Ismerje meg Budapest titkait!

Fotó: VS.hu / Kummer János

-

Úgy érzi, hogy oda-vissza kiismerte a fővárost, és már unja a százszor körbejárt látványosságokat? Bemutatunk néhány budapesti helyet, amely talán önnek is szerezhet meglepetéseket. Vannak köztük a nyilvánosság elől elzárt, izgalmas területek, de olyanok is, amelyeket vagy bizonyos kivételes időpontokban, vagy akár bármikor szabadon bejárhat.


A kőbányai pincerendszer

A Kőbánya alatt húzódó, 195 négyzetméteres, 35 km hosszú barlangrendszerben kis túlzással fél Budapest megépítéséhez elegendő követ termeltek ki annak idején. A 19. század közepén Schmiedt Péter serfőzdét nyitott a mélyben, amelyet 1862-ben Dreher Antal vásárolt meg, de voltak itt borospincék, raktárak, a második világháború alatt pedig pár hónapig repülőgépmotor-összeszerelő üzem is működött a mélyben.

Évente egyszer ingyenesen bárki leereszkedhet a járatokba, erre a Kőbányai Szent László-napok keretén belül van lehetőség, amely általában június utolsó hétvégéjére esik.



A Lánchíd lánckamrája

A Lánchíd mindkét oldalán megtalálható lánckamrák őrzik többek közt a felszíni lánckötegek végződéseit, azokat a nagyjából 200 tonnás acélöntvényeket, amelyek egy betonfalnak támaszkodva biztosítják a híd alapjának stabilitását. A budai oldalon, a Clark Ádám tér alatt található a lánccsatornákkal teli, föld alatti kamra, ahová kivételes alkalmakkor az érdeklődők is leereszkedhetnek. A lánckamrák nem csak funkciójuk miatt fontosak, a híd történelmében is meghatározó szerepük volt: a második világháború idején ezekből robbantották fel a hidat. Míg a pesti kamra ekkor elpusztult, a budai teljesen ép maradt. Később aztán vidámabb időket is megélt, az 1980-as években itt próbált például az Európa Kiadó és az A. E. Bizottság is.



Az Erzsébet híd horgonykamrája

Az Erzsébet híd horgonykamrájából jóval kevesebb élménybeszámolót hallhatunk, mint az évente néhányszor a szélesebb közönség számára is megnyíló lánckamrából, ide ugyanis nagyon ritkán jutnak le civil látogatók. Sokaknak pedig a horgonykamra léte és maga az elnevezés is az újdonság erejével hat, pedig érdekes története van. A Sissiről elnevezett híd 1898 és 1903 között épült a világ legnagyobb lánchídjaként, és szerkezeti jellegéből adódóan szükség volt a „lehorgonyozásra” szolgáló kamrákra. 1945-ben a német csapatok ezt a hidat is felrobbantották, a helyére kábelhíd épült. A hídfőknél megmaradt kamrák fölé szobortalapzatnak látszó betontömbök is készültek, de nem azért, hogy később szobrok kerüljenek rájuk, hanem hogy rögzítsék a budai hídfőt, amely időközben lassan csúszni kezdett a Duna felé. Ennek érdekében még külön súlyokat is helyeztek a 17 méter magas tömbökbe.



A budai Vár-barlang

Az elnevezés a Várhegy hőforrásai által kimosott természetes üregek és az itteni házak pincéinek együttesét jelöli. A Duna Ipoly Nemzeti Park fennhatósága alatt álló, föld alatti rendszer nagyjából 12 méter mélyen, 1050 méter hosszúságban terül el, és legnagyobb része a mai napig nem látogatható. Vannak azért kivételek:


01

Sziklakórház

Sokan még ma is meglepődnek, ha véletlenül beleütköznek a várfal tövében, a Lovas út 4/c alatt található múzeum bejáratába, pedig a második világháború idejétől kórházként működő föld alatti teremhálózatban található Sziklakórház már 2008-ban megnyílt. A nyilvánosság egészen 2002-ig nem is tudott a kórház létezéséről, amelyet később viaszbábukkal és korabeli műszerekkel kiegészítve rekonstruáltak, hogy kiállítás formájában mutassák meg, hogyan folyt itt egykor az életmentés. A rendkívül izgalmas tárlatvezetésből kiderül, hogyan működött a titkos kórház a II. világháború alatt, de megtudhatjuk például azt is, hogy az Evita forgatása alatt melyik altatógép érintkezett Madonna szájával. A teljes árú jegy 3600 forint, ez tartalmazza a vezetés díját is.



02

Budavári Labirintus



A Budavári Labirintus évekig látogatható volt, majd 2011-ben üzemeltetési problémák miatt rendőri beavatkozással szólították fel a turistákat a hirtelen távozásra, de még az év júliusában megnyitotta az új üzemeltető csapat. Jelenleg ismét zárva van, a Facebook-oldalukon azt írták, hogy a megújult Labirintus a Budai Vár Nagy Labirintus projektjében lesz megismerhető 2016-tól.



03

A Mayerffy-pince márványhordója

Az Attila út 21. szám alatt található az 1930-as években feltárt műemlék. A Mayerffy-pince egyik nevezetessége az a hatalmas márványhordó, amelyet csak pontos tervezést követően nézhetünk meg, nincsen hozzá semmilyen kiépített útvonal, a gödröket átívelő pallókon keresztül, zseblámpával lehet megközelíteni. A különleges városi sétákat tervező csapat, a Hosszúlépés Borászbástya elnevezésű túrájának egyik állomásaként március 28-án délután 2-kor például lesz lehetőség a felfedezésére. 



A gellérthegyi Gruber József Víztározó

A Hegyalja út, a Sánc utca és az Orom utca által határolt terület alatt található 10 ezer négyzetméteres objektum olyan szép, hogy akkor is lenne létjogosultsága, ha nem Budapest legnagyobb víztározó medencéjeként működne. Két zongora alakú medencéből áll, melyek tárolókapacitása kétszer 40 ezer köbméter. Mivel folyamatosan áramlik bennük a víz, így nem romlik a minősége. Az üzemeltető Fővárosi Vízművek évente egy nyílt napot szervez itt.



Budafoki víztorony


Különleges építészeti megoldásai miatt is megér egy látogatást a 2007 óta üzemelő, aszimmetrikus kelyhű, 42 méteres budafoki víztorony. A toronyban lévő háromezer köbméter víznek a térség biztonságos vízellátása, a nyomásproblémák megoldása szempontjából meghatározó szerepe van, így a belsejét csak a nyílt napokon lehet megnézni, legközelebb március 22-én 10 és 16 óra között lesz erre lehetőség. A Nagytétényi-fennsíkon található víztorony azonban máskor is nagyszerű szökési célpont, hiszen természetvédelmi terület veszi körül.



Rákosi-bunker

Az 1970-es években csak legendák szóltak róla, 1981 után viszont már nem volt titok, hogy az ötvenes években a Szabadság tér alatt csaknem ötven méter mélységben atombunkert építettek. Az interneten számos téves információ kering róla, egy dolog azonban biztos: a bunker a 2-es metrón a Kossuth térről a Deák Ferenc tér felé körülbelül félúton, a metróalagútból jobbra nyílik, és ma is nagyjából úgy néz ki, mint amikor megépítették.

Az egykor szigorúan titkos, 3500 négyzetméteren elterülő, 2200 ember befogadására alkalmas óvóhelyet soha nem használták eredeti funkciójára, és sokan abban is kételkednek, hogy a névadó Rákosi Mátyás valóban itt húzta volna meg magát egy esetleges támadás esetén. Sajnos ma már semmilyen keretek között nem látogatható. A nyilvánosságnak egyedül a vészkijárat vége, a Szabadság téren látható, kör alakú betongyűrű bizonyítja az objektum létét.



Az Avilai Nagy Szent Teréz Plébánia teteje

Az 1809-ben épült, majd csaknem nyolcvan évre rá újjáépült VI. kerületi plébánia tetejére alkalomszerűen fel lehet jutni, és már a magasba vezető út is megér egy misét. Talán néhány kevésbé magasztos gondolatot is, ha az ember tériszonyos, miután az Ybl Miklós által tervezett toronysisakból nyíló belvárosi panorámáért be kell vállalni még az instabil létrát is.

A felvezetés egyeztetéshez kötött, egy-egy érdeklődőt vagy kisebb csoportot szívesen felkísérnek a toronyba, amennyiben a sekrestyések ideje engedi, de mint érdeklődésünkre jelezték, rendszert semmiképp nem szeretnének csinálni a dologból. Kár, mert az egykor tűzfigyelő toronyként is működő épülettel kapcsolatos sztorik jobban hangzanak a magasban.



Fiumei úti sírkert

Kicsit ellentmondásos megállapításnak tűnik ugyan, de a Nemzeti Sírkert az egyik legfelkapottabb titokzatos hely Budapesten. Bár már applikáció is segít abban, hogy minél tájékozottabban barangolhassunk a vadregényes temetőben, mégsem nehéz itt olyan zugokra lelni, ahol a felfedezés örömét és a zavartalan magányt egyaránt megélhetjük. Az ismert magyarok emlékét őrző sírhelyek, a kőből készült mestermunkák és a természet közti kapcsolat eszményi környezetet biztosít a sétálásra, gondolkodásra vagy az elmélyült megfigyelésre. A hely sok fotóst is megihletett már, például itt.



Kovácsműhely a Bródy Sándor utcában

A Bródy Sándor 6. szám alatti kovácsműhely egyáltalán nem titkos, várják ide például a kovácsoltvas ágykeretre vagy épp amazonjelmezre vágyókat egyaránt. Mégis sokaknak meglepő lehet, hogy egy viszonylag forgalmas utcában egy az 1950-es évek óta működő kovácsműhely bújik meg. Lent, a napfénytől elzárt, izzó és izzasztó munkával fűtött térben egészen egyedi kívánságaink is lehetnek az 1250 ℃-ra hevített vasakat illetően, de az itt dolgozók nem bánják azt sem, ha pusztán érdeklődünk a mesterségük iránt.



Mansfeld Péter park

A Margit híd budai hídfőjétől a Margit utca túloldalán magasodó lépcsősoron induljunk el felfelé. Menet közben megjutalmazhatjuk magunkat egy pihenővel egy árnyas parkban, amelyet egy játszótér, illetve Beck Ötvös Fülöp: Ifjúság kútja szobra keretezi.

Ha innen az Apostol utcába kanyarodunk, és még a végeláthatatlan lépcsősort is bevállaljuk, akkor érünk a lázadás szimbólumává vált Mansfeld Péter szobrához, amely az 56-os forradalmat követő megtorlások legfiatalabb mártírjának állít emléket. A park gyakran teljesen üres, így zavartalanul elmerülhetünk a kavicsos teraszról nyíló – a Lánchidat, a budai várat, a Citadellát , a Parlamentet és a Gresham-palotát is magába foglaló – kilátásban.



Szóljon hozzá a Facebookon!