Irdatlan görög kincshez jut Európa

Fotó: AFP / ARIS MESSINIS

-

Temérdek ingatlanhoz, kikötőkhöz, állami területekhez és vállalatokhoz juthatnak hozzá Görögország hitelezői, ha sikerül felállítani azt az 50 milliárd eurós privatizációs alapot, amelyet az uniós vezetők elvárnak, és amelyre a görög kormányfő ígéretet tett. Kezdődhet az 1300 szigetből álló ország kincseinek kimazsolázása.


A szinte kifulladásig tartó, de végül megállapodással záruló görög–nemzetközi tárgyalássorozat talán legizgalmasabb és egyelőre leghomályosabb pontja egy 50 milliárd eurós új privatizációs alap felállítása, ami a hírek szerint csaknem meg is hiúsította a kiegyezést. Az alapba válogatott görög vagyonelemek kerülhetnek azzal a céllal, hogy azokat vagy azok üzemeltetési jogát pénzzé tegyék, és ebből egyrészt visszafizessék a harmadik mentőprogramnak szánt hitelt, másrészt csökkentsék a korábbról felhalmozott államadósságot, továbbá feltőkésítsék a most romjaiban heverő bankszektort, és ha még arra is jut, beruházásra fordíthassák.

Csak hogy a nagyságrendeket érzékeljük: az 50 milliárd euró egy ma már egész jónak számító 300-as euróárfolyamon átszámítva annyi, mintha a teljes magyar költségvetés egész éves bevételét (15 ezer milliárd forintot) elvonnák, vagy ötször államosítanák a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokat, esetleg építenének/felújítanának legalább 3000 futballstadiont.

Görögország persze gazdagabb ország (még ha most éppen csődben is van), így ott az arányok mások, de az 50 milliárd euró görög viszonylatban is igen komoly tétel: az évente 80 milliárdból gazdálkodó államháztartás majdnem kétharmada, a GDP csaknem 30 százaléka, és nagyjából annyi, mint amennyi adósságot Görögország az elmúlt évek alatt csak Németország felé felhalmozott.



Hogy lesz ebből 50 milliárd?

Az alap mérete tehát nem kicsi, de nem csak ezért érdekes. Egyrészt nem tudni, pontosan mi és hogyan kerül majd bele, illetve hogy milyen áron kerül onnan ki. Privatizációs program és privatizációs alap ugyanis az elmúlt időszakban is (2011 júliusa óta) működött Görögországban, csakhogy évről évre mind kevesebb eredménnyel.

A projekt karcsú eredményeit maga az IMF is elismerte egy két héttel ezelőtti tanulmányában. Mint a Nemzetközi Valutaalap szakértői írták, az elmúlt majdnem 5 évben a remélt 50 milliárdos bevétel helyett mindössze 3 milliárd eurót hozott a konyhára a magánosítás, holott 2011-ben – amikor a program elindult – még éves szinten 10-15 milliárd eurós privatizációs bevételben reménykedtek. Ezeket a prognózisokat a Valutalap folyamatosan lejjebb szállította, és most úgy számol, hogy potenciálisan évente 500 millió eurót lehet az állami vagyonok értékesítéséből zsebre tenni.

Az új alaptól viszont 50 milliárd eurót várnak záros határidőn belül, ami vagy azt jelenti, hogy rettentő sok állami tulajdont kell kiárusítani, vagy valóban ki kell válogatni az aranytojást tojó tyúkokat.


Mit adtak el eddig?

A 2011-ben felállított Hellenic Republic Asset Development Fund névre hallgató privatizációs alap tavaly decemberi jelentése szerint eddig

  • 21 tranzakciót fejeztek be, 15-öt elindítottak, és további 13-at előkészítettek,
  • 80 ezer vagyonelemet mértek fel,
  • közülük 3 ezret jelöltek ki, és
  • 1000-et vittek be az alapba.

A lezárt tranzakciók közül

  • 14 regionális reptér koncessziós jogát 40 évre eladták 1,2 milliárd euró egyszeri díjért és évi 23 millió euróért,
  • rádiófrekvenciákat értékesítettek 380 millió euróért,
  • 12 évre eladták a görög lottótársaság üzemeltetését 770 millió euróért,
  • 28 kormányzati épülettől váltak meg 261 millió euróért, és
  • a régi athéni repülőtér területét eladták 915 millió euróért.

A teljes listát itt találja.


Most jönnek a féltett kincsek

Persze az is igaz, hogy a politikailag igazán érzékeny vagyonelemek – repülőterek, kikötők, vasúttársaság, közműcégek – mindeddig nem vagy csak kisebbségi részesedéssel kerültek ki a piacra, hiszen a kormányzó Sziriza ezekben a stratégiai cégekben ragaszkodott a jelentős állami tulajdon megtartásához. Valószínű, hogy a jelenlegi kényszerhelyzetben lejjebb kell adnia eddigi feltételeiből, de ha ezt meg is teszi, akkor is maradnak akadályok a gördülékeny és sok pénzt fialó privatizációs folyamat előtt.

A görög ingatlanok nyilvántartása például az IMF szerint elég kaotikus – nincs rendes adatbázis, de bőven van tulajdoni vita –, a bankok eladásával pedig senki nem nagyon számolhat, annyira rossz állapotban vannak. A júliusi leállás miatti károk felmérését még nem is ismerjük, de a Reuters hírügynökség egy forrása szerint a négy nagybank – a National, a Piraeus, az Eurobank és az Alpha – közül kettőnek alighanem be kell csuknia.

Az új alap felállításával kapcsolatban tehát elég sok még a kérdőjel, de annyit azért lehet tudni, hogy az eredeti német tervekkel szemben Athénban működik majd, nem pedig Luxembourgban. Eszközeit a görög hatóságok kezelik majd, az uniós intézmények szoros kontrollja alatt.


Az alap nélkül jöhetett volna a Grexit