsolatai miatt. A CNN-szerint Clinton a mostani ciklusban több mint 5,5 millió dollárt kapott a pénzügyi szektor szereplőitől, ugyanakkor Sanders a tech-ipar nagyágyúitól, mint a Google-t is tulajdonó Alphabettől, a Microsofttól és az Apple-től szerez támogatást.


Mi most az állás?

A legújabb felmérések szerint Clinton 25 százalékponttal vezet Sanders előtt a demokrata szavazók körében: a volt külügyminisztert 59 százalék támogatja, míg a vermonti szenátort 34 százalék. O'Malley igencsak lemaradva 2 százalékos támogatást tudhat magáénak. Előzetes becslések szerint Clinton és Sanders is megverné Donald Trumpot az elnökválasztáson, amennyiben a republikánusok a megosztó milliárdos indítanák.

Clintonra elsősorban azok szavaznának, akik egy tapasztalt és „kipróbált” politikust látnának szívesen az elnöki székben, míg Sanders a változást követelők támogatásában bízhat. A korábbi felmérésekhez képest Clinton előnye jelentősen nőtt Sandershez képest, igaz, azokat más előrejelző cégek készítették. A legutóbbi adatokat 400 demokrata szavazó megkérdezésével kapták a szakemberek.

A teljes vitát az alábbi videón nézheti végig, ha inkább olvasná, a linkre kattintva azt is megteheti.